Aktív társasági élet lehet a demencia egyik ellenszere

A szellemi hanyatlás, vagyis a demencia a társadalmak öregedésével egyre nagyobb problémát jelent világszerte. A demenciában szenvedő idős emberek ellátása nemcsak társadalmi szinten jelent jelentős terhet, hanem az egyes családok számára is komoly problémát okozhat az ilyen betegek ellátása.

Éppen ezért a demencia gyógyítására irányuló törekvések mellett kifejezetten fontos annak a megértése is, milyen módon előzhetjük meg esetlegesen a szellemi hanyatlás kialakulását.

Ez a cikk is érdekelheti A demenciák kezelése

A napokban megjelent tanulmány szerint a hatvanas éveikben aktív társasági életet élő embereknél kisebb eséllyel alakul ki demencia. Andrew Sommerlad és munkatársai 28 éven át követték a vizsgálatukban részt vevőket, és megfigyelték, hogy a társasági élet aktivitásának függvényében későbbi életkorban milyen gyakorisággal alakul ki esetükben demencia.

Az aktív társasági élet szerepe a szellemi egészség megőrzésében

A kutatók megvizsgálták, hogy 50, 60 és 70 éves korban az egyén szociális életének aktivitása befolyásolja-e a demencia kialakulását. Eredményeik alapján azoknál, akik 60 éves korban szinte naponta találkoztak barátaikkal, később 12%-kal kisebb eséllyel alakult ki demencia, mint azon 60 évesek esetén, akik ritkábban jártak társaságba. Ugyanez a tendencia kisebb hatásfokkal megfigyelhető volt az 50 és 70 éves korosztályban is, így a kutatók úgy gondolják, hogy az aktív társasági élet minden életkorban védő hatással lehet szellemi egészségünkre.

Az aktív társasági élet többféle módon is segíthet agyunk egészségének megőrzésében. Azok, akik gyakran járnak társaságba, gyakrabban is használják a kognitív funkcióikat – ilyenek a nyelvi funkciók, tehát a beszéd vagy az emlékezés. Ennek következtében az aktív társasági életet élők egyfajta szellemi tartalékot alakítanak ki: bár az öregedéssel járó szellemi hanyatlás őket is érinti, a tartalékoknak köszönhetően csak később fognak megjelenni a demencia tünetei.

A társasági élet továbbá segít fenntartani a mentális egészséget és jólétet is, valamint azok, akik többször találkoznak barátaikkal, ismerőseikkel, általában testileg is aktívabb életet élnek, mely szintén hozzájárul mind a testi, mind a szellemi egészség fenntartásához.

Mivel a szociális izoláció, tehát a baráti és családi kör csökkenése a demencia egy korai tünete lehet, ezért néha nehéz különbséget tenni, hogy a társasági élet csökkenése a demencia egyik oka, vagy éppen fordítva. Éppen ezért fontos ez az új eredmény, mivel a kutatók elsőként tudtak egyértelmű összefüggést találni a társasági élet és a demencia kialakulása között.

Mit tehetünk még a demencia kockázatának csökkentése érdekében?

A demencia kialakulásának hátterében manapság egyre több rizikófaktort sikerül azonosítani. Míg a demencia megelőzésére egyelőre egyértelmű megoldás nincsen, eddigi tudásunk alapján elmondható, hogy szellemi egészségünk megőrzése érdekében érdemes csökkenteni az alkoholbevitelt, kerülni a dohányzást, rendszeres testmozgást kell végezni, és mindezek mellett töltsünk annyi időt családunkkal és barátainkkal, amennyit csak tudunk.

Tovább Mit tehet memóriaromlás esetén?

Tovább Tanácsok demens betegek gondozásához

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Pukoli Dániel
Forrás: medicalxpress.com