A szeméremtest daganatos megbetegedései
frissítve:
A vulva (szeméremtest) jó- és rosszindulatú daganatai szerencsére egyaránt ritkán fordulnak elő. A jóindulatú elváltozások (lipoma, fibroma, hemangioma) eltávolítása azért fontos, mert mikroszkópos szövettani vizsgálattal lehet csak bizonyítani azt, hogy a daganat nem rosszindulatú.
A szeméremtest rosszindulatú elváltozásai csak mintegy 5 százalékát adják a női nemi szervek tumoros megbetegedéseinek. Többségük - 90 százalékuk - szövettani szerkezetét tekintve laphámrák (azaz laphámsejtekből épül fel), bár előfordulhat még melanoma malignum, adenokarcinóma, basalioma, Batholin-mirigy rák, vagy áttétes daganat is a vulván.
Fontos tudni! |
| Ha a szeméremtesten fekély, vagy kiemelkedő, esetleg szemölcsszerű elváltozás jelenik meg, az már önmagában felhívhatja a figyelmet a betegségre. Ha ehhez hónapok óta fennálló viszketés, a szeméremtestből eredő vérzés vagy folyás is társul, valamint ha a lágyéki nyirokcsomók meg vannak nagyobbodva, az megerősíti a vulvarák gyanúját. |
A szeméremtest laphámrákja
Főleg idősebb, 65 év fölötti nőkben fordul elő, azonban napjainkban egyre több a fiatalkori eset is. Létrejöttében több tényező oki szerepét feltételezik a kutatók. Egyes megfigyelések szerint azokban a nőkben fordul elő gyakrabban a daganat, akik dohányoznak, akik nagymértékben el vannak hízva, vagy akik cukorbetegségben szenvednek.
Elsősorban azok veszélyeztetettek, akik nem szültek, akik sok partnerrel éltek nemi életet, valamint azok, akiknek kondilómás megbetegedésük van. A HPV (humán papillómavírus) fertőzés is felelőssé tehető az elváltozás létrejöttéért.
Mi utalhat a betegségre?
A vulva laphámrákja legtöbbször a nagyajkak területéről indul, bár a kisajkakon, a csiklón és a gát bőrén is megjelenhet. Ha a tumor tovább növekszik, ráterjedhet a hüvelyre, a végbélre, a húgycsőre is. A lágyéki-, majd a kismedencei nyirokcsomókban viszonylag korán jön létre áttét. Előrehaladott stádiumban a tüdőben, a csontokban és a májban is létrejöhet metasztázis (áttét).
A diagnózis felállításában az elváltozásból történő mintavétel és a minta mikroszkópos vizsgálata elengedhetetlen. A daganat kiterjedésének és az esetleges áttétek jelenlétének megállapításához mellkasröntgen, húgyhólyag- és végbéltükrözés, hasi ultrahang-, CT- és MR-vizsgálat elvégzésére van szükség.
Hogyan kezelhető?
A kezelés elsősorban a tumor műtéti úton történő eltávolításából áll. Fiatal betegeknél, ha a tumor kicsi, és nem terjed mélyre, akkor az orvosok esetenként eltekintenek a radikális műtéttől, és csak helyi kimetszést végeznek, kevesebb műtéti megterhelést és pszichés zavart okozva így a páciensnek.
Súlyosabb esetekben a szeméremtest teljes eltávolítása történik, mely magában foglalja a kis- és nagyajkakat, a csiklót és a zsírszövetet is. A beavatkozást a környéki nyirokcsomók kimetszésével kell kiegészíteni. Ha a nyirokcsomókban daganat mutatható ki, a műtét után sugárterápiára van szükség. Távoli áttétek előfordulása esetén azok kezelésére kemoterápia alkalmazható.
Egyéb daganatos megbetegedések
Melanóma malignum. Bár a szeméremtest felszíne nem túl nagy, mégis innen indul ki a rosszindulatú bőrdaganat, a melanóma malignum eseteinek 5-10 százaléka. Általában változó kor után alakul ki, főleg a kisajkak bőrén, pigmentált folt formájában. Rendszerint tünetmentesen növekszik, széle nem éles, színe változó. Vérzés, viszketés is felhívhatja rá a figyelmet.
A műtét előtt gyakran végeznek kemoterápiát, majd a szeméremtesti laphámráknál korábban ismertetett módon eltávolítják a szeméremtestet és a nyirokcsomókat, majd ismét kemoterápiára kerül sor. Ha a tumorsejtek nem terjednek 1 mm-nél mélyebbre, akkor a helyi kimetszést is elegendőnek tartják egyes sebészek.
A melanomának van színtelen, pigmentet nem tartalmazó változata is - amelanotikus melanoma -, mely különösen rosszindulatú.
Basalióma a szeméremtesten. Ritka daganat, lassan növekszik, nem terjed mélyre, és általában menopauza után jelenik meg, többnyire a nagyajkakban. Szinte soha nem ad áttétet, ezért kezelésénél el lehet tekinteni a csonkoló műtéttől, csak az elváltozás kimetszésére van szükség. A tumor gyakran visszatér, de ez nem jelent rosszabb kilátásokat, ekkor újra ki kell metszeni.
Bartholin-mirigy rák. A Bartholin-mirigy a nagyajkak hátulsó részében elhelyezkedő nyáktermelő mirigy, ezért daganatos elváltozása esetén a nagyajkak hátsó felében, mélyen lehet a tumort tapintani, melyet azért nehéz korán észrevenni, mert általában ép, egészséges bőrrel fedett. Tüneteket - vérzés, nyomásérzés, lágyéki nyirokcsomó-duzzanat - is csak késői stádiumban ad. Az elváltozást a fent említettek miatt rendszerint későn diagnosztizálják, ezért kezelése a szeméremtest és a nyirokcsomók eltávolítását jelenti. Ezt az érintett terület sugárkezelése követi.
Fontos tudni!
A szervezet egyéb helyein kifejlődő daganatok - méhnyakrák, veserák, endometrium-karcinóma - is adhatnak áttéteket a szeméremtestbe.
Megelőzés
A szeméremtest daganatainak megelőzése és időben való felismerése miatt fontos, hogy rendszeresen járjunk nőgyógyászati vizsgálatra, és forduljunk orvoshoz, ha valamilyen elváltozást, csomót fedezünk fel a kis- és nagyajkak, valamint a csikló területén! Minél hamarabb fedezi fel az orvos a betegséget, annál több esély van a gyógyulásra és a kevésbé drasztikus műtéti beavatkozások elvégzésére.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária, általános orvos
