Daganatos betegségek gyermekkorban - Tünetek és kezelés
lektorálta: Prof. Dr. Kiss Csongor, onkológus megjelent:
Sétáljon sokat gyermekünk, sportoljon, táplálkozzék, éljen a lehető legegészségesebben! Persze ezzel nem biztos, hogy a daganatos betegségeket elkerüljük, de tudnunk kell: mi mindent elkövetünk, hogy ne következzen be!
A gyermekkori daganatos megbetegedések sok tekintetben különböznek a felnőttkoriaktól. Egyes típusú daganatok szinte egyáltalán nem fordulnak elő gyermekkorban, ilyen például a krónikus lymphoid leukémia (a leukémia egyik fajtája), míg más típusú daganatok inkább a gyermekkorra jellemzőek.
Meglepő, de gyermekkorban a központi idegrendszert (agyat, gerincvelőt) érintő tumoros megbetegedések, illetve a leukémiák fordulnak elő leggyakrabban.
Ezeken túl számos más daganat is előfordulhat gyermekeknél, gyakorlatilag minden szerv érintett lehet: a csontok, a máj, a tüdő, a vesék stb.. Ezek részben jóindulatúak, ám sajnos lehetnek rosszindulatú daganatok is, amelyek minél korábbi orvosi beavatkozást indokolnak.
Mit is jelent a daganat? |
| Szervezetünk sejtek sokaságából épül fel. Egészséges működésüket bonyolult szabályozó folyamatok biztosítják. Ezeknek a sejteknek megvan a normális ciklusuk, van, amikor szaporodnak, van amikor osztódnak, míg máskor nyugalmi fázisban vannak. A daganatos megbetegedés során ez a szabályozott ciklus felborul, és az adott sejtnek alig van nyugalmi fázisa, ebből következően pedig szinte állandóan szaporodik. Egy idő után a daganat mérete növekedni kezd (minél rosszindulatúbb annál gyorsabban), nyomni kezdi a környezetében lévő szerveket, ezáltal azok működését rontja vagy lehetetlenné teszi, illetve a nyomás által fájdalmat okoz. Ugyanakkor nemcsak nyomja az adott szervet, hanem áttörheti annak határait, az ér- és nyirokpályába jutva pedig a keringés útján távolabbi szervekhez is eljutnak. A daganatos sejtek ott megtelepednek, szaporodnak és annak a szervnek is rontják a működését. Ez utóbbi folyamatot nevezzük metasztázisnak, áttétnek. |
A tünetek szerteágazóak lehetnek attól függően, hogy milyen szervet, szerveket érint a daganat.
- Agydaganat esetén - attól függően, hogy az agy mely területe érintett - kialakulhat beszédzavar, magatartászavar (például hallucináció, agresszivitás). Az első jellegzetes tünet a tompa, állandó fejfájás, az addig megszokott viselkedés megváltozása lehet.
- Leukémiák: mivel az elsődlegesen a csontvelőben alakul ki, így a csontvelőben lévő sejtek, mint a vörösvértest, a fehérvérsejt, a vérlemezkék képződésében támad zavar, így az illető sápadt, vérszegény, fáradékony lesz, fertőzésekre fokozottan hajlamos, illetve spontán vagy kis sérülésektől is nagy bevérzések alakulhatnak ki rajta, továbbá csontfájdalom is jelentkezhet. Amikor a folyamat az agyba, a májba, a lépbe is áttétet ad, a tünetek tovább bonyolódnak.
- Izom illetve csontdaganatok esetén az adott szerv fájdalma, duzzanata, csontok esetén törése alakulhat ki.
- Vesedaganat során vérvizelést észlelhetünk. Ennél is gyakrabban a hasban növő rendellenes daganat hívhatja fel a figyelmünket. Ezt a jelenséget különösen fürdés, fürdetés közben lehet jellemzően észlelni. Fontos, hogy emiatt haladéktalanul forduljunk gyermekorvoshoz.
- Általános tünetek: a fentieken kívül természetesen számos más tünet is felléphet, például a hetek óta tartó kezelésre nem reagáló láz, mely a daganatos betegség bevezető tünete lehet.
A tünetek tehát szerteágazóak.
Éppen ezért, ha gyermekünknél szokatlan panaszokat észlelünk, mindenképpen keressük meg a gyermek háziorvosát!
Mi történik a kivizsgálás során?
Minden vizsgálat a szülő gondos kikérdezésével kezdődik, valamint ha van rá mód és a gyermek már kellően nagy, őt is meg kell kérdezni panaszairól. Ezután a gyermek alapos vizsgálata következik.
Vér-, és vizeletvizsgálat, vérkenet készítés illetve különböző képalkotó vizsgálatok (mint például a röntgen, az ultrahang, a CT, MR, PET) lehetnek a gyermekorvos segítségére.
Ezek mellett sor kerülhet szövettani vizsgálatra (biopsziára) abból a szervből, amelyet a daganat átszőtt. Ez alapján beszélhetünk csontvelő-biopsziáról, izombiopsziáról, de gerincvíz vétele is szükséges lehet.
A biopszia segítségével lehet megállapítani, hogy milyen a daganat típusa, illetve azt is, hogy az jó- vagy rosszindulatú-e.
Kemoterápia és sugárterápia |
| A kemoterápiás kezelés során a betegeket olyan gyógyszerekkel (citosztatikumokkal) kezelik, amelyek a daganatos sejteket elpusztítják, vagy legalább szaporodásukat gátolják. A citosztatikumok nagy része a gyorsan szaporodó daganatsejteket szelektíven pusztítja. A sugárterápiának nagy szerepe van a daganatos betegek kezelésében. A daganatos betegek mintegy fele részesül sugárkezelésben. A sugárkezelés során nagyenergiájú, ionizáló sugárzást használnak. A sugárzás következtében az érintett szövetekben károsodik az örökítő anyag (DNS), így csökken a daganatos sejtek szaporodása. |
Hogyan történik a gyógyítás?
Miután tudja orvosunk, hogy mivel állunk szemben, ezután történik a kezelés megtervezése. Milyen módszerek állnak rendelkezésre?
Az úgynevezett specifikus kezelések célja a daganatos sejtek elpusztítása, ezek közé tartozik a sebészeti beavatkozás, a kemoterápia, illetve a sugárkezelés.
A szupportív terápia során a daganatellenes kezelés alatt fellépő különböző mellékhatásokat orvosolják. Ha például fertőzéseket kap el gyermekünk, antibiotikumot, ha pedig nagyon vérszegény lett, vérkészítményt kap.
Szem előtt kell tartani, hogy minden daganat és minden szervezet más és más.
Egyes daganatos betegségek mellé enyhébb kezelés is elegendő, míg másokhoz erősebb.
Egyes szervezetet a gyengébb kezelés is megvisel, míg mások az erősebb kezelést is jól bírják. A kezelés tulajdonképpen egy nagy harc a szervezet és a daganat között.
A kezelések mellékhatásai |
| A terápia több, gyerekek számára különösen nehezen elviselhető mellékhatással jár. A kemoterápiás szerek nem csak a daganatos sejteket, hanem az emberi szervezet ép osztódó sejtjeit is elpusztítják. Ebből adódóan károsodnak a hajhagymák, a csontvelő vérképző sejtjei, a bélnyálkahártya sejtek, ezért pedig a haj kihullik, a csontvelőben lévő sejtek károsodása miatt a beteg vérszegény lesz, könnyen elkapja a különböző fertőzéseket, illetve vérzésekre lesz hajlamos. A gyomor bélnyálkahártya sejtek sérülése miatt hasmenések, hányinger és egyéb tünetek léphetnek fel. A sugárkezelésnek általában hányingert okozó akut hatása van. |
Alternatív gyógymódok
Sokan kérdezik, hogy a különböző homeopátiás, természetgyógyászati szerekkel, módszerekkel javíthatnak-e a beteg állapotán?
Tévhit, hogy az úgynevezett „nyugati” (európai, észak-amerikai) orvostudomány kizárólag mesterséges úton előállított vegyületeket alkalmaz gyógyszerként és elutasítja a természeti készítményeket és a természetes gyógymódokat. Sok-sok természetes eredetileg növényekből, mikrobákból, mélytengeri állatokból származó hatóanyagot használunk citosztatikus gyógyszerként. A fő különbség a „hagyományos” és az úgynevezett „alternatív” gyógymódok között az, hogy a „hagyományos” gyógymódok hatékonyságát és mellékhatásait részletes, alapos, körültekintő vizsgálatok, úgynevezett klinikai tanulmányok értékelik, nem pedig az azokat alkalmazó – bármilyen tekintélyes – orvosprofesszorok és főorvosok egyéni véleményére alapozzák. Az „alternatív” gyógymódok mögött nem állnak hasonló, sok beteg dokumentált megfigyelésén alapuló, szilárd bizonyítékok!
Feltétlenül szükséges minden esetben, hogy ha bármilyen készítményt használni akarunk, akkor a gyermek kezelőorvosát tájékoztassuk, kérdezzük ki! Ezen alternatív készítmények ugyanis a kemoterápiás szerekkel együtt adva azok hatását rossz irányba befolyásolhatják. Minden szer egyedi elbírálás alá esik, de a legtöbb orvos általában azt javasolja, hogy lehet őket adni, de a kemoterápiás kezelések között, nem azzal párhuzamosan.
A fent említett kezelések mellett nagyon fontos a gyermek és a család pszichés gondozása. Fontos, hogy a gyermek mellett mindkét szülője ott álljon. Sajnos sokszor egy ilyen betegség a családot is szétválasztja, pedig éppen ilyenkor nem lenne szabad ennek megtörténnie, hiszen ilyenkor a gyermek gyógyulása a legfontosabb. Ha látja a gyermek, hogy a szülők eltávolodnak egymástól, az neki még megterhelőbb.
Mit tehet a szülő a megelőzés érdekében?
Milyen módszerek javasolhatóak a megelőzés céljából? A Human Papillomavírus ellen már van védőoltás. A vakcina a méhnyakrák és más nemi szervi daganatok kialakulása ellen adhat védelmet, és a 12 éves (hetedik osztályos) lányoknak és fiúknak is ingyenesen be lehet adatni.
Mire tudunk még odafigyelni? Az egészséges életmódra: mozogjon sokat gyermekünk, egyen általunk főzött ételeket, ne konzerveken éljen! Vásároljunk inkább olyantól zöldséget, gyümölcsöt, akiben megbízunk, valamint tudjuk, hogy nem vegyszerrel telenyomott árut ad el nekünk!
Ma már kaphatóak olyan tejtermékek, húsáruk, melyek előállítására jobban odafigyelnek, antibiotikummentesek, és akár olcsóbbak is lehetnek, mint a többi élelmiszer.
A leggyakoribb daganatok első tünetei |
| A legtöbb ráktípus a korai stádiumban nem produkál jellegzetes tüneteket, azonban felborítja szervezetünk egyensúlyát. A tünetek először nem biztos, hogy elég riasztóak, csak ha már elég sokáig nem múlnak el, akkor érdemes kivizsgáltatni magunkat. A leggyakoribb első tünetekről |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Balogh Andrea, gyermekorvos
Lektorálta: Prof. Dr. Kiss Csongor, onkológus
