A család felelőssége szellemi leépülés esetén

megjelent:
Édesanyám 81 éves, rendszeresen nem találja az általa elrakott dolgait, tolvajra gyanakodik, illetve nem ismeri fel a saját ruháit. Egyedül él, és minden segítségnyújtást elutasít. Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.
A leírt tünetek egyértelműen az időskori szellemi leépülés jelei. A következő lépések megtételéhez pszichiátriai szakvéleményt kell kérni.
Ha a beteg ellenállást tanúsít, nem akar orvosi vizsgálatot, érdemes valamilyen őt is zavaró, kisebb egészségügyi probléma ürügyén együttműködésre bírni. A szakrendelésen a diagnózis felállítása után, általában gyógyszereket javasolnak, amelyek ha javítani nem is mindig tudják a páciens állapotát, de lassítják a további tünetek kialakulását.
A betegség óriási felelősséget ró a közeli hozzátartozókra. Hosszú távon mindenképp megoldást kell találni a beteg ellátására. Nem hagyható egyedül, vagyis valakinek vállalnia kell az állandó felügyeletét. Ez lehet egy családtag, de az anyagi tényezők függvényében felfogadható szakképzet ápolószemélyzet is. Alternatívát jelenthet a páciens bentlakásos otthonban való elhelyezése, amelyhez a szükséges lépéseket érdemes minél korábban megtenni.
(WEBBeteg/Dr. Veress Dóra, pszichiáter)