A hererák és tünetei
aktualizálta: Dr. Balázs Anna frissítve:
Bár a hererák a férfiak összes rosszindulatú daganatos betegségének csupán 1-2 százalékát teszi ki, mégis kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a here daganatos megbetegedése elsősorban fiatal felnőttkorban - 16 és 35 év között - fordul elő. A heredaganat ebben az életkorban az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganat.
A hererák az egyik olyan daganatfajta, mely a legsikeresebben gyógyítható, közel 100 százalékban, ha a beteg időben orvoshoz fordul, és megfelelő kezelést kap! A korai felismeréshez egyrészt a hererákra utaló tünetek ismerete és a rendszeres önvizsgálat, másrészt a tumormarkerek laboratóriumi vizsgálata szükséges.
A hererák rizikótényezői
A heretumorok kialakulásának az oka - a legtöbb daganatos betegséghez hasonlóan - ismeretlen, azonban vannak bizonyos tényezők, melyek rizikófaktoroknak tekinthetőek a betegség kifejlődése szempontjából.
A legfőbb kockázati tényező a rejtettheréjűség, ugyanis a le nem szállt herében mintegy 10-40-szer gyakrabban alakul ki a daganat. Ha az ilyen herét korábban gyógyszerek segítségével vagy műtéti úton lehozták, az sem jelent védettséget a hererák fokozott gyakoriságával szemben, azonban a herezacskóban elhelyezkedő here jobban vizsgálható, és rendszeres ellenőrzéssel az elváltozás könnyebben, korábban felismerhető.
További rizikófaktornak számít a herét ért korábbi trauma - rúgás, ütés, összeszorítás -, valamint a heregyulladás gyakori fellépte.
A daganatos betegségekre jellemző módon családi halmozódás is megfigyelhető, azaz azon kamasz fiúknak és felnőtt férfiaknak, akik közvetlen hozzátartozóiban már előfordult a hererák, rendszeresen szükséges ellenőrizniük a heréiket.
A hererák tünetei
Típusos esetben fájdalmatlan csomót tapintható a herében, vagy a here szintén fájdalmatlan megnagyobbodása észlelhető. A hererák tehát az esetek többségében nem jár fájdalommal, emiatt a betegek többsége sajnos sokszor néhány hónap késéssel keresi fel az orvost, urológust.
Az elváltozás jellemzően csak az egyik herét érinti. A jobb oldali hererák kissé gyakoribb, mint a bal oldali, az esetek 3-5 százalékában pedig kétoldali is lehet. A két here érintettsége jelentkezhet egy időben, de egymástól függetlenül is.
Fontos tudni, hogy két here mérete természetesen módon sem teljesen szimmetrikus, aggodalomra inkább a kemény csomók megjelenése és a gyors méretváltozás ad okot. Azonban a here megnagyobbodása vagy az önvizsgálat során tapintható csomó sem feltétlenül hererák, lehet pl. herevisszér-tágulat, vízsérv (hydrocele), vagy jóindulatú daganat, ciszta. A kivizsgálás azonban minden esetben fontos.
A daganat növekedése esetén később további tünetek jelenhetnek meg:
- az érintett néha húzó érzésről, a herék súlyosságáról, elnehezedéséről panaszkodik,
- máskor arról, hogy víz gyűlt meg a herezacskóban (vízsérv),
- a tumor időnként heregyulladást okoz, így a here fájdalmassá válik, a fájdalom kisugározhat a környező ágyéki, alhasi területekre is.
A hererák bizonyos szövettani típusaira - főleg a HCG-t termelőkre - az a jellemző, hogy az emlők megnagyobbodását, érzékennyé válását okozzák.
Bővebben A herék önvizsgálatának lépései
A hererák tumormarkerei
A heredaganatok többsége bizonyos anyagokat, tumormarkereket termel, amelyek a vérminta laboratóriumi vizsgálatával mutathatók ki:
A tumormarkerek vérszintje mind a diagnózis megerősítésében, mind a súlyossági fok megállapításában fontos, továbbá a kezelést követően a betegség esetleges kiújulását is korán jelzi.
A heredaganat áttétei és annak tünetei
A heretumorok egy ideig a herén belül növekednek, majd idővel elsősorban a nyirokereken keresztül szóródnak. Nyirokcsomóáttétet elsősorban a hasi nagy erek (aorta, vena cava inferior) környezetében, előrehaladott esetben a bal oldali kulcscsont fölötti nyirokcsomóban hoznak létre. A véráram útján a daganatos sejtek távolabbi helyekre is eljuthatnak, főleg a májba, a vesékbe és a tüdőkbe.
Előfordulhat, hogy a beteg csak az áttétek következtében kialakult tüneteket észleli. Ilyenek a nyirokcsomó-megnagyobbodás, a köhögés, a hát fájdalma, a vérszegénység.
Kivizsgálás hererák gyanúja esetén
Nagyon fontos, hogy daganatgyanú esetén mielőbb forduljon urológus szakorvoshoz. Minden panaszt, tünetet és kórelőzményt mondjon el az orvosának: hogy mióta tapintja a csomót, hogy van-e mellduzzanat, köhögés, hát- vagy deréktáji fájdalom, illetve, hogy érte-e ütés, rúgás a heréket az elmúlt időszakban.
A fizikális vizsgálat során nem csak a heréket, hanem a hasat, a mellet, a kulcscsontok fölötti területet is áttapintja az orvos, a herét ultrahanggal is megvizsgálja.
A vérvétel elengedhetetlen, a rutin laborvizsgálaton túl a korábban említett tumormarkerek vérszintjének meghatározása nagyon fontos.
Az áttétek meglétének vagy hiányának bizonyításához szükség van képalkotó diagnosztikai vizsgálatokra, ami lehet hasi ultrahang-vizsgálat, továbbá hasi-, mellkasi- és kismedencei CT-vizsgálat is.
Ha ezekkel a vizsgálatokkal nem lehet egyértelműen kizárni a tumor jelenlétét, akkor műtétre és szövettani mintavételre van szükség a biztos diagnózis megállapításához.
Tovább A hererák kezelési lehetőségei
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária
Lektorálta: Dr. Balázs Anna, Onkomplex
