A zeneterápia visszahozza az Alzheimer-kóros betegeket az életbe

szerző: Cs. K., fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus frissítve:

Egy, a YouTube-ra feltöltött meglepően népszerű 6 perces videó a zeneterápiára az Alzheimer-kórban és demenciában szenvedő betegek tüneteit enyhítő lehetséges módszerként hívja fel a figyelmet.

A videó a YouTube történetében a legtöbb megtekintéssel bíró demenciával kapcsolatos klip, mely hatalmas nézettsége egy, a Sundance Filmfesztiválon bemutatásra került dokumentumfilm elkészítéséhez vezetett, valamint egy teljes film is tervben van a zeneterápiának az Alzheimer-kórra gyakorolt pozitív hatásáról.

A zeneterápia nem gyógyítja a betegséget, de úgymond „visszahozza a betegeket az életbe” - mondta Dan Cohen a Medscape Medical News-nak. A programot 15 államban és Kanadában is használják az időseket gondozó otthonokban, a cél pedig az, hogy minél több helyen meghonosítsák.

A Music and Memory névre hallgató program jó példa arra, hogy egy egyszerű ötlet milyen mélyreható, pozitív hatással lehet az idősek és családtagjaik életére. Érzelmileg erőteljes és inspiráló, hogy a hosszú távú gondozást igénylő betegekben milyen rendkívüli hatás váltható ki a zene révén.

Mivel olyan betegségről van szó, melynek jelenleg nincs gyógymódja és csak kevés kezelési lehetőség áll a rendelkezésre, a Music and Memory programot nagy lelkesedéssel fogadták.

A programot kitaláló Cohen tudta, hogy az otthonokban a zene az első számú szabadidős tevékenység élőzene és csoportos zene által, és arra gondolt, mi lenne, ha megnéznék, van-e pozitív változás a teljesen személyre szabott zene hatására?

„A filozófus Immanuel Kant a zenét gyorsító művészetnek hívta, és a zene hatására a videóban szereplő Henry is felpörgött, életre kelt” - mondta a videoklipben Oliver Sacks, a New York-i Columbia Egyetem Orvosi Központjának neurológus és pszichiáter professzora.

"Ennek hatása nem ér véget, mikor a fejhallgatót leveszik: bizonyos értelemben Henry visszakapja önmagát, emlékszik rá, hogy ki is ő, és egy időre a zene erejének köszönhetően visszanyeri az identitását" - tette hozzá Dr. Sacks.

Szemmel látható, hogy a programra nemcsak alkalmi tevékenységként, hanem a napi gondozás részeként lenne szükség, olyan ígéretes lehetőségekkel bír az életminőség javítása szempontjából. Azt, hogy a személyre szabott zene milyen pozitív hatással van a demenciában szenvedő betegekre, nemcsak több évtizedes tapasztalat, de kutatások is alátámasztják.

Ráadásul mivel ma már nagyon egyszerű egy-egy ilyen lejátszási listát elkészíteni, a lehetőségnek mindenki számára elérhetőnek kellene lennie.

Kapcsolódó Útmutató a demens betegek viselkedésbeli változásaihoz

Hegedűleckék

2012 áprilisában a Medscape Medical News beszámolt egy, az Amerikai Orvosi Diákszövetség éves gyűlésén bemutatott kisebb tanulmányról, amelyből kiderült, hogy a hegedűleckékben részesült Alzheimer-kóros betegeknek a hangulatuk és a neuropszichiátriai funkcióik is javultak.

Ennek és más zeneterápiás programoknak köszönhetően Beth Kallmyer, az Alzheimer Szövetség alelnöke azt mondta, hogy a legfontosabb szempont az, hogy a betegek ténylegesen aktív résztvevői ennek.

„A gondozottak zeneterápiája egy ápoló otthonban vagy öregek otthonában közösségi tevékenység, és a betegség valamennyi szakaszában fontos, hogy sikerüljön aktívan tartani őket bármilyen tevékenység során” - mondta Kallmyer a Medscape Medical News-nak.

A zenehallgatás pozitív hatással van a csökkent kognitív képességekkel rendelkező beteg agyának működésére, különösen akkor, amikor a beteg valami olyasmit hallgat, amit fiatalabb korában is hallgatott, mert ezek az emlékek erősen beágyazódtak az agyba.

Kallmyer megjegyezte, hogy a személyre szabott ellátásnak nemcsak kizárólag a beteg sajátos helyzetére felírt gyógyszerekből kell állnia, hanem magába foglalhatja a személyes kedvenc tevékenységeit vagy zenéit is.

A személyközpontú gondozás valójában arról szól, hogy megkérdezzük a beteget (vagy a családot): Mi a fontos a számára? Mit szeret csinálni vagy hallgatni?

A cselekvés mechanizmusa

A demenciában szenvedő betegeknek problémáik vannak a figyelem és a motiváció terén. Az újdonság ezért nagyon fontos az Alzheimer-beteg számára. Ha a dolgok passzívak és a betegek sem interaktívak a környezetükben, az nem jó nekik.

Az agyi frontális lebeny elülső cinguláris részének nagyon sok köze van a motivációhoz. A belső késztetés, mely szerint mindannyiunknak konkrét feladatokra van szükségünk, hiányzik ezeknél a betegeknél. A zene újdonsága azonban valami más, mint a megszokott környezet, ezért alkalmas arra, hogy felkeltse a beteg figyelmét.

A zene olyan régi emléket idézhet fel, ami még képes felpörgetni a beteget, hiszen Alzheimer-kórban a régi emlékek sokkal hosszabb ideig megmaradnak.

Bár a Music and Memory arra koncentrál, hogy személyre szabott zenét biztosítson ezeknek az emlékeknek a kiváltására, az orvosok szerint bármilyen zene jó lehet, különösen a betegség későbbi szakaszaiban. Ilyenkor ugyanis a betegek számára maga a zene, a ritmus a fontos, nem annyira az, hogy ismerjék a dal szövegét - a zene más aspektusaira reagálnak.

Az Alzheimeren túl

Bár a zene szinte mindenkire hatással van, különösen hasznos kezelési módszer lehet neurológiai betegségben szenvedő betegek esetén, beleértve az Alzheimer-kórt, az autizmust és a Parkinson-kórt is, valamint a stroke-on átesett betegek rehabilitációjában. Ha a zene fontos egy beteg számára vagy megnyugtatja őt, a zeneterápia jobb életminőséget biztosít, függetlenül attól, hogy a beteg otthon vagy otthonban él.

Finn kutatók által a British Journal of Psychiatry-ban megjelent tanulmány szerint az antidepresszáns kezelés kiegészítéseként alkalmazott zeneterápia javíthatja a depresszió tüneteit is.

Ezenkívül a zenehallgatás összefüggésbe hozható a vérnyomás csökkentésével, a rákbetegek hangulatának javításával és a lélegeztető gépen lévő betegek szorongásszintjének csökkenésével is.

Kallmyer szerint a gyógyszerek mellett meg kell próbálkozni az alternatív módszerekkel is. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy egyes, demenciában szenvedő betegek számára a felolvasás, a művészi vagy bizonyos más tevékenységben való részvétel ugyanolyan hatásos vagy még hatékonyabb lehet, mint a zene.

Ezt támasztja alá az is, hogy a Music and Memory programban részt vevők között van olyan beteg, akinek a személyre szabott lejátszási listája például régi rádióműsorok epizódjait tartalmazza. „Ezt hallgatva újra fiatal vagyok” - mondta mosolyogva a nő.

„A legfontosabb az, hogy kérdezzük a beteget önmagáról, és használjuk azokat a dolgokat, amelyeknek az életében jelentős szerepük volt" - mondta Kallmyer.

Használjuk a technológiát!

Összességében elmondható, hogy az a fontos, hogy kreatívak legyünk és a bevált sémákon túl gondolkodjunk, amikor a demenciában szenvedő betegek kezeléséről és bevonásáról van szó, valamint a páciens életének valamennyi aspektusát illetően támaszkodjunk az ismereteinkre.

Ma a technológia segítségével parányi eszközön minden olyan zenét magunknál tarthatunk, ami valami miatt fontos a számunkra. Ezért nagyon fontos, hogy felhasználjuk ezt a lehetőséget arra is, hogy segítsük visszanyerni az identitásukat azoknak, akik a betegségük miatt elvesztették azt. A zene visszahozza őket a saját emlékeikbe, a saját életükbe.

Sokan úgy vélik, hogy az alzheimeres és előrehaladott demenciás betegek nem képesek az élvezetek megélésére, ezért életük hátralévő részében semmit sem csinálnak, tétlenségre vannak ítélve. Pedig a zene akár otthon, akár egy ápolóotthonban káros mellékhatások nélkül használható a tünetek enyhítésére!

Hasznos

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; Music Therapy Brings Dementia Patients 'Back to Life'
Lektorálta: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szabó Zsuzsanna

Dr. Szabó Zsuzsanna

Rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest