Világraszóló felfedezést tett egy magyar kutatócsoport az Alzheimer-kórról
megjelent:
Magyar kutatócsoport áttörést ért el az Alzheimer-kórban jelentkező epilepszia diagnosztizálásában. Ennek korai kezelése lassíthatja az Alzheimer-kór tüneteinek romlását, és hozzájárulhat a betegek életminőségének megőrzéséhez.
Az agy elektromos tevékenységét 24 órán keresztül regisztráló Holter-EEG készülékkel vizsgálták a kutatásban részt vevő betegeket: három év alatt gyűjtött adatok elemzésével mutatták ki az összefüggést az epilepszia és az Alzheimer-kór között.
| Rövid összefoglaló |
| • Alzheimer-kórban szenvedő betegek jelentős részénél epilepsziás működészavar mutatható ki – a két betegség közötti szoros kapcsolat feltárása fontos lépés az Alzheimer-kór megértéséhez. • A publikált eredmény az Európai Neurológiai Akadémia Kongresszusán az idén bekerült a „Breaking News” szekcióba. • Az epilepszia korai kimutatásával és az ezt követő kezeléssel valószínűleg lassítható az Alzheimer-kór tüneteinek romlása. • A pontos diagnózishoz speciális vizsgáló eszközök szükségesek, amelyeket jelentős támogatással szerzett meg a kutatócsoport. |
Ma Magyarországon közel kétszázezer Alzheimer-kórban szenvedő ember él. A ma még gyógyíthatatlan betegségben szenvedők életminősége csak a korai diagnózissal és kezeléssel őrizhető meg. A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) által támogatott, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben működő Alzheimer–Epilepszia kutatócsoport szerint az Alzheimer-kórban szenvedő betegek negyedénél epilepsziás rohamok mutathatóak ki, míg a páciensek felénél epilepsziás működészavar bizonyítható.
Bővebben Az epilepsziás roham felismerése - Az epilepszia tünetei
„A kutatás eredménye azért jelentős, mert az epilepsziás demens betegek állapota a többi Alzheimer-kóros beteghez viszonyítva kétszer gyorsabban romlik. Mivel az epilepszia tüneteinek enyhítésére számos gyógyszerrel rendelkezünk, ez az Alzheimer-kór ellen új terápiás támadáspont lehet” – összegezte az eredményeket Dr. Horváth András Attila, az Alzheimer–Epilepszia munkacsoport kutatóorvosa, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának oktatója.
Az elsődleges eredmények azt mutatják, hogy bizonyos epilepszia-ellenes gyógyszerek alkalmazásával a betegek életminősége javítható és a betegség romlása lassítható.
A világraszóló eredményeket 32 csatornás Holter-EEG monitorozó eszköz segítségével tárták fel, amelynek beszerzését a MET Magyarország Zrt. társadalmi felelősségvállalási projektje támogatta. Az eszköz kiválóan alkalmas arra, hogy 24 órán keresztül folyamatosan regisztrálja az agyi elektromos tevékenységet, a fejtetőre helyezett elektródák segítségével. Az elmúlt három évben közel 80 beteget figyeltek meg ilyen módon.
Az eredményeket eddig 11 nemzetközi és hazai szakmai fórumon publikálták, többek között olyan neves orvosi folyóiratban is, mint a Journal of Alzheimer’s Disease. Az idén az Európai Neurológiai Akadémia Kongresszusán Amszterdamban mutatták be a kutatás eredményeit, neves szakértőkből álló bizottság döntése alapján a „Breaking News” szekcióban.
Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben zajló kutatómunka nemzetközileg is kiemelkedő. A társadalmilag jelentős témával mindössze néhány kutatócsoport foglalkozik világszerte; speciális, koponyán belüli EEG-elvezetéseket a magyarokon kívül mindössze egy kutatócsoport végez az Egyesült Államokban.
Minden negyedik másodpercben diagnosztizálnak egy új demens beteget a világon, évente összesen 7.7 millió új esetet regisztrálnak. A demencia az egyik leggyakrabban előforduló időskori betegség, az átlagéletkor emelkedésével a demens betegek száma évről-évre nő. Leggyakoribb oka az Alzheimer-kór.
Ez a cikk is érdekelheti Mit tehet memóriaromlás esetén?
Az Alzheimer-kórról
Az Alzheimer-kór első tünetei jellemzően 65 éves kor körül jelentkeznek, memóriapanaszok és tájékozódási problémák formájában. Ma a világon közel 44 millió Alzheimer-kóros beteg él, számuk Magyarországon közel kétszázezer. Gondozásuk óriási anyagi és szociális terhet ró a családtagokra és a társadalomra is. A betegség átlagosan 4-10 év alatt halálhoz vezet. Bár az elmúlt évtizedek során az Alzheimer-kór biológiai hátterének számos okát sikerült feltárni, a betegség továbbra is csak kezelhető, de nem gyógyítható. Ezért is irányult egyre nagyobb figyelem az elmúlt években a társbetegségekre, amelyek szerepet játszhatnak a tünetek kialakulásában. Ezek közül kiemelt figyelmet kapott az epilepszia vizsgálata. Az epilepszia több mint a rohamok összessége, mivel az agyi működés a rohamok között is eltér a normálistól, ám ennek kimutatása eddig kifejezetten nehéz volt.
A kutatócsoportról
Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben 2014 januárjában jött létre a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásával az Alzheimer–Epilepszia kutatócsoport Prof. Dr. Kamondi Anita vezetésével. A kutatócsoport célja az volt, hogy feltárja az epilepszia gyakoriságát Alzheimer-kórban, valamint annak hatását a betegségre. Projektmunkájuk 2017. december hónapban zárul, de a kutatások 2018 januárjától a Nemzeti Agykutatási Program 2 keretében folytatódnak. A csoport tagjai neurológus, pszichiáter és neurofiziológus szakorvosok, illetve kutatóorvosok.
Tovább Megelőzhető-e az Alzheimer-kór?
(Black Page Consulting)
