A hallókészülék segíthet lassítani a szellemi hanyatlást

A demencia kockázati tényezőivel, például cukorbetegséggel és magas vérnyomással küzdő betegek kognitív hanyatlása 48 százalékkal lassult 3 évig tartó hallókészülék-viselés után – derül ki az első ilyen jellegű randomizált vizsgálatból.

Az ACHIEVE tanulmány számos bizonyítékkal szolgál arra vonatkozóan, hogy a halláskárosodás kezelése kritikus fontosságú globális közegészségügyi cél lehet a demencia megelőzésében. Az eredményeket egyszerre tették közzé az Alzheimer-kór Szövetség 2023-as nemzetközi konferenciáján (AAIC) a Lancet tudományos folyóirat hasábjain.

"Az eredmények meggyőzően bizonyítják, hogy időseknél a halláskárosodás kezelésével hatékonyan megőrizhetők a kognitív funkciók, és késleltethető a demencia kialakulása is" – mondta Frank Lin, a Johns Hopkins Egyetem Orvostudományi Karának és a Bloomberg Közegészségügyi Iskolának vezető kutatója.

„Mindazonáltal az életkorral összefüggő halláskárosodás kezelésének kognitív előnye valószínűleg változhat az egyén demenciakockázatától függően is" – tette hozzá.

Gyakori állapot

Az életkorral összefüggő halláskárosodás rendkívül gyakori, a 60 évnél idősebb felnőttek kétharmadát érinti. Hallókészülékekkel és egyéb audiológiai eszközökkel azonban ez az állapot könnyen kezelhető. Már korábbi megfigyelésen alapuló vizsgálatok is sugallták, hogy a halláskárosodás korrigálása nagy eséllyel csökkenti a kognitív hanyatlást és a demenciát.

A kutatók szerint azonban az ilyen kutatásokat gyakran korlátozza például a halláskárosodás korrekciójának pontos időtartamára és jellemzőire vonatkozó információk hiánya.

A hallókészülékek szellemi frissesség megőrzésében betöltött szerepének határozott bizonyítására az Egyesült Királyságban elvégezték az ACHIEVE randomizált vizsgálatot, amelyben 977 olyan 70–84 év közötti, kezeletlen hallásvesztésben szenvedő idős vett részt, akik nem szenvedtek még jelentős kognitív károsodástól.

A résztvevőket két populációból toborozták. Egyesek részt vettek már egy folyamatban lévő, a szív- és érrendszeri betegségek és a kognitív egészség összefüggéseit vizsgáló tanulmányban (ARIC (Atherosclerosis Risk in Communities = Érelmeszesedés kockázata a közösségekben)), mások pedig, akik kontrollcsoportként szolgáltak, olyan önkéntesek voltak, akik általánosan egészségesebbek voltak, mint az első csoport tagjai.

Kiinduláskor a vizsgálat minden résztvevője hasonlóan hallott (a tiszta hang átlagos dB értéke 39,4 volt), és nem volt jelentős kognitív károsodásuk.

Azonban az önkéntes résztvevőkkel összehasonlítva az ARIC résztvevői nagyobb valószínűséggel voltak idősebbek, nők, fekete bőrűek, egyedül élők, illetve alacsonyabb iskolai végzettséggel és alacsonyabb jövedelemmel rendelkeztek, valamint nagyobb valószínűséggel szenvedtek cukorbetegségben és magas vérnyomásban.

A kutatók véletlenszerűen soroltak be minden résztvevőt egy hallásbeavatkozó (hallásintervenciós) – azaz hallókészüléket kapó – csoportba, vagy egy, az időseket célzó egészségnevelési kontrollcsoportba.

Lehetséges mechanizmusok

A hallásintervenciós csoportba tartozók 1-3 hetente négyszer egy órát találkoztak audiológussal, kétoldali hallókészüléket kaptak az előírt célpontokhoz illesztve, rendszeresen kaptak információt az eszközök használatáról, és hallásrehabilitációs stratégiákat is tanultak.

A kontroll beavatkozást úgy alakították ki, hogy illeszkedjen a hallásintervenciós beavatkozás intenzitásához. A résztvevők rendszeresen találkoztak egy okleveles egészségügyi oktatóval, aki egy „10 kulcs az egészséges öregedéshez” interaktív egészségnevelési programot vezetett a 65 év feletti felnőttek számára.

Az első legfontosabb eredmény a 3. évben jól látható változás volt, amely egy átfogó, a szellemi funkciókat évente mérő neurokognitív tesztből származott. A feladatsorok a késleltetett szófelidézést, számjegyek helyettesítését, véletlen tanulást, az A és B részek nyomkövetését, logikai memóriát, visszafelé számolást, szófolyamatokat és az állatok elnevezését is tesztelték. A teljes vizsgálati populációban a globális kognitív változás nem különbözött szignifikánsan a hallásintervenciós és az egészségnevelési csoportok között.

Az ARIC vizsgálatban is résztvevők esetén – tehát a fokozott szív-érrendszeri kockázattal is rendelkezők csoportjában – azonban szignifikánsan, 48%-kal csökkent a hallókészülékes csoportban a szellemi hanyatlás a kontrollcsoporthoz képest.

Szembetűnő megfigyelés volt a beszéd lassabb hanyatlása a hallásintervenciós csoportban a kontrollokhoz képest.

Az egészséges önkéntesek között a kognitív változások nem különböztek szignifikánsan a két csoport között.

A tanulmány eredményei alátámasztják a korábbi kutatásokat, amelyek azt mutatják, hogy az idősebbek halláskárosodásának kezelését ki kell egészíteni a meglévő demenciakockázat-csökkentési stratégiákkal is – jegyzik meg a kutatók.

A kezeletlen hallásvesztés és a kognitív hanyatlás közötti mögöttes mechanizmusok továbbra is tisztázatlanok, de számos hipotézis létezik. A halláskárosodás megnehezítheti az agy munkáját, ami negatív hatással lehet a tanulási képességre, a megismerésre, és felgyorsíthatja az agysorvadást.

Egy másik lehetséges magyaráazt az is, hogy a hallássérült emberek kevésbé motiváltak szociálisan, így a társas interakciókból fakadó stimuláció hiánya esetükben szintén agysorvadáshoz vezethet.

Percy Griffin, PhD, az Alzheimer-kór Szövetség egyik felelős igazgatója szerint is biztatóak a kutatás eredményei.

A hallás a mindennapi tevékenységek élvezetéhez is fontos, nem csak a tanuláshoz, vagy az új dolgok megismeréséhez. Ha demencia szempontjából fokozottabb kockázattal rendelkezik (cukorbetegség, magas vérnyomás, családban halmozódó/előfordult demencia) és csökkent a hallása, javasolt hallókészülék használata a szellemi frissességének megőrzése céljából is.

Tovább A rossz hallás növeli a balesetek kockázatát

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom: New Evidence Hearing Aids Help Slow Cognitive Decline (Medscape)