Alzheimer-kór - A kognitív képességeket támogató speciális terápiás módszerek

Az Alzheimer-kór kezelése terén az utóbbi években nagy előrelépés történt. Cikkünkben a kognitív képességeket támogató terápiás módszerekről olvashat.

Bár a betegség még mindig nem gyógyítható, egy sor hatékony gyógyszer áll rendelkezésre, amelyek késleltetik a kór előrehaladását, és így a betegek tovább tudják a megszokott módon élni életüket. A nemgyógyszeres terápiák is folyamatosan fejlődnek. Egyre többet tudunk arról, hogyan lehet a betegek szellemi képességeit támogatni és minél tovább megőrizni. Nagyon fontos a család, a hozzátartozók bevonása, hogy megtanulják, hogyan tudnak a mindennapokban segíteni beteg szerettüknek. A gyakran nagy terhelésnek kitett hozzátartozóknak maguknak is szükségük van támogatásra, gondozásra, az alzheimeres betegek kezelésének ez is része kell, hogy legyen.

Minél előrehaladottabb stádiumban van a beteg, annál nagyobb a jelentősége a nemgyógyszeres terápiás módszereknek. Ezen betegek esetében nagyon fontos, hogy a környezetük, amiben élnek, viszonylag állandó legyen. A kezeléseknek a megmaradt képességeket kell támogatniuk, és személyre szabottnak kell lenniük a beteg élethelyzetéhez, életkörülményeihez igazodva. Soha ne követeljünk túl sokat a betegtől!

Az Alzheimer-kór olyan betegség, amely a beteg és hozzátartozóinak életét jelentős mértékben befolyásolja. De fordítva is igaz, ugyanis a beteg környezete és a róla gondoskodók jelentős szerepet játszanak a betegség alakulásában.

Cikkünkben a nemgyógyszeres terápiák közül azokkal a speciális módszerekkel foglalkozunk részletesebben, amelyek az Alzheimer-kórban szenvedő betegek kognitív képességeinek támogatását szolgálják.

A kognitív képességeket támogató terápiás módszerek

1. Kognitív tréning

A kognitív tréning célja a beteg szellemi és fizikai képességeinek, így emlékezőtehetségének, figyelmének, nyelvtudásának aktiválása és sokszor játékos módszerekkel való ösztönzése.

A kognitív stimuláció a kognitív tevékenységek ösztönzését szolgálja, például régi emlékek felidézése vagy a beteggel való beszélgetés révén.

Az önéletrajzi adatok, események felidézése, különösen azoké, amelyekhez pozitív érzelmek kapcsolódnak, segít növelni a betegben az életével való megelégedettség érzését.

A realitásorientációs tréning (ROT) lényege, hogy megpróbálják a beteget minél közelebb hozni a valósághoz oly módon, hogy amilyen sokszor csak lehet, támpontokat adnak a betegnek, például a hozzátartozók vagy a gondozóotthonban az ápolók minden találkozás alkalmával elmondják a betegnek a nevüket, hogy kik ők, illetve azt, hogy milyen nap van, milyen évszak van, hogy hol vannak, mit hallanak, látnak stb..

2. Ergoterápia

Az ergoterápia javítja és támogatja különösen otthoni környezetben az enyhe és közepesen súlyos demenciában szenvedő betegek cselekvőképességét. A beteg gondozójának, gondozóinak bevonásával stratégiákat dolgoznak ki arra, hogy a beteg mindennapi aktivitását megőrizhesse, illetve hogy kompenzálják azokat a tevékenységeket, amelyeket a beteg már nem tud elvégezni.

3. Fizikai aktivitás

A beteg állapotának megfelelő fizikai aktivitás, a könnyű testmozgás segít abban, hogy a beteg minél tovább megőrizhesse azokat a képességeit, amelyek mindennapi tevékenységei elvégzéséhez szükségesek, továbbá bizonyos kieső tevékenységek pótlásaként segít fenntartani az egyensúlyt a betegek napi tevékenységeiben. A könnyű testmozgás bizonyos esetekben a beteg hangulatára és alvására is pozitív hatásúnak bizonyul.

4. Az érintés

Az érintés – például az ölelés vagy kezének megfogása – általában megnyugtatja a beteget. Amennyiben a beteg nem utasítja el, akkor a masszázs is nyugtató hatású lehet. Az érintés kommunikációs eszköz is lehet, azt figyelték meg, hogy az étkezéssel kapcsolatos magatartást is pozitívan befolyásolhatja.

5. Művészetterápia

A művészetterápia lehetővé teszi az Alzheimer-betegek számára, hogy egyre inkább korlátozott önkifejezési lehetőségeik ellenére kifejezzék és megéljék érzéseiket. Erre még az igen előrehaladott stádiumban lévő betegek is fogékonyak.

Az aktív zeneterápia lehetővé teszi a demens betegeknek, hogy hangok és hangszerek segítségével kifejezzék érzelmeiket, és hogy a zene segítségével működjenek közre a terápiában.

A receptív zeneterápia úgy zajlik, hogy a terapeuta által lejátszott zene meghallgatása után megbeszélik, hogy az milyen érzelmeket keltett, idézett fel a betegben. A módszer különösen hatékony, ha sikerül olyan hanganyagokat, zenéket lejátszani, amik valamilyen módon kötődnek a beteg életéhez, pozitív emlékekhez kapcsolódva. A receptív zeneterápia nagyon eredményes az idegesen, izgatottan viselkedő, ingerült betegek megnyugtatásában is.

Ez a cikk is érdekelheti Zeneterápia - Visszahozza az Alzheimer-kóros betegeket az életbe

A táncterápia egyszerre nyújtja a mozgás és az önkifejezés lehetőségét.

Ez a cikk is érdekelheti Hogyan segíthet a művészet a pszichiátriai betegséggel küzdő embereken? - A művészetterápia

6. Az érzékszervekre ható szenzoros módszerek

Az aromaterápiában alkalmazott illatanyagok pozitívan befolyásolják a demens beteg viselkedését. Például mindennap csöppenthetünk pár csepp citromfűolajat a beteg ruhájára, az arcához és a kezeihez közel.

A snoezelen és a többi multiszenzoros terápia nyugtató, feszültségoldó hatással van a demens betegekre. A legjobb eredményt a beteg életrajzát figyelembe véve egyedileg kialakított snoezelennel lehet elérni. A snoezelen, más néven multiszenzoros környezet terápia azt jelenti, hogy a beteg egy olyan szobában tölt időt, ahol számtalan különféle pozitív inger éri. A beteget a biztonságos, stresszmentes környezetben érő ingeráradat az érzékszerveinek aktivizálását és egyben a nyugalmát szolgálja. A szoba ablakmentes vagy megfelelően árnyékolt, különféle eszközökkel felszerelve, amelyek a vizuális (pl. színes lámpák), az akusztikus (pl. CD-lejátszó), a szaglási (pl. aromaterápiás párologtató) és a tapintási ingereket (különféle anyagok), illetve a limbikus rendszert (pl. vízágy, babzsákfotel) stimulálják.

7. A hozzátartozók felkészítése

Nagyon fontos, hogy a betegek hozzátartozói ismerjék a betegséget, megtanulják azokat a stresszkezelési módszereket, amelyek segítségével a betegek pszichés és viselkedésbeli tüneteire megfelelően tudnak reagálni. Így a beteg tovább maradhat otthoni környezetben, az esetleges gondozóotthonba költözés késleltethető. Mindebben a beteg kezelőorvosa, valamint betegszervezetek, klubok, alapítványok tudnak segítséget nyújtani.

Tovább Alzheimer-kór: Mit tehet a betegért?

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító
Lektorálta: Dr. Vajda Orsolya, háziorvos