Mi okozhat még feledékenységet a demencián kívül?

Feledékenység, koncentrálóképesség-romlás olykor-olykor bárkivel előfordulhat. Mivel azonban a háttérben nemcsak olyan okok állhatnak, mint a stressz vagy a kimerültség, hanem súlyos, akár életet veszélyeztető betegségek is, a legjobb mielőbb orvoshoz fordulni, ha memóriaromlást tapasztal.

Időskorban

Az időnkénti szétszórtság még idősebb korban sem feltétlenül az Alzheimer-kór vagy a demencia egyéb típusainak a jele. Az időseknél például gyakori probléma, hogy nem fogyasztanak elég folyadékot és a folyadékhiányos állapot pedig egyéb negatív következményei mellett gyakran jár enyhébb feledékenységgel is.

Azonban ha az emlékezőképesség romlása fokozódik, vagy a memóriaproblémák tartóssá válnak, esetleg a mindennapi tevékenységek elvégzése hirtelen problémát jelent, akkor mielőbb forduljon orvoshoz, illetve vigye orvoshoz hozzátartozóját, akin a memóriaromlás jeleit észleli.

Sajnos előfordulhat, hogy a tünetek mögött demencia, azaz szellemi hanyatlás áll, ennek eldöntése szakorvos feladata. Azért is fontos a tünetek észlelésekor mielőbb orvoshoz fordulni, mert – bár a primer demenciák hatékony kezelése még nem ismert, de – megfelelő kezeléssel a betegség előrehaladása lassítható.

A demencia nem csak időseknél fordulhat elő

A primer demenciák közé tartozik az Alzheimer-kór, a Lewy-testes betegség és a Pick-betegség.

A demenciának lehet másodlagos formája is, amely valamilyen betegség (pl. érrendszeri betegség, cukorbetegség), koponyasérülés vagy alkoholizmus miatti szervi károsodás következménye. Ilyen a vaszkuláris demencia, a Creutzfeldt-Jakob-kór, a Huntington-kórt és sok esetben a Parkinson-kórt, valamint olykor a HIV-fertőzést/AIDS betegséget kísérő demencia. A másodlagos demenciák némelyike megfelelő kezeléssel megállítható vagy részben visszafordítható.

A felsorolt betegségek közt (mindkét csoportban) vannak olyanok, amelyek már fiatalkorban jelentkeznek.

Egyéb okok a memóriaproblémák hátterében

A következőkben felsorolt okok bármely életkorban előfordulhatnak, így fiataloknál, időseknél, gyermekeknél is.

A stressz és a kimerültség is az emlékezőképesség rovására mehet. Ha valaki állandó stresszben él és nem pihen eleget, akár memóriaromlást is tapasztalhat.

Az agyhártyagyulladás (meningitis) feledékenységgel, a koncentrálóképesség csökkenésével, zavarodottsággal, tompasággal és ritkán akár kómával járhat. A leggyakrabban baktériumok vagy vírusok okozzák.

Agyvelőgyulladás (encephalitis): néhány esetben azoknak, akik agyhártyagyulladásban szenvednek, agyvelőgyulladásuk is van. Az agyvelőgyulladás tünetei többek között tudatzavar, feledékenység vagy zavarodottság.

Alvási apnoe: az alvási apnoéban szenvedő embereknél az éjszakai alvás ritmusa felborul. Nappal jelentkező fáradtság, feledékenység és a koncentrálóképesség gyengülése gyakori tünet náluk.

Krónikus fáradtság szindróma: a krónikus fáradtság szindrómára súlyos szellemi (és fizikai) kimerültség jellemző, mely a koncentrálóképesség csökkenésével, feledékenységgel vagy ingerlékenységgel társul.

Pajzsmirigybetegségek (túl- vagy alulműködés) is járhatnak feledékenységgel, tájékozódási nehézségekkel és memóriaproblémákkal.

Az akut veseelégtelenség is járhat többek között memóriazavarral, a koncentrálóképesség csökkenésével és feledékenységgel, hasonlóan a krónikus veseelégtelenséghez.

A májelégtelenség - mely például májcirrózis vagy hepatitisz következtében alakulhat ki - károsíthatja az agyat. Ennek tünetei közé tartozik a feledékenység, a koncentrálóképesség gyengülése, zavartság, sőt akár eszméletvesztés (májkóma) is bekövetkezhet.

Súlyos szívelégtelenség: Sok szívelégtelenségben szenvedő páciens tapasztal feledékenységet, memóriagondokat, gondolkodásbeli problémákat.

A súlyos vérszegénység (anaemia), elsősorban annak is a vashiányos változata főként a vashiány miatt, a szellemi teljesítőképességet korlátozhatja. Feledékenység és memóriazavarok is jelentkezhetnek egyéb tünetek mellett.

B₁₂-vitamin-hiányos anaemia: Ebben a betegségben is előfordulnak memóriazavarok. Többek között a koncentrálóképesség gyengülése, feledékenység és fáradtság lépnek fel.

Epilepszia: a koncentrálóképesség gyengülése, feledékenység és érzékelési nehézségek lépnek fel az epilepsziával összefüggésben.

Agyat ért traumák: traumás agysérülések következtében idegsejtek károsodhatnak, ami kihat a szellemi teljesítőképességre is.

Pszichés zavarok

A depresszió is hatással lehet az emlékezőképességre. Többek között a szellemi teljesítőképesség romlásához, feledékenységhez, a koncentrálóképesség gyengüléséhez és figyelemzavarhoz, tanulási nehézséghez vezet.

A félelemmel járó pszichés zavarok (pl. fóbiák, pánikbetegség stb.) is befolyásolhatják az agyműködést és feledékenységhez vezethetnek.

További lehetséges okok

Vannak még további tényezők is, amelyek negatív hatással vannak az emlékezőképességre. Néhány közülük:

• Túlzott alkoholfogyasztás
• Daganatos betegségek kezelésére használt bizonyos terápiák, elsősorban kemoterápia mellékhatása
• Bizonyos gyógyszerek (pl. nyugtatók) mellékhatása
• Stressz
• Alvászavar
• Fáradtság, kimerültség
• Folyadékhiány és szegényes táplálkozás (elsősorban időseknél fordul elő)

Feledékenység - Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha valamit elfelejtett megvenni a bevásárláskor vagy nem emlékszik rá, hogy hová tette a szemüvegét, az még nem ad okot azonnal aggodalomra. A feledékenység mögött ártalmatlan ok is állhat, mint amilyen a stressz, a fáradtság, a folyadékhiány vagy az alvászavar. Azt azonban hozzá kell tennünk, hogy ezek is csak addig tekinthetők ártalmatlannak, amíg nem válnak krónikussá és nem súlyos mértékűek.

Ha azonban a memóriája gyakrabban hagyja cserben, feltétlenül orvoshoz kell fordulnia. A memóriaproblémák utalhatnak kezdődő demenciára is, ami gyakran lappangva alakul ki, és emiatt nehéz felismerni. Gyakran a beteg hozzátartozói figyelnek fel az első jelekre, sokszor az általuk elmondottak segítik az orvost a kezdődő demencia felismerésében. Először a háziorvost érdemes felkeresni, aki gyanú esetén szakorvoshoz (neurológus) irányítja a pácienst, illetve vannak speciális demencia szakrendelések is.

Életkortól függetlenül igaz, hogy orvoshoz kell fordulni minden olyan esetben, ha a memóriaromlás mellett egyéb tünetek is jelentkeznek vagy az emlékezőképesség hirtelen és/vagy súlyos és/vagy tartósan fennálló romlását észleli.

Mint láthattuk, a feledékenység hátterében sürgős orvosi, esetenként azonnali kórházi ellátást igénylő betegségek, sérülések is állhatnak, ezért ezek bekövetkezése, fennállása esetén késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni, illetve mentőt kell hívni!

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus