A C-vitamin és a rákterápiák

Az általános egészségi állapot fenntartásában és a kórokozók elleni immunválasz kialakításában fontos szerep jut a C-vitaminnak. Nem tekinthető ugyanakkor bizonyítottnak, hogy a nagy dózisú C-vitamin-pótlás segítené a rosszindulatú daganatok kezelését, sőt egyes kemoterápiás gyógyszerek hatékonyságát kifejezetten csökkenti.

A C-vitamin az egyik legfontosabb antioxidáns, ami azt jelenti, hogy semlegesíti az olyan szabad gyököket a szervezetben, amelyek DNS-károsodást okozhatnak. Ebből a megfontolásból merült fel, hogy a C-vitamin hozzájárulhat a tumorsejtek kialakulásának megelőzéséhez, sőt elpusztításához, így segítheti a daganatos betegségek terápiáját.

Ellentmondásos eredmények a C-vitamin hatékonyságáról

A C-vitamin nagydózisú adagolásának szerepét szerepét az 1970-es évek óta vizsgálták számos kutatásban, az eredmények azonban nem voltak egyértelműek, sőt gyakran ellentmondásos eredménnyel jártak.

Egyes kutatások szerint a C-vitamin előrehaladott betegségben is képes volt lassítani a daganat terjedését meghosszabbítani a várható élettartamot vastagbélrákban vagy leukémiában, ugyanakkor más, placebokontrollált vizsgálatok semmilyen pozitív hatást nem találtak előrehaladott tüdőrákos, prosztatarákos és agytumoros betegek kezelése során, még napi 10 grammos C-vitamin-bevitel mellett sem.

Bizonyos kutatások a rákkezelés mellékhatásainak csökkenését tapasztalták C-vitamin hatására, míg más kutatást le kellett állítani a mellékhatások erősödése miatt.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért nincs egyértelmű válasza még a kutatóknak erre a kérdésre. A válasz megtalálása azonban összetettebb, mint gondolnánk.

• A daganat pontos típusa - Nem, mindegy, milyen típusú rákról beszélünk. Nem csak a különböző szervekből kiinduló tumorok eltérőek, hanem azonos szervet érintő daganatoknak is több szövettani típusa létezik, vagy eltérő génmutáció (KRAS-mutáció, EGFR-mutáció, stb.) áll a rák hátterében.
• Daganatstádium - Eltérő eredmények várhatók a daganat stádiuma szerint is, azaz egy korán diagnosztizált rákbeteg kezelésében más eredményt hozhat ugyanazon terápia, mint előrehaladott betegségben.
• A vizsgálatok alanya - Az állatkísérletek fontos lépcsőfokot jelentenek az orvosi kutatásokban, azonban nem pótolják a humán klinikai vizsgálatokat. Amennyiben egy egérkísérlet sikeres, nem tekinthető bizonyítéknak az emberi alkalmazás hasonló eredményére.
• Módszertan - Egyes kutatásokkal szemben módszertani aggályok merültek fel, vagy épp az első akár negatív, akár pozitív eredmények után leállították a vizsgálatokat, és így nem nyújtanak információt a rákbetegek hosszabb távú túléléséről.
• Vitaminpótlás formája - A C-vitaminnal kapcsolatos egyéb kutatások arra utalnak, hogy eltérő lehet a hatása a szájon át bevitt C-vitamin készítményeknek és az intravénásan beadott aszkorbinsavnak. Vizsgálni kell a különböző dózisok hatását és biztonságosságát is.
• Kölcsönhatás egyéb terápiákkal - Mivel a rákbetegek különböző terápiákban részesülnek, külön kell vizsgálni a C-vitamin esetleges hatását a különböző hagyományos gyógyszerek, a kemoterápia, immunterápiák, biológiai terápiák, célzott terápiák, a sugárkezelés vagy a műtéti eljárások összefüggésében is. Előfordulhat ugyanis, hogy míg az egyik terápia esetén előnyös hatású a C-vitamin, addig más esetben kifejezetten rontja a kezelés sikerét.

Az orvostudományi kutatások alapelve, hogy akkor tekinthető igazoltnak egy terápia, ha egy eljárás módszertanilag támadhatatlan módon, nagy számú beteggel végzett vizsgálat által megerősítve, szignifikáns mértékben hatásosnak bizonyul, az előnyöket meghaladó mellékhatásoktól mentesen. Még ebben az esetben is részletes vizsgálatot igényel, hogy nem reagálnak-e eltérő módon a különböző emberek (életkor, nem, testsúly stb.) és a különböző terápiát folytató rákbetegek. Mindezen kutatási nehézségek eredményeként a biztos válasz még napjainkban is új vizsgálatok sorát igényli.

Nagy dózisú C-vitamin és kemoterápia

A C-vitamin több kemoterápiás gyógyszer hatékonyságát is csökkentheti. Mellrák kezelése során figyelték meg kutatók például azt, hogy a tumorsejteket védő hatást fejtett ki a C-vitamin a kezelésre alkalmazott tamoxifen hatásával szemben.

Daganatos betegség kemoterápiás kezelése alatt csak a normál vitaminbevitel javasolt. Az oxidációs-redukciós folyamatok során a gyógyszerek között kölcsönhatások léphetnek fel, egyesek hatása erősödik, másoké gyengül, vagy kiürülése elhúzódik, ezért toxikussá válik. Ezt nem kell kockáztatni a C-vitamin nagy dózisú bevitelével.

Konklúzió

A C-vitamin előnyös hatása a daganatos betegségek kezelésében és a gyógyulásban napjainkban nem tekinthető igazoltnak, sőt bizonyos esetekben bizonyítottan ártalmas is lehet. Ez nem jelenti azt, hogy minden esetben hatástalan a C-vitamin-pótló terápia, hiszen számos ígéretes kutatás van folyamatban napjainkban is. Azt azonban igen, hogy a nagy dózisú C-vitamin különböző esetekben kifejtett hatását nem ismeri eléggé az orvostudomány, ezért az orvosi ellenőrzés nélküli adagolás kockázatai nagyobbak, mint az esetleges előnyei.

Fontos azt is tudni, hogy egyetlen tudományos kutatás sem járt olyan eredménnyel, hogy a C-vitamin önmagában képes lenne gyógyítani a rákot, a C-vitamin nem csodaszer, csupán a megfelelő daganatterápiától várható előnyök további növelése mellett szólnak részeredmények.

Az érintett betegeknek az ajánlható, hogy gondoskodjanak a szokásos C-vitamin mennyiség beviteléről, elsősorban természetes formában, friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával. Orvosukkal történő egyeztetés nélkül azonban ne kezdjenek el nagy dózisú C-vitamint szedni étrend-kiegészítők formájában, és különösen kerülni kell az intravénás vitaminkúrákat. A hagyományos kezelések kockázatait és várható eredményeit jól ismeri az orvostudomány, veszélyekkel járhat ezt megzavarni a különösen nagy dózisban bevitt C-vitamin még feltérképezetlen hatásaival.

(WEBBeteg összeállítás - Dr. Nagykálnai Tamás onkológus, Molecules, Cancer Research UK, Mayo Clinic)