Nyomás alatt: hogyan lépjünk vissza a demencia előszobájából?

A vérkeringésünk különös kapcsolatban áll az agyunkkal. Bár az emberi agy a teljes testtömegnek átlagosan csak 4,5 százalékát teszi ki, mégis a szíven percenként áthaladó vérmennyiség 15-20 százalékára van szüksége.

Ebből is látszik, hogy milyen komoly munka folyik az agyban: az emberi test és szellem szuperszámítógépéről van szó, aminek működését számos tényező - köztük a vérnyomásunk is jelentősen befolyásolja.

Ha magas a vérnyomásunk, hajlamosak vagyunk minden figyelmünket a szívműködésünkre terelni – és valóban az első egészségmegőrző lépés, amit egy magas vérnyomás diagnózissal meg kell tennünk, az a vérnyomásunk célértékének elérése. Itt viszont nem áll meg a történet. Amellett, hogy célértéken tartjuk a vérnyomásunkat és vigyázunk a szívünkre, fontos, hogy a „szuperszámítógépünk” működésére is figyelmet fordítsunk.

Valószínűleg sokan ismerik a magas vérnyomás és az agyvérzés (stroke) kockázata közti kapcsolatot. Az agyvérzés veszélye mögött főként az agyi erek állapota és a kiugróan magas vérnyomásértékek állnak. Azt már kevesebben tudják, hogy a krónikus magas vérnyomás sokkal kevésbé látványos módon is kihívás elé állítja az agyunkat: csendben, hosszú távon károsítja a szellemi funkciókat. Ennek hátterében az agyszövet komoly anyagcsere igénye és érzékenysége állnak. Az érzékenységből következik az, hogy a társbetegségek és az egyéb rizikófaktorok jelenléte különösen sérülékennyé teszi az agyat.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy nem csak az anyagcsere betegségek jelentenek fokozott veszélyt. Az életkor előrehaladtával az ereink is korosodnak. Ez a folyamat már 40 éves korban elindul, nem mindegy viszont, hogy milyen ütemben halad!

Az időskori szellemi hanyatlás sem egyik napról a másikra kopogtat be az ajtón

Előfutáraként a szellemi hanyatlás enyhe tünetei jelentkeznek, melyeket időben felismerve és orvosi segítséget kérve lassíthatjuk a szellemi funkciók romlását! A testi-szellemi működés védelme pedig két hasonlóan fontos pillérre építhető fel: az agyi keringés és az idegsejtek védelmére, illetve a szív-érrendszeri betegségek kezelésére.

Demenciának nevezzük azt a tünetegyüttest, ahol az emlékezés, tanulás és a gondolkodás képességei jelentős kárt szenvednek. A krónikus magas vérnyomás és a szellemi (kognitív) funkciózavarok közötti összefüggéseket régóta vizsgáljuk. A szellemi hanyatlásnak egyik fő oka az agyi vérkeringés károsodása.

Mi is történik tulajdonképpen magas vérnyomásban?

Tartósan magas vérnyomás esetén egyrészről folyamatosan „nyomás alatt van” az agy, ez a krónikus stressz pedig az agyi erek gyulladásával, az érfalak károsodásával és érelmeszesedéssel jár. Ezzel párhuzamosan károsodik az agy keringésszabályozó képessége is. Mindez odáig vezet, hogy a megvastagodott érszakaszokon keresztül nem tudnak az idegsejtek elég oxigénhez és energiához jutni, míg a roncsolódott szakaszokon az agyszövetre káros anyagok jutnak át.

Rendkívül fontos tehát, hogy magasvérnyomás-betegségben mindezt lehetőleg megelőzzük, megtaláljuk a megfelelő gyógyszeres kezelést és célértéken tartsuk a vérnyomásunkat – ezzel jelentősen késleltetve a szellemi képességek hanyatlását.

A magas vérnyomás kezelése mellett pedig külön figyelmet fordíthatunk az agyi keringés és az agysejtek védelmére is. Háziorvosa tud Önnek segíteni, a gyógyszeres kezelés lehetősége hosszú évtizedek tapasztalatain alapul, és világszerte nagy biztonsággal alkalmazzák, igazoltan javítva a a kezdődő szellemi hanyatlás tüneteit.

Szerző: Dr. Fekete Émi, általános orvos, egészségügyi újságíró

Felhasznált irodalom:

• Kovács Tibor (2016) A hipertónia, az agyi hipoperfúzió és a demencia kapcsolata. Magyar családorvosok lapja. 2016/3., 41-43.
• Szegedi Róbert (2018) Időskori hipertóniához társuló demencia. Magyar családorvosok lapja. 2018/6., 13-14.