Prosztatarák szűrés: pontosabb lehet a PSA-szűrés

Tudósok új módszert fejlesztettek ki, a prosztatarák szűrését génszintű, egyénre szabott információkkal fogják pontosítani.

A nyugati világban a férfiak között a prosztatarák a leggyakoribb rosszindulatú elváltozás. Korai diagnózis esetén a betegség sikeresen kezelhető, így világszerte évente csak 250 ezer áldozatot szed. Jelenleg a prosztatarákot egy PSA-nak nevezett tumormarker segítségével szűrjük.

A PSA (prosztata-specifikus antigén) vérszintjének vizsgálata ellentmondásos, normál szintjét nehéz úgy meghatározni, hogy minden beteget kiszűrjünk anélkül, hogy sokakat fölöslegesen ijesztgessünk (ez a vizsgálat szenzitivitása és specifitása). A 10 ng/ml alatti PSA esetén a férfiak harmadának nincs prosztatatumora, míg néhányan 2,5-ös PSA szint ellenére is betegek.

Az orvosok a PSA bizonyos szintjeinél rutinszerűen prosztatabiopsziát javasolnak, annak ellenére, hogy a PSA egyéb okok miatt is megemelkedhet, és a PSA normál szintjei között is nagyok az eltérések.

A szűrés pontossága növelhető, ha az egyén genetikai profilját is feltérképezik. Ennek segítségével több beteget találnánk meg korai stádiumban anélkül, hogy egészséges férfiakat tennénk ki felesleges biopsziáknak.

A gének ismeretében meghatározhatóak az egyéni PSA szintek, így pontosabban előrejelezhető az egyének prosztatarákkockázata. William Catalona az Illiois-i Northwestern Egyetem urológia professzora résztvett a PSA-nak a kifejlesztésében. Számára is korán kiderült, hogy a PSA szintje egyéni, normál értéke az egyénre jellemző. A Decode Genetics, egy Reykjavikban működő biotechnológiai cég több ezer férfi SNP változatait vizsgálta meg, ez alapján azt tervezik, hogy eredményeiket a jövőben alkalmazni fogják a prosztatarák diagnosztikájában.

„Reméljük vizsgálatunk segítségével a PSA szűrés specifitása és szenzitivitása is növelhető” - nyilatkozta a kutatás vezetője, Kari Stefansson. A kutatók olyan DNS variációkat írtak le (single-nucleotide polymorphisms (SNPs)), melyek befolyásolják a PSA egyéni szintjeit. Az izlandi kutatócsoport a Science Translational Medicine című folyóiratban számolt be eredményeiről. Kate Holmes, a Britain's Prostate Cancer Charity kutatásainak vezetője szerint „a vizsgálatokat nagyobb mintákon is el kell végezni, hogy az új elmélet pontosságát ellenőrizhessék”.

Medipress