Krioterápia a daganatkezelésben - Hatékony módszer a rák ellen vagy még mindig egzotikum?

Bár keveset hallani róla, az orvostudomány évek óta alkalmaz fagyasztásos kezeléseket a rosszindulatú daganatok esetében is. Hazánkban először 2022-ben a Semmelweis Egyetemen alkalmazták veserákkal küzdő betegen az úgynevezett krioablációs eljárást. A módszer hatékonysága még mindig vizsgálatok, klinikai kísérletek tárgya. A témában Dr. Fedina Laura nőgyógyász volt segítségünkre.

Hogyan működik a krioterápia?

A krioterápia - avagy hidegterápia, de elterjedt a krioabláció elnevezés is - során rendkívül hideg anyagokat, gyakran folyékony nitrogént vagy argongázt használnak. Egy tűszerű applikátor segítségével juttatják el az anyagokat a belső szövetekig. Alkalmazza a kozmetikai ipar, használják szemölcsök eltávolítására - olyankor elég egy vattapamacs a hűtőközeg bőrre vitelére -, ekcéma kezelésére, de használja az orvostudomány, néhány évtizede pedig daganatos betegségek ellen is - kevésbé közismert tény, de jóindulatú elváltozások kezelésére, eltávolítására hazánkban is használják már.

A krioterápia során rendkívül hideg anyagokat juttatnak a szervezetbe és ez a daganatos betegségek esetén is így van. Ez akár -40 °C is lehet, s éppen a sejtroncsolás a célja, amelynek útján a rákos sejtek megfagynak, elpusztulnak.

Veserák ellen alkalmazzák itthon is

A Semmelweis Egyetem 2022-es közlése szerint a krioablációt a jóindulatú daganatok gyógyításában már néhány éve használták itthon is, például emlő fibroadenomák kezelésében, ám a rosszindulatú daganatok terápiájában hazánkban először csak ezelőtt két évvel alkalmazták a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájához tartozó Képalkotó Vezérelt Ablációs Központban (KVAK): egy 46 és egy 59 éves, vesedaganatban szenvedő férfin végezték el a krioablációs beavatkozást, és másnap mindkét beteg haza is mehetett.

Pontosan ez a kezelés egyik fő előnye: a betegek számára minimális kellemetlenséget - a hideg önmagában is fájdalomcsillapító hatású - és gyorsabb felépülést jelent. Ráadásul a Semmelweis Egyetem szerint a központi idegrendszeri daganatok kivételével szinte minden tumor – többek között tüdő-, csont-, máj-, mellékvese-, vese- és prosztatadaganat – kezelhető krioablációval.

Egyedi méltányosság alapján kérhető

A krioterápia sok esetben ígéretes a daganatos megbetegedések kezelésében, szerepe egyelőre alternatív rákkezelési eljárásként fogható fel, amit olyankor alkalmaznak, amikor a műtét nagyon nehezen vagy egyáltalán nem kivitelezhető - így a nehezen hozzáférhető és műthető prosztata-, máj-, tüdő- vagy méhnyakrák esetén. A hosszú távú nyomon követés nemzetközi kutatások szerint a prosztatarák esetében azt igazolta, hogy hatékonysága a műtétekhez vagy a sugárkezeléshez hasonló.

A Semmelweis Egyetem azonban hangsúlyozza, idősek, tüdőbetegek, szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők, illetve más ok miatt nem altatható betegek számára elérhető a beavatkozás itthon is, egyedi méltányosság alapján társadalombiztosítási finanszírozással.

Klinikai kutatások, eredmények

A neves Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatása állapította meg, hogy a krioterápia jelentős eredményeket volt képes elérni a közepes kockázatú prosztatarák kezelésében. A kezelés segített a tumorok méretének csökkentésében és az általános túlélési arányok javításában.

A tekintélyes Johns Hopkins Egyetem tanulmánya arról számolt be, hogy a krioterápia különösen hatásos lehet kis méretű vesedaganatok esetén, ahol a minimálisan invazív beavatkozások előnyei még inkább érvényesülnek.

A módszert nem csak a Semmelweis Egyetem, hanem az Országos Onkológiai Intézet is elismeri, jó- és rosszindulatú daganatok kezelésére egyaránt használják, azon mechanikus módszereik egyikeként, amelyeket az elváltozások sebészi eltávolítása helyett vagy ennek kiegészítésére alkalmaznak - különösen a veserák esetén - írták néhány évvel ezelőtt, kiemelve, a veserák esetében a rádiófrekvenciás és a krioterápia a leggyakrabban alkalmazott termoablációs technikák.

A krioterápiát érő kritikák

A nemzetközi kritikák, szakmai vélemények azonak kiemelik azt is, illetve figyelmeztetik előre a pácienseket, hogy a krioterápiának ígéretes eredményei ellenére vannak korlátai: leginkább az, hogy nem alkalmas mindenfajta és minden stádiumú daganat kezelésére, a hatékonyság pedig változhat a daganat helyétől és típusától függően.

Fontos szempont az is, hogy a kriosebészet lokalizált terápia, azaz a betegséget csak helyileg tudja kezelni, és az olyan rákkal szemben, ami már átterjedt a test más részeire, sajnos hatástalannak, alkalmazhatatlannak tekinthető, és nem jelentheti pl. a kemoterápia alternatíváját.

Nagyon fontos tudni azt is, hogy a krioabláció alkalmazása során valamivel magasabb a kiújulási aránya is a módszerrel kezelt betegségnek, mint például a radiofrekvenciás kezelés vagy a sebészi beavatkozás esetén. A krioterápia egyik kockázata, hogy az eljárás után is maradhatnak daganatsejtek a szervezetben, amit a műtét hatékonyabban kezel. A fagyasztás kétségtelen előnye viszont, hogy többször alkalmazható.

A krioterápia kezelési folyamata

• A kezelés előtt alapos diagnosztikai eljárásokat végeznek, MRI vagy CT segítségével határozzák meg a daganat pontos helyét és méretét.
• Vékony szondákat vezetnek a testbe, közvetlenül a daganat helyére: ezek a szondák hűtőközeget juttatnak a célzott szövetbe, ami fagyasztja és elpusztítja a rákos sejteket.
• A környező egészséges sejtek minimalizált károsodása érdekében a hőmérséklet és a kezelés időtartama pontosan szabályozott.
• A fagyasztás során a sejtek jeges kristályok képződése miatt meghalnak, ezután a test természetes folyamatai lebontják és eltávolítják az elpusztult szöveteket.
• A kezelést követően a páciensek többnyire rövid időn belül hazatérhetnek, ugyanakkor több napig tartó enyhe fájdalom vagy kellemetlenség érezhető a kezelt területen.
• Szükségesek további ellenőrző vizsgálatok a kezelések hatékonyságának ellenőrzésére, egy esetleges újrafagyasztás szükségessége miatt.

Összefoglalás és jövőbeli irányok

A krioterápia mint daganatterápiás módszer, mint láttuk, bizonyos területeken már bizonyította hatékonyságát. Azonban mint minden kezelési forma, a krioterápia sem univerzális megoldás, és főként kiegészítő módszerként alkalmazható, veszélyesnek ítélhető műtétek kiváltására.

Érdemes további kutatásokat végezni annak felderítésére, hogyan lehetséges integrálni hatékonyabban a rákterápiás protokollok közé és ha ez lehetséges, milyen ráktípusok kezeléséhez. Az új technológiai előrelépések és a hosszú távú kutatási eredménye lehetővé teszik, hogy a krioterápia még több beteg számára váljon elérhetővé, biztonságosabbá és költséghatékonyabbá.

Szakértő: Dr. Fedina Laura, az Oktogon Medical Center nőgyógyásza