Étrend az Alzheimer-kór kockázatának csökkentéséhez
frissítve:
Az orvostudományi kutatások nem igazolták eddig, hogy lenne olyan speciális élelmiszer vagy tápanyag, amely megelőzné az Alzheimer-kór kialakulását vagy megállítaná annak előrehaladását. Az egészséges étrend azonban igazoltan hozzájárul a jó agyműködés fenntartásához, míg a feldolgozott élelmiszerekben és zsírokban gazdag táplálkozás rontja a kognitív funkciókat.
Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás, a demencia leggyakoribb formája. A feltételezések szerint az Alzheimer-kór kialakulását genetikai, környezeti, valamint életmódbeli tényezők összessége segíti elő. Korábbi kutatások kimutatták, hogy rizikófaktort jelent az elhízás, a hipertónia, a magas koleszterinszint, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbetegség - vagyis az életmóddal, táplálkozással is szorosan összefüggő betegségek.
A megfelelő étrend szignifikánsan csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát - állítja több, az elmúlt években megjelent kutatás. Az Alzheimer-kór azonban összetett kórkép, a diéta csak az egyik tényező a szellemi leépülés megelőzésében.
MIND-diéta - Az agyműködést támogató táplálkozás
A chicagói Rush Egyetem kutatói által végzett vizsgálat során a mediterrán étrendet és a magas vérnyomás megelőzését szolgáló DASH-diétát (Dietary Approaches to Stop Hypertension) ötvözték. Az így kialakított MIND (Mediterranean-DASH Intervention for Neurodegenerative Delay) elnevezésű étrend 10 ajánlott ételcsoportot kínál. Ezekhez sorolják
- a zöld leveles zöldségeket,
- egyéb zöldségféléket,
- az olajos magvakat,
- a bogyós gyümölcsöket,
- a hüvelyeseket,
- a teljes kiőrlésű gabonaféléket,
- a halat,
- a baromfihúst,
- az olívaolajat,
- valamint a bort.
A tízéves követéses vizsgálatban 923 önkéntes vett részt. Mint kiderült, azoknál a résztvevőknél, akik a MIND diéta szerint táplálkoztak, 53 százalékkal csökkent az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata, ám a rizikó azoknál az önkénteseknél is 35 százalékkal alacsonyabb volt, akik csak részlegesen tartották be a diétát.
A speciálisan az agyműködés támogatására meghatározott MIND diéta mellett az általános mediterrán diéta is kedvező hatású a szellemi leépülés megelőzésében vagy lassításában.
Az egészséges táplálkozás elsősorban gyulladáscsökkentő hatásukon, valamint az agyi erek károsodását okozó betegségek (magas koleszterinszint, magasvérnyomás betegség, cukorbetegség) megelőzésén keresztül fejtik ki kedvező hatásukat az agyműködésre és a demencia megelőzésére.
Az Alzheimer-kór kockázatát fokozó élelmiszerek
Az orvosok szerint fontos, hogy minél kevesebb zsíros tejterméket, vörös húst és belsőséget, továbbá mérsékelt mennyiségű cukrot, illetve sót fogyasszanak az emberek, ezzel mérsékelhetik az Alzheimer-kór kockázatát.
A szellemi leépülést elősegítő élelmiszerek lajstromában szerepel az alábbi élelmiszerek túlzott fogyasztása:
- a vörös húsok (sertés, marha),
- a gyorséttermi ételek (zsír- és sótartalmuk miatt),
- a sajtok, a tejszín, a vaj és a margarin,
- a sütemények és az édességek.
| A szénhidrátok szerepe az agyműködésben |
| Az agy az ember teljes enegiaigényének 20-25 százalékát használja fel, és - a súlyos éhezést kivéve - a vérben lévő cukrot tudja felhasználni működéséhez, más tápanyagot nem. Agyunknak tehát szénhidrátra van szüksége ahhoz, hogy jól működhessen. Ezért kiemelten fontos, hogy az étrendünk elegendő szénhidrátot is, főként keményítőt tartalmazzon (ebben gazdagok például a lisztből készült termékek vagy a burgonya), amelyeknek összességükben a napi energiaszükséglet 50-55 százalékát kell kitenniük. A szénhidrátszegény táplálkozás rövidtávon fejfájást, koncentrációs zavart, idegességet, feszültséget, szédülést idézhet elő, hosszabb távon pedig növelheti a demencia bekövetkeztének esélyét. Nem kívánatos azonban a szükségesnél több szénhidrát (elsősorban egyszerű cukrok formájában történő) rendszeres fogyasztása sem, mivel ez a vércukorszintet szabályozó mechanizmusok (inzulinháztartás) kimerüléséhez és ezzel együtt az agyműködés sérüléséhez is vezethet.(TÉT Platform Egyesület) |
A magas cukortartalmú, zsírdús és koleszterinben gazdag élelmiszerek túlsúlya jellemző a gyorséttermi ételekre (hamburger, sült burgonya, fagylaltok). A stockholmi Karolinska Intézet kutatóinak állatkísérlete szerint az ezen élelmiszereket fogyasztó egerek agyában az Alzheimer-kórban szenvedőkéhez hasonló változást fedezhetőek fel.
Egy osztrák kutatócsoport szerint a sok koleszterint fogyasztó patkányok olyan viselkedési zavarokat mutattak, mint az Alzheimer-kóros emberek, agyukban pedig olyan elváltozások alakultak ki, mint az ilyen betegek agyszövetében. A folyamatos koleszterinterhelés emlékezetzavart idézett elő, gyulladásos tüneteket, apró vérzéseket és béta-amiloid lerakódásokat, vagyis csupa olyan elváltozást, ami az Alzheimer-kórra emlékeztetett.
Az Alzheimer-kór megelőzésével összefüggésbe hozott ételek, tápanyagok
Számos olyan élelmiszerről, vagy étrendkiegészítőként is hozzáférhető nyomelemről, mikro- vagy makrotápanyagról terjedt el, hogy fogyasztásuk fokozott kognitív előnnyel jár, és képes csökkenteni az Alzheimer-kór rizikóját. Egyelőre azonban egyik esetben sem sikerült tudományos szempontból bizonyítani, hogy önmagában egy-egy élelmiszer fogyasztása megelőzné vagy lassítaná a szellemi leépülés folyamatát.
Az ilyen szempontból is vizsgált táplálékok közé tartozik a gyulladáscsökkentő hatású vörös áfonya, általában a leveles zöldségek (spenót, káposztafélék), a kurkumin, a kolin, az omega-3 zsírsavakat tartalmazó ételek (diófélék, halak), a zöld teában lévő antioxidánsok.
A vizsgált élelmiszerek hasznosak lehetnek az agy egészségének megőrzésében és a kognitív funkciók javításában, de nem tekinthetők önálló "csodaszereknek". Az egészséges táplálkozás részeként, a kiegyensúlyozott étrend és egészséges életmód mellett járulhatnak hozzá az Alzheimer-kór megelőzéséhez, de nem helyettesíthetik a több tényezőt figyelembe vevő megközelítést.
A koffein esetében az eddigi kutatások szerint csak fokozott bevitel mellett mutatható ki némi kedvező hatás, ami azonban már más súlyos betegségek rizikóját növelné.
Elméleti megfontolások alapján valamennyi antioxidáns hatású vitamin kapcsán felmerült annak a lehetősége, hogy az agyi károsodások csökkentésén keresztül előnyös hatásúak a demencia megelőzése szempontjából is. Az eddigi kutatási eredmények szintén arra utalnak, hogy a vitaminok (C-vitamin, B-vitaminok, E-vitamin) önmagukban nem járulnak hozzá bizonyítottan a demencia megelőzéséhez, azonban a multivitamint rendszeresen fogyasztók és a vitaminhiányos állapotot elkerülők valóban jobban teljesítenek a kognitív teszteken.
A legígéretesebb eredmények a ginkgo biloba (páfrányfenyő) hatóanyagával kapcsolatosak. A gingkgo bilobát hatóanyagként tartalmazó készítmények növényi gyógyszerként is forgalomban vannak enyhe fokú demencia kezelésében az életminőség javítására. A vizsgálati eredmények azonban ebben az esetben sem támasztották alá, hogy alkalmazásuk hasznos lenn az Alzheimer-kór megelőzésében, vagy a folyamat megállításában, esetleg gyógyításában.
Kapcsolódó Ajánlások az időskori táplálkozáshoz
WEBBeteg összeállítás - National Institute of Aging, Független Hírügynökség, MTI
