A testmozgás jó az emlékezetromlás ellen

WEBBeteg összeállítás
lektorálta: Dr. Jóna Angelika frissítve:

Már heti néhány óra fizikai aktivitás is hatékony lehet a memóriaromlás és a demencia fokozódásának megállítására. A mozgáshiány ezzel szemben számos megalapozott kutatás szerint a demencia egyik fő rizikóttényezője.

A középkorú vagy idősebb felnőtteknél végzett kutatások a testmozgás hatására a gondolkodás és a memória javulását, valamint a demencia előfordulásának csökkenését mutatták be. Egy 58 vizsgálat eredményeit összegző metaanalízis szerint akár 20 százalékkal csökkenthető a demencia kialakulása a rendszeres testmozgás hatására. A legkevesebbet mozgó időseknél az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata mintegy kétszerese a legtöbbet mozgó 10 százalék Alzheimer-rizikójának.

Mit mondanak a kutatások?

  • A Melbourne-i Egyetem tudósai összesen 138 ötven évesnél idősebb felnőtt részvételével folytatták le kísérleteiket, akik a vizsgálódások kezdetén memóriaproblémákkal küszködtek, ám orvosi szempontból még nem igényeltek beavatkozást. Az ausztrál kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy fél évig minden héten legalább háromszor végezzenek könnyű, egyszerűen megvalósítható mozgásformát. A legtöbb résztvevő a sétálást választotta. A kísérletek végére mindannyian javítottak emlékezési képességeiken. Már féléves testi aktivitás előnyei is egyértelműen éreztették hatásukat: a rendszeresen mozgók átlagosan 1,3 ponttal jobb eredményt értek el az agyi képességeket mérő skálán (Alzheimer’s Disease Assessement), mint annak a kontrollcsoportnak a tagjai, akik nem végezték a rendszeres sétálást. Az eredmények jelentősebbek, mint a hagyományos gyógyszeres beavatkozással kezeltek esetében.
  • Egy olasz tanulmány 749 hatvanöt év feletti, jó egészségi állapotban lévő, a vizsgálat megkezdésekor memóriaproblémában nem szenvedő olasz férfi és nő testedzési szokásait vizsgálta. A kísérlet megkezdése után négy évvel azt tapasztalták, hogy a gyakran sétálók körében 27 százalékkal alacsonyabb a demencia kockázata, mint azoknál, akik kevesebbet mozognak. Fontos eredmény, hogy nem kell megerőltető testedzést végezni ahhoz, hogy elérjük a kívánt hatást. Az olyan könnyű mozgással, mint a sétálás, ugyanazt a hatás érhető el.
  • A Pittsburgi Egyetem munkatársai ugyancsak azt kezdték el kutatni, hogy a mérsékelt testmozgás javítja-e a memóriát. Ehhez a 120 önkéntest két csoportra osztották. Az egyik társaság azt a feladatot kapta, hogy hetente többször sétáljanak 40 percet, a másik tagjait pedig arra kérték, hogy csak nyújtógyakorlatokat végezzenek. A csak nyújtásokat végzők hippokampuszának kapacitása egy év alatt 1,4 százalékkal csökkent, amit az öregedés természetes velejárójának szokás tekinteni. A rendszeresen mozgók agyi kapacitása azonban még nőtt is, 2 százalékot. A memóriatesztek elvégzése során mindkét csoport mutatott valamekkora fejlődést.

Az agyműködés és a testmozgás összefüggései

Agyunk egy alakítható szerv - A kutatások alapján megalapozott kijelenteni, hogy a testmozgás kedvező hatással van a demencia elkerülése, lassítása szempontjából. Az agy életkorral járó leépülését általában elkerülhetetlennek tartjuk, miközben egy kevés testmozgás is javíthat a helyzeten.

Nem késő elkezdeni - A legnagyobb rizikócsökkenés azoknál következhet be, akik eddig inaktívak voltak, ám mindennapjaikba elkezdték beépíteni a rendszeres testmozgást.

Megelőzés - Számottevően csökkent a demencia kockázata azoknál, akik már középkorúként is mozogtak. Noha az időskorban elkezdett mozgás is előnyös, minél korábban kezdődik az aktív életmód, annál jelentősebb a pozitív hozadéka.

Egyszerű mozgásformák is elegendőek - Az előnyös hatások már a sétálás alatt is kimutathatóak. Heti néhány óra gyaloglás már kimutathatóan csökkenti az időskori szellemi leépülést. Más kutatások szerint a háztartási munka is hasonlóan kedvező, például a rendszeres kertészkedés vagy a takarítás is.

Bővebben Milyen típusú testmozgás csökkenti az agyi leépülés kockázatát?

A mozgásra fordított idő - A kutatások többsége olyan tevékenységeket vett alapul (akár hétköznapi tevékenység, akár sportolás), amelyek egy-egy alkalommal legalább 20-30 percen keresztül megemelik a pulzusszámot. Hetente több alkalommal szükséges végezni ezt a tevékenységet, heti legalább 2-3 órában.

Kitartás szükséges - Néhány alkalom nem elegendő a demencia megelőzése szempontjából kedvező változások eléréséhez. A vizsgálatok szerint legalább fél évi rendszeres fizikai aktivitás szükséges ahhoz, hogy mérhetőek legyenek a pozitív hatások, más kutatások szerint egy évnyi aktív élet esetén jelentkeznek az előnyök.

Más előnyös hatások - A memóriaromlás megakadályozása mellett a rendszeres testmozgás kedvezően hat a demenciával járó egyéb folyamatokra is, a tesztalanyoknak kedvezőbb lett a közérzete, csökkent a stressz, a szorongás és a depresszió kockázata is.

Lásd még Hogyan előzhető meg a demencia kialakulása?

WEBBeteg logóWEBBeteg összeállítás
Forrás: K.J. és Cs. K., fordító - Alzheimer's Society, Focus, Neurology
Lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos

Cikkajánló

Mi a demencia?

Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
Demencia
A demencia a tévhittel ellentétben nem egy konkrét betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely olyan tüneteket foglal magába, melyek hátterében különböző betegségek állhatnak.
Láz, fájdalom?
Láz, fájdalom?

Csillapítsa tüneteit együtt, egyszerűen! (x)

A megfázás szövődményei
A megfázás szövődményei

Mik lehetnek ezek?

Semmelweis Egyetem
WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szabó Zsuzsanna

Dr. Szabó Zsuzsanna

Rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest