A hasznos HDL-koleszterin

A koleszterint szállító lipoproteinek két típusa közül a HDL-koleszterin ismert "jó koleszterin" vagy "hasznos koleszterin" néven. A vérből a máj irányába szállítja a sejtek által fel nem vett vérzsírt, ezáltal védő hatást fejt ki, csökkenti a koleszterin érfalon történő lerakódását. Vérben mért szintje akkor jelent problémát, ha alacsonyabb a normálértéknél.

Mi a HDL-koleszterin?

A koleszterin két változata kering a véráramban. A "rossz" LDL szállítja a májból a vérkeringés útján a sejtek irányába a koleszterint, magas szintje fokozza az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség kockázatát. A "jó" HDL ezzel szemben a vérből szállítja vissza a májba a szervezet által fel nem használt koleszterint, amely ott az epével kiválasztódik és távozik a szervezetből. A HDL-koleszterin ezzel védő hatást fejt ki a súlyos szív-érrendszeri folyamatok kifejlődésével szemben.

A HDL-koleszterin (HDL-C) egy lipoprotein, egy zsírokat (lipideket) és fehérjéket (proteint) egyaránt tartalmazó összetett komplex. Valójában csak egyik összetevője a koleszterin nevű vérzsír, amely azonban csak fehérjékkel alkotott makromolekula formájában képes szállítódni a véráramban. Szerkezetük alapján különböztetik meg az alacsony sűrűségű lipoproteint, angol neve alapján LDL-t (low density lipoprotein) és a nagy sűrűségű lipoproteint, a HDL-t (high density lipoprotein).

A HDL-szint

A HDL-koleszterin vérben mért szintjének normálértéke felnőtt férfiaknál >1,00 mmol/l, nőknél 1,30 mmol/l, azaz az a megfelelő, ha a laborleleten efölötti értéket látunk. A magasabb HDL-szint kedvező, ezért a kívánatos célérték ezeknél még magasabb. Szakmai ajánlások szerint az 1,55 mmol/l fölötti érték fejt ki kockázatcsökkentő hatást a szív-érrendszeri betegségek szempontjából, 1,00/1,30 és 1,55 között nem befolyásolja a kardiovaszkuláris rizikót, míg 1,00/1,30 alatti értéke kockázatnövekedést jelent.

Újabb kutatások szerint ugyanakkor az abnormálisan magas HDL-szint is járhat kockázatokkal. Az eddigi eredmények szerint 2,3-2,5 mmol/l szérum HDL-szint fölött ismét növekszik a szív-érrendszeri betegségek kockázata. Ennek oka tudósok szerint a HDL diszfunkcionálissá válása lehet.

A HDL-szint mérése és értékelése mindig az LDL-koleszterin és a triglicerid szintjének meghatározásával együtt történik. A szérum koleszterinszint méréséhez vérvétel szükséges. A vizsgálatra éhgyomorral kell érkezni, ugyanis az elfogyasztott étel befolyásolja az aktuálisan mért eredményt.

Mindig az adott labor által meghatározott határértékeket vegyük figyelembe, ugyanis az egyes laborok által használt technológia is befolyásolja a mérést.

A HDL-koleszterin szerepe a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében

A HDL-koleszterin által biztosított fordított irányú koleszterinszállítás a felesleges koleszterin visszaszállítását jelenti a véráramból a májba. A HDL ezáltal csökkenti a vérben keringő koleszterin mennyiségét, ami nagy mennyiségben növelné a plakk kialakulásának kockázatát az artériák falán (atherosclerosis). A HDL-koleszterin emellett kedvezően hat az érfal gyulladásos folyamataira, szerepet játszik a vérrögképződés megelőzésében.

Az érelmeszesedés, azaz atherosclerosis folyamatával szembeni védőfaktorként a megfelelő HDL-szint csökkenti az olyan betegségek előfordulását, mint a szívinfarktus és a stroke.

A HDL-koleszterin lehetséges szerepe más betegségek megelőzésében

Számos vizsgálat foglalkozik a HDL kedvező hatásaival más betegségek megelőzésében is. Szerepe ugyanakkor az érrendszeri folyamatokon túl még nem kellően tisztázott, így az ígéretes kutatások ellenére nem kellően igazolt a védő hatás. Valószínűnek tűnik, hogy az előnyök ellenére ezen betegségekben a HDL-koleszterin nem tekinthető önálló védőfaktornak, és csak más tényezőkkel együtt járul hozzá érdemi mértékben a további betegségek megelőzéséhez.

Daganatos betegségek - Egy 24 vizsgálat eredményeit összesítő metaanalízis eredményei szerint minél magasabb valakinek a HDL-koleszterin szintje, annál kisebb a rosszindulatú daganatos betegségek kockázata. A statisztikai elemzés szerint a HDL-koleszterin daganatos betegségek elleni hatása a dohányzástól, elhízástól és életkortól függetlenül jelentkezett. Egy másik vizsgálat szerint deciliterenként 16,6 milligramm HDL-vérszint növekedés a vastagbélrák esélyének 22 százalékos csökkenését eredményezi. Ez a kedvező hatás ugyanakkor a végbélrák esetén nem érvényesült, csak a vastagbél rosszindulatú folyamata esetén.

Agyműködés, demencia - A jó koleszterin fontos szerepet tölthet be az emlékezet frissen tartásában is. Egy francia kutatócsoport szerint az alacsony (1 mmol/l alatti) HDL-szintnél a memóriazavar kockázata nagyobb volt a 60 év fölöttieknél, mint a magas (1,6 mmol/l fölötti) lipoprotein értéknél. A New York-i Columbia Egyetem kutatócsoportja megállapította, hogy a 65 év feletti emberek körében azoknál, akiknek a legmagasabb volt a HDL-szintje, 60 százalékkal kisebb valószínűséggel alakult ki Alzheimer-kór a követés négy éve alatt, mint a legalacsonyabb HDL-szinttel élők között.

Hogyan növelhető a HDL-szint?

A HDL-koleszterin szintje részben genetikailag meghatározott, bizonyos embereknek eleve magasabb a HDL-szintjük. Sok esetben genetikai eredetre vezethető vissza az alacsony HDL-érték is, ami jelentkezhet normál LDL-szint mellett is, de gyakoribb, hogy családilag halmozódó módon az alacsony HDL-szint magas LDL-szinttel társul (hiperlipidémia).

Folynak kutatások is a HDL értékének gyógyszeres növelésére, a HDL-szintet hatékonyan emelő készítmények azonban még vizsgálati fázisban járnak (ún. CETP-inhibitorok). A koleszterinproblémák kezelése elsősorban a "rossz" LDL-koleszterin és a triglicerid szintjének csökkentésére összpontosít, és csak kisebb mértékben, másodlagosan lehetséges a HDL-szint gyógyszeres emelése. Ilyen, a HDL-szintet is növelő hatóanyag például az ezetimibe, valamint a rosuvastatin és más sztatinok.

A HDL-koleszterin szintjének növelésére ezért az elsődleges az életmód terápia. Ennek legfontosabb elemei:

• Táplálkozás - A mediterrán diétaként ismert étrend követése a leghatékonyabb. Ennek részeként zöldségekben és gyümölcsökben, hüvelyesekben és teljes kiőrlésű gabonákban gazdag táplálkozást kell folytatni. Különösen előnyös az omega-3 zsírsavak (tengeri halak, diófélék, növényi olajok) rendszeres fogyasztása. Drasztikusan csökkenteni kell ugyanakkor a magas transzzsírsav-tartalmú ételeket: krémes, töltött édességek, állati eredetű zsírok.
• Testmozgás - Az aerob mozgásformák (pl. futás, kerékpározás, úszás) növelik a HDL-szintet, ajánlott heti legalább 5 alkalommal 30 perc sportolást beiktatni.
• Testsúlycsökkentés - A túlsúly alacsony HDL-szinttel jár, a fogyás segít az értékek növelésében.
• Dohányzás abbahagyása - A leszokást követően emelkedik a vér HDL-szintje, még akkor is, ha némi súlygyarapodás következik be. Mivel a nikotin az az összetevő, ami csökkenti a HDL-koleszterin szintjét, ezért a hagyományos cigaretta mellett az újabb típusú elektromos termékek elhagyása is ajánlott.
• Gyógyszerek áttekintése - Egyes gyógyszerek (bizonyos vérnyomáscsökkentők, hormonkészítmények, vízhajtók) kedvezőtlenül hatnak a vér koleszterinösszetételére. Érdemes kezelőorvosával átnézni, szed-e ilyet, és nem váltható-e ki a gyógyszer más hatóanyaggal, illetve érdemes gyakrabban ellenőrizni a laborértékeket.

Egyes kutatások szerint a niacin (B₃-vitamin) szignifikánsan (20-30 százalékkal) növelte a HDL-koleszterin szintját krónikusan alacsony szinttel élők körében, ugyanakkor nem igazolt, hogy ez a hatás jelentkezik-e enyhén csökkent értékek mellett is, illetve hogy ez valóban mérsékli-e a szív-érrendszeri halálozás kockázatát. A niacin pótlása járhat mellékhatásokkal, ezért tartós vagy nagy mennyiségű alkalmazása orvosi egyeztetést igényel.

Rendellenesen magas HDL-szintet okozhat genetikai adottság, alkoholizmus, pajzsmirigy-túlműködés, egyes ritka májbetegségek (PBC) is.

Lásd még A magas koleszterinszint csökkentése diétával, életmóddal

WEBBeteg - Forrás: Mayo Clinic, Cleveland Clinic
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos, pszichoterapeuta