Mi a demencia?

A demenciát, vagyis a szellemi leépülést sokan az öregedés természetes velejárójának tekintik, tévesen. Napjainkra bebizonyosodott, hogy igen magas életkorban is lehet friss a gondolkodása az időseknek, ezért a szellemi képesség romlását mindig ki kell vizsgálni és kezelni kell.

A demencia nem egy konkrét betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, a panaszok hátterében különböző betegségek állhatnak. Ezek a betegségek valóban gyakoribbak idősebb életkorban, de kivizsgálást és kezelést igényelnek annak érdekében, hogy elöregedő társadalmunkban a nyugdíjas éveket az emberek többsége aktívan élje meg, és ne szoruljon ápolásra.

A demencia a memória kimutatható károsodása

A demencia a kognitív képességek leépülését jelenti. Átmeneti feledékenységgel, memóriaproblémákkal bárki találkozhat, a demencia diagnózishoz szükséges a memóriaromláson túl legalább egy tünet jelenléte az alább felsoroltakból:

• absztrakt gondolkodás károsodása - megmutatkozhat például a különbségek és azonosságok felismerésének, a fogalmak meghatározásának, a közmondások értelmezésének nehézségében
• ítélőképesség károsodása - döntésképesség romlása, esetleg téves döntések, veszélyes helyzetek fel nem ismerése
• beszédzavar - szavak vagy jelentésük elfelejtése, téves használata
• személyiségváltozás - a demens beteg kevésbé reagál a külvilágra, agresszívvé vagy depresszióssá válhat

A demencia előfordulása

A fejlett országokban az organikus agyi működészavarra visszavezethető demenciák száma növekszik. Ritka esetben a 40-es életévekben is jelentkezhetnek az első tünetek, ám jellemzően 60 éves kortól kezdődően növekszik meg az előfordulása.

A demencia előfordulási gyakorisága:

• 60-64 éves korcsoportban 1%
• 65-69 éves kor között 1,4%
• 70-74 év között 5,7%
• 80-84 év között 13%
• 85-89 év között 22%
• 90 éves kor fölött 32%.

Ezt azt jelenti, hogy az előfordulási arány 5 évenként megkétszereződik, melynek igen súlyos társadalmi jelentősége van.

Kilátások demenciával: van, amikor visszafordítható

A demenciáknál kiváltó ok alapján elkülönítjük egymástól az elsődleges (primer) és másodlagos (szekunder) formákat. A különböző formák esetén eltérő a kezelés és a prognózis. Megfelelő terápiával a folyamat mindig lassítható, bizonyos esetekben akár megállítható és visszafordítható.

Az elsődleges demenciáknak nincs kimutatható oka, hanem maga a memóriaromlás a betegség egyik fő jellemzője. Ide soroljuk a leggyakoribb demencia típusokat: az Alzheimer-kórt, a Lewy-testes betegséget (DLB) a Parkinson-kórhoz társuló demenciát, továbbá a multiszisztémás atrófiát (MSA) és a Hallervorden-Spatz-betegséget. A primer demenciák hatékony kezelése még nem ismert, de bizonyos gyógyszerek néhány évre kitolják a teljes ápolást igénylő szakaszt, és megkönnyítik a beteget gondozó hozzátartozó életét.

A másodlagos demenciák esetében a szellemi teljesítmény romlását valamilyen betegség vagy egészségkárosító szokás által okozott szervi károsodás okozza. Leggyakoribb formája a vaszkuláris demencia, amikor az agy vérellátási zavara, az agyi keringés romlása áll a szellemi képességek romlásának hátterében. Rizikófaktorai az érrendszeri betegségek, az érszűkület, a cukorbetegség, a sroke, az alkoholizmus és a különféle koponyasérülések.

Az utóbbi kategóriába sorolható demenciák az alapbetegség kezelésével rendszerint megállíthatóak és részben visszafordíthatóak. Előrehaladásának megállításához, lassításához és megelőzéséhez egyaránt szükséges az agyi keringést támogató egészséges életmód is: a káros szokások elhagyása, a magas vérnyomás és a koleszterinszint rendezése, az egészséges táplálkozás és rendszeres mozgás.

Részletesen A demencia típusai és a várható életkilátások

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus