A zeneterápia visszahozza az Alzheimer-kóros betegeket az életbe
Egy, a YouTube-ra feltöltött meglepően népszerű 6 perces videó a zeneterápiára az Alzheimer-kórban és demenciában szenvedő betegek tüneteit enyhítő lehetséges módszerként hívja fel a figyelmet.
A videó a YouTube történetében a legtöbb megtekintéssel bíró demenciával kapcsolatos klip, mely hatalmas nézettsége egy, a Sundance Filmfesztiválon bemutatásra került dokumentumfilm elkészítéséhez vezetett, valamint egy teljes film is tervben van a zeneterápiának az Alzheimer-kórra gyakorolt pozitív hatásáról.
A zeneterápia nem gyógyítja a betegséget, de úgymond „visszahozza a betegeket az életbe” - mondta Dan Cohen a Medscape Medical News-nak. A programot 15 államban és Kanadában is használják az időseket gondozó otthonokban, a cél pedig az, hogy minél több helyen meghonosítsák.
A Music and Memory névre hallgató program jó példa arra, hogy egy egyszerű ötlet milyen mélyreható, pozitív hatással lehet az idősek és családtagjaik életére. Érzelmileg erőteljes és inspiráló, hogy a hosszú távú gondozást igénylő betegekben milyen rendkívüli hatás váltható ki a zene révén.
Mivel olyan betegségről van szó, melynek jelenleg nincs gyógymódja és csak kevés kezelési lehetőség áll a rendelkezésre, a Music and Memory programot nagy lelkesedéssel fogadták.
A programot kitaláló Cohen tudta, hogy az otthonokban a zene az első számú szabadidős tevékenység élőzene és csoportos zene által, és arra gondolt, mi lenne, ha megnéznék, van-e pozitív változás a teljesen személyre szabott zene hatására?
„A filozófus Immanuel Kant a zenét gyorsító művészetnek hívta, és a zene hatására a videóban szereplő Henry is felpörgött, életre kelt” - mondta a videoklipben Oliver Sacks, a New York-i Columbia Egyetem Orvosi Központjának neurológus és pszichiáter professzora.
"Ennek hatása nem ér véget, mikor a fejhallgatót leveszik: bizonyos értelemben Henry visszakapja önmagát, emlékszik rá, hogy ki is ő, és egy időre a zene erejének köszönhetően visszanyeri az identitását" - tette hozzá Dr. Sacks.
Szemmel látható, hogy a programra nemcsak alkalmi tevékenységként, hanem a napi gondozás részeként lenne szükség, olyan ígéretes lehetőségekkel bír az életminőség javítása szempontjából. Azt, hogy a személyre szabott zene milyen pozitív hatással van a demenciában szenvedő betegekre, nemcsak több évtizedes tapasztalat, de kutatások is alátámasztják.
Ráadásul mivel ma már nagyon egyszerű egy-egy ilyen lejátszási listát elkészíteni, a lehetőségnek mindenki számára elérhetőnek kellene lennie.
Kapcsolódó Útmutató a demens betegek viselkedésbeli változásaihoz
Hegedűleckék
2012 áprilisában a Medscape Medical News beszámolt egy, az Amerikai Orvosi Diákszövetség éves gyűlésén bemutatott kisebb tanulmányról, amelyből kiderült, hogy a hegedűleckékben részesült Alzheimer-kóros betegeknek a hangulatuk és a neuropszichiátriai funkcióik is javultak.
Ennek és más zeneterápiás programoknak köszönhetően Beth Kallmyer, az Alzheimer Szövetség alelnöke azt mondta, hogy a legfontosabb szempont az, hogy a betegek ténylegesen aktív résztvevői ennek.
„A gondozottak zeneterápiája egy ápoló otthonban vagy öregek otthonában közösségi tevékenység, és a betegség valamennyi szakaszában fontos, hogy sikerüljön aktívan tartani őket bármilyen tevékenység során” - mondta Kallmyer a Medscape Medical News-nak.
A zenehallgatás pozitív hatással van a csökkent kognitív képességekkel rendelkező beteg agyának működésére, különösen akkor, amikor a beteg valami olyasmit hallgat, amit fiatalabb korában is hallgatott, mert ezek az emlékek erősen beágyazódtak az agyba.
Kallmyer megjegyezte, hogy a személyre szabott ellátásnak nemcsak kizárólag a beteg sajátos helyzetére felírt gyógyszerekből kell állnia, hanem magába foglalhatja a személyes kedvenc tevékenységeit vagy zenéit is.
A személyközpontú gondozás valójában arról szól, hogy megkérdezzük a beteget (vagy a családot): Mi a fontos a számára? Mit szeret csinálni vagy hallgatni?
A cselekvés mechanizmusa
A demenciában szenvedő betegeknek problémáik vannak a figyelem és a motiváció terén. Az újdonság ezért nagyon fontos az Alzheimer-beteg számára. Ha a dolgok passzívak és a betegek sem interaktívak a környezetükben, az nem jó nekik.
Az agyi frontális lebeny elülső cinguláris részének nagyon sok köze van a motivációhoz. A belső késztetés, mely szerint mindannyiunknak konkrét feladatokra van szükségünk, hiányzik ezeknél a betegeknél. A zene újdonsága azonban valami más, mint a megszokott környezet, ezért alkalmas arra, hogy felkeltse a beteg figyelmét.
A zene olyan régi emléket idézhet fel, ami még képes felpörgetni a beteget, hiszen Alzheimer-kórban a régi emlékek sokkal hosszabb ideig megmaradnak.
Bár a Music and Memory arra koncentrál, hogy személyre szabott zenét biztosítson ezeknek az emlékeknek a kiváltására, az orvosok szerint bármilyen zene jó lehet, különösen a betegség későbbi szakaszaiban. Ilyenkor ugyanis a betegek számára maga a zene, a ritmus a fontos, nem annyira az, hogy ismerjék a dal szövegét - a zene más aspektusaira reagálnak.
Az Alzheimeren túl
Bár a zene szinte mindenkire hatással van, különösen hasznos kezelési módszer lehet neurológiai betegségben szenvedő betegek esetén, beleértve az Alzheimer-kórt, az autizmust és a Parkinson-kórt is, valamint a stroke-on átesett betegek rehabilitációjában. Ha a zene fontos egy beteg számára vagy megnyugtatja őt, a zeneterápia jobb életminőséget biztosít, függetlenül attól, hogy a beteg otthon vagy otthonban él.
Finn kutatók által a British Journal of Psychiatry-ban megjelent tanulmány szerint az antidepresszáns kezelés kiegészítéseként alkalmazott zeneterápia javíthatja a depresszió tüneteit is.
Ezenkívül a zenehallgatás összefüggésbe hozható a vérnyomás csökkentésével, a rákbetegek hangulatának javításával és a lélegeztető gépen lévő betegek szorongásszintjének csökkenésével is.
Kallmyer szerint a gyógyszerek mellett meg kell próbálkozni az alternatív módszerekkel is. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy egyes, demenciában szenvedő betegek számára a felolvasás, a művészi vagy bizonyos más tevékenységben való részvétel ugyanolyan hatásos vagy még hatékonyabb lehet, mint a zene.
Ezt támasztja alá az is, hogy a Music and Memory programban részt vevők között van olyan beteg, akinek a személyre szabott lejátszási listája például régi rádióműsorok epizódjait tartalmazza. „Ezt hallgatva újra fiatal vagyok” - mondta mosolyogva a nő.
„A legfontosabb az, hogy kérdezzük a beteget önmagáról, és használjuk azokat a dolgokat, amelyeknek az életében jelentős szerepük volt" - mondta Kallmyer.
Használjuk a technológiát!
Összességében elmondható, hogy az a fontos, hogy kreatívak legyünk és a bevált sémákon túl gondolkodjunk, amikor a demenciában szenvedő betegek kezeléséről és bevonásáról van szó, valamint a páciens életének valamennyi aspektusát illetően támaszkodjunk az ismereteinkre.
Ma a technológia segítségével parányi eszközön minden olyan zenét magunknál tarthatunk, ami valami miatt fontos a számunkra. Ezért nagyon fontos, hogy felhasználjuk ezt a lehetőséget arra is, hogy segítsük visszanyerni az identitásukat azoknak, akik a betegségük miatt elvesztették azt. A zene visszahozza őket a saját emlékeikbe, a saját életükbe.
Sokan úgy vélik, hogy az alzheimeres és előrehaladott demenciás betegek nem képesek az élvezetek megélésére, ezért életük hátralévő részében semmit sem csinálnak, tétlenségre vannak ítélve. Pedig a zene akár otthon, akár egy ápolóotthonban káros mellékhatások nélkül használható a tünetek enyhítésére!
Hasznos
- Demens beteg a családban: hogyan befolyásolja egy család életét?
- Alzheimer-kór - A kognitív képességeket támogató speciális terápiás módszerek
Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; Music Therapy Brings Dementia Patients 'Back to Life'
Lektorálta: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus