A sztatinok csökkenthetik a vastagbélrák kockázatát
megjelent:
A daganatokkal kapcsolatos kutatások az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő területének számítanak. Világszerte számtalan különböző klinikai kutatás zajlik éppen, melyekben több ezer gyógyszer és eljárás fejlesztése van folyamatban. Jelen cikkünkben egy, már jól ismert gyógyszercsoportba tartozó hatóanyagokkal kapcsolatos eredményeket szeretnénk bemutatni.
Svéd tudósok közreműködésével zajlott az a klinikai vizsgálat, amely során összefüggést fedeztek fel bizonyos koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek és egyes daganatos betegségek előfordulása között.
Az úgynevezett sztatinok – mint például az atorvasztatin, rozuvasztatin vagy szimvasztatin – hazánkban is gyakran alkalmazott gyógyszerek. A sztatin típusú koleszterinszint-csökkentők az egyik leggyakrabban felírt gyógyszerek világszerte, köszönhetően biztonságosságuknak és számos, a szív- és érrendszerre kifejtett védő hatásuknak. A sztatinok jól tolerálható és megfizethető szerek. Elsősorban a vér lipidszintjét csökkentik, mindamellett további jótékony hatásuk is bizonyítást nyert: segítenek megelőzni egyes szív- és érrendszeri betegségeket, mint az infarktust, a stroke-ot vagy a főként cukorbetegeknél előforduló végtagi érszűkületeket.
Jelen kutatás szerint a sztatinok a vastagbelet érintő daganatok kialakulásában is védő szerepet játszhatnak.
A kutatásról részletesen
A vizsgálat során több mint tíz éven át követtek nagyszámú, valamely típusú sztatint szedő és sztatint nem szedő gyulladásos bélbeteget (többségük fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedett, mindössze 30%-uk volt Crohn-beteg). Esetükben – alapbetegségüknél fogva – nagyobb eséllyel alakul ki vastagbélrák. A résztvevők átlagéletkora 62 év volt, többségben voltak a férfiak (57%). Figyelemmel kísérték a vizsgálati időszak alatt kialakuló vastagbéldaganatok számát, az ezen okból bekövetkező halálozásokat, valamint a minden egyéb ok miatt történő elhalálozást.
A kutatás eredményei
Az eredmények azt mutatták, hogy a tíz éves megfigyelés folyamán a sztatint szedő betegek körében a vastagbéldaganatok kialakulásának aránya alacsonyabb volt, mint a koleszterinszint-csökkentőt nem szedőknél. Figyelemre méltó, hogy mindez csak a fekélyes vastagbélgyulladásos betegek esetében volt megfigyelhető, a Crohn‑betegeknél nem találtak számottevő különbséget. A daganattal összefüggő halálozás szintén alacsonyabb volt a sztatin terápiában részesülők esetében, összehasonlítva a sztatint nem szedő betegekkel. További fontos felfedezés, hogy kettő éven át tartó sztatinalkalmazás után mutatkozott szignifikánsan alacsonyabbnak a rákos megbetegedés kialakulásának esélye.
A bármely okból bekövetkező halálozások, azaz az összhalálozás tekintetében az eredmények szintén a sztatinok előnyeit mutatták, függetlenül a beteg nemétől, a gyulladásos bélbetegség altípusától (fekélyes vastagbélgyulladás vagy Crohn-betegség), vagy hogy a betegek hány éves korukban kapták meg a gyulladásos bélbetegség diagnózisát.
Több tanulmány beszámolt már korábban ezen gyógyszerek alkalmazásának előnyeiről daganatos betegek, illetve betegségek kialakulása tekintetében. De további kutatások szükségesek a pontos dózisok és az előnyök eléréséhez szükséges minimális időtartam meghatározásához.
| Egy korábbi kutatás megállapításai |
| Az amerikai gasztroenterológusok szakmai szervezetének találkozóján ismertetett tanulmány szerint a sztatinokat szedő pácienseknél átlagosan 12 százalékkal kisebb volt a vastagbél daganatos elváltozásainak elfőrdulási gyakorisága, mint azoknál, akik nem szedtek ilyen gyógyszereket. Jewel Samadder, kutatásvezető, a Michigani Egyetem munkatársa és csoportja 22 korábbi randomizált klinikai próba eredményeit tekintette át. A metaelemzésben összesen 2,5 millió önkéntes bevonásával összegyűlt adatok szerepeltek. A kutatók eredményei szerint a koleszterinszint csökkentésére alkalmazott sztatinok hatására kisebb lehet a vastagbélrák rizikója. Szakemberek figyelmeztetnek azonban a sztatinok hosszú távú szedésének kockázataira is: máj- és veseproblémák, izomgyengeség és szürke hályog fordulhat elő. (Forrás: MTI) |
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító
Felhasznált irodalom:
