Hatóanyag a rákos csontáttét képzés ellen, a fájdalom enyhítésére
megjelent:
A csontbiológia területén zajló kutatások egyik „nagy” felfedezettje napjainkban a denosumab nevű hatóanyag, amelytől nemcsak a csontbetegségek érintettjeit gondozó szakorvosok várnak terápiás „hasznot”, hanem a reumatológusok mellett a különféle tumorok gyógyításával foglalkozó orvosok is.
Feljegyzés az amerikai onkológiai konferenciáról
A Klinikai Onkológusok Amerikai Társaságának chicagói konferenciáján (június 4-8), ezért kerülhetett előkelő helyre mind az előadásokon, mind a poszterek sorában a denosumab vizsgálatok eredményeinek ismertetése. Nevezetesen az, hogy a molekula szerepet játszhat a tumor csontáttéteinek gátlásában, a fájdalom enyhítésében.
A rák következtében kialakuló csontbetegségek előfordulásakor, több tumor-típusban: emlő-, és prosztata rákosoknál, valamint szolid tumoroknál, a myeloma multiplexes betegeknél figyelték a denosumab hatását. A klinikai vizsgálatokba bevont 11 ezer embernél (más adatsor összesítése szerint több mint 20 ezer betegnél) azt követték nyomon, hogy a kezelés hatására csökken-e a csontrendszert érintő események (csontvesztés, törés) száma.
Továbbá a nem áttétes mell- és prosztatarákosoknál azt vizsgálták, hogy az onkológiai kezelés hatására már megindult csontvesztési folyamatot kedvezően képes-e a hatóanyag befolyásolni. Lassítja-e, vagy esetleg vissza tudja-e fogni a negatív változást. A prosztata rákosok egy másik csoportjánál – akiknél már megindult a csont-metasztázis kialakulása –, azt figyelték, mutatkozik-e jótékony hatás az áttétképzés esetleges lassulásával.
A csontrikulás kezelése mellett számos más területen újabb eredmények
Az új anyag, az első teljes egészében humán monoklonális antitest kifejezetten a csontot bontó sejtek: az oszteoklasztok elemi szabályozásában szerepet játszó fehérjét (a RANK Ligandot) célozza meg – aminek következtében egy ideig elsősorban azt lehetett róla tudni, hogy a csontritkulás kezelésében van gyakorlati jelentősége. Ezen előnyök mellett azonban számos más területen mutattak újabb eredményt a több éve zajló vizsgálatok.
Az emlő-tumoros nőknél - a hat helyszínen folyó, 8 ezer beteget érintő fázis III klinikai vizsgálatok eredménye szerint - a denosumab jelentősen megnyújtotta a fájdalommentes szakaszt, illetve a kevés fájdalommal járó periódust. Akiknél már volt másodlagos csontáttét, a képződés folyamata lassult, és a hatóanyagot kapók csoportjából (szemben a placebo csoport tagjaival) többen számoltak be – klinikailag értékelhetően – nagyobb egészségminőség javulásról. A zolendronic acid hatóanyaggal szembeni vizsgálatba bevont 5700 előrehaladott prosztatarákos beteg kezelésének tapasztalata azt az előnyt mutatta, hogy a hatóanyag lassította, vagy megakadályozta a vázrendszerre vonatkozó negatív következményeket. Mindez azért is fontos eredmény, mert világszerte 1,5 millió tumoros férfinál van csont-metasztázis, vagyis prosztatájából a ráksejtek a csontszövetbe jutva indulnak további növekedésnek. Egy 1400 prosztatarákosra vonatkozó vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy a 36 hónapnyi periódus alatt a kezelt betegek körében mintegy fele annyi volt a csigolyatörések száma, mint a kontrollcsoportban.
Az egyéb tumorokban szenvedőknél is azt tapasztalták, hogy a kontrollhoz képest csak hosszabb idő elteltével súlyosbodtak a fizikai kínok, illetve azon páciensek közül is kevesebben panaszkodtak a későbbiekben közepes vagy súlyosabb fájdalmakra, akik kezdetben nem, vagy csak enyhe fájdalomról számoltak be.
Az élő csontszövetben zajló folyamatokról |
| A csontépítés, csontvédelem terén egyaránt ígéretes molekula egy genetikai gyógyszerkutatási program „mellékterméke”. Az 1990-es évek közepén történt, ami a laboratóriumokban gyakran előfordul, hogy a kutatók véletlenszerűen azonosítottak egy fehérjét, illetve egy lebontási útvonalat, ami azonban a tudósoknak a csont biológiájáról vallott felfogását szinte forradalmasította. A „csatorna” több – egymással kölcsönhatásban levő, egymásra is ható – fehérje: a RANK, a RANK Ligand (rövidebben RANKL) és az oszteoprotegerin (OPG) „otthona”. Ezek a fehérjék a csont lebontásában szerepet játszó sejtek (oszteoklasztok) termelődésének szabályozásában vesznek részt. A RANKL a receptorához köti a RANK fehérjét, ezáltal beindítja a csontfaló sejtben a képződés, működés, túlélés egymást követő szakaszait. A testnedvben lebegő OPG fehérje viszont „elfogja”, feltartóztatja a RANKL-t, mielőtt hozzákötődhetne a RANK-hez, ezáltal ellenőrzése alatt tudja tartani a csontfaló oszteoklasztok működését. A RANKL a RANK receptoron keresztül hat a sejtekre, genetikai állományukra, így számos gén működését szabályozva, komplett szerveket, sőt szervrendszereket befolyásol. A felismerés lényege tehát az, hogy a RANKL/OPG aránya határozza meg, hogy a szervezetben éppen a csontépítés vagy a bontás dominál-e. A két fehérje termelődését a különböző hormonok serkentő, vagy gátló módon befolyásolják. A női hormonok például a csontbontás ellen hatnak. Ám az ösztrogén-szint csökkenésével az arány a RANKL javára, a csontbontás irányába tolódik. Ez magyarázza, hogy menopauzában megnő a csontritkulás kockázata. Mindebből adódott a következtetés, hogy a RANKL fehérje ellen ható molekula egy új gyógyszer alapja lehet. Az Amgen kutatóinak sikerült létrehozni az antitestet, amely a szervezetben megköti a RANKL-t, tehát hatását nem engedi érvényesülni. Így született meg egy – félévenként egyszer beadandó – injekció, amely jelenleg már a humán vizsgálatokban is bizonyította, hogy képes csökkenti a csontbontást, így a törési kockázatot is. A RANKL/OPG rendszerrel kapcsolatosan további fontos tudományos megfigyelés, hogy nem csak a csontritkulásban van jelentősége. Szerepet játszhat a tumor csont-áttéteiben csakúgy, mint az immunrendszerben, vagy az érelmeszesedés kialakulásában, erről is szó esett júniusban a Klinikai Onkológusok Amerikai Társaságának konferenciáján. |
Az ASCO több előadása idézte a csontritkulásban szenvedő nőkre vonatkozó eredményeket: az évi két alkalommal adagolt injekció 68 százalékkal csökkentette a csigolyatörés kockázatát, 40%-kal a csípőtáji és 20%-kal az egyéb törések előfordulási rizikóját - sőt a Freedom vizsgálatba vont nőknél, a kezelés 3 éve alatt, még a csontsűrűség is emelkedett. A maga nemében egyedülálló csontritkulás elleni szer, hangsúlyozták az előadók, hatékonyabban csökkenti a törések kockázatát, mint a korábbi kezelések. A géntechnológiai úton előállított denosumab adagolása évi két, bőr alá adott injekcióból áll, aminek az is a jelentősége, hogy így megkerülhető az úgynevezett terápiahűség (compliance) -hűtlenség kérdése. Egyébként ugyanis sok páciens a mellékhatások miatt egy idő után felhagy a csontritkulás elleni gyógyszerek szedésével. Szakértők úgy vélik, a denosumab kifejlesztése az Amgen legnagyobb szabású vállalkozása a hiánypótló kezelések terén.
A modern molekuláris orvoslás új gyógyszere - "adott méretre" tervezve -, a csontsejtek természetes lebomlásának egyik útvonalát blokkolja. A siker kulcsa a molekula jellemzőiben rejlik. Az átlagolvasó kedvért érdemes felidézni, hogy azt az állapotot, miszerint a szervezetben a csontépítés vagy lebontás folyamata van-e túlsúlyban, a csontban termelődő két különböző fehérje aránya határozza meg.
Évtizedes kutatómunka nyomán sikerült kifejleszteni a hatóanyagot
Ez a felismerés, önmagában (a szakemberek számára) nem új, hiszen évtizedes múltú kutatómunka nyomán sikerült kifejleszteni a szóban forgó (denosumab) hatóanyagot, mely a csontritkulás kezelésében, sőt megelőzésében is már eredményesnek mutatkozott.
Az újdonság abban rejlik, hogy szakértők azt várják, hamarosan arra is fény derül, hogy a két fehérjét magában foglaló úgynevezett RANKL/OPG rendszer (erről részletesebben keretes írásunkban szólunk) milyen szerepet játszik a tumorok csontáttéteiben, az immunrendszer működésében, vagy az érelmeszesedés kialakulásában. Ezért mondhatjuk, hogy kiemelt figyelem kísérte a Klinikai Onkológusok Amerikai Társaságának chicagói konferenciáján az erről szóló beszámolókat. (Az ASCO a maga 28 ezer tagjával a legnagyobb orvos-szakmai szervezet, mely a rákbetegek érdekében működik. Célja az onkológiai gondozás javítása, ezért szervezi tudományos rendezvényeit, továbbképző programjait, és jelenteti meg a szakértők által szerkesztett tájékoztató kiadványait.)
„A rák nagyon bonyolult, soktényezős, összetett betegség, ezért aztán a tumorban szenvedő egyén terápiájánál is, minden részletében komplex, sokoldalú, körültekintő megközelítésre van szükség. Ez a szemlélet alapvető a daganat biológiájának, működésének jobb megértésénél, a további gyógyszerfejlesztéseknél, majd a megfelelő hatóanyag kiválasztásánál” - idézték dr. Sean Harper (az Amgen orvosi kutatásait felügyelő igazgató) szavait a Klinikai Onkológusok Amerikai Társaságának chicagói konferenciáján. „Ahhoz, hogy a beteg számára segítséget lehessen adni a rákkal szemben vívott küzdelmében, meg kell vele ismertetni a gyógyszerkutatásban és gyártásban elért eredményeket. Tovább kell adni neki az új felfedezések értékeit, majd a gyógyszert biztosítani kell számára. Fontos, hogy a tumoros beteg tudja, a laboratóriumokban továbbra is keresik a még célzottabb, személyre szabottabb kezelés lehetőségét, és a szupportív terápia azon termékeit, amelyek kisebbíteni képesek az onkológiai kezelések mellékhatásait.
Cél, hogy a rákbetegeket kevesebb terhelés érje az eredményesebbé váló gyógyítás során.” – Ez az üzenet hangzott el minden alkalommal, amikor az ASCO előadásain bemutatták a világ vezető szakemberei és a szakmai sajtó számára az Amgen onkológiai gyógyszerpalettájának (portfóliójának) kilenc ígéretes hatóanyagára vonatkozó adatokat, a klinikai vizsgálatok eredményeit. A kilenc molekula között kiemelkedő helyet foglalt el a denosumab.
A vele kapcsolatos kutatás, a gyógyszerpróbák pedig folytatódnak: fázis I vizsgálatok zajlanak a csonttal összefüggő egyéb állapotok, gyulladások, az asztma, az autoimmun betegség: a lupusz, az izomvesztéssel járó rendellenességek, a 2-es típusú diabétesz kezelésére vonatkozóan. Fázis II vizsgálatok folynak a különféle tumorok (az emlő-, a prosztata rákosok) mellett a reumatoid artritisz, a kemoterápia miatt kialakuló csontproblémák eseteiben is.
(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet)
