Különleges személyiségjegyek befolyásolhatják a demencia kockázatát

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos - WEBBeteg
megjelent:

Az extrovertált és lelkiismeretes, valamint pozitív életkilátásokat előrevetítő emberek a demencia alacsonyabb kockázatának lehetnek kitéve. Míg azok, akik negatív életkilátásokkal rendelkeznek, és az érzelmileg kevésbé stabilak a demencia nagyobb kockázatának vannak kitéve, derül ki egy új kutatásból.

A Nagy Ötök személyiségmodell

Az egyik legnépszerűbb és tudományosan is elfogadott személyiségmodell a Big Five, azaz a Nagy Ötök személyiségmodell. E szerint pontosan öt olyan faktor van, amely meghatározza egy ember viselkedését, főbb jellemvonásait. Ezek a:

  • Nyitottság (Openness)
  • Lelkiismeretesség (Conscientiousness)
  • Extrovertáltság (Extraversion)
  • Barátságosság (Agreeableness)
  • Neuroticizmus, azaz érzelmi stabilitás és labilitás (Neuroticism)

Hogy zajlott a kutatás?

A kutatók megvizsgálták a kapcsolatot:

  • az „öt nagy” személyiségjegy (lelkiismeretesség, extrovertáltság, tapasztalatra való nyitottság, érzelmi stabilitás és barátságosság)
  • a szubjektív jóllét (pozitív és negatív érzelmek és élettel való elégedettség)
  • továbbá a demencia klinikai tünetei (kognitív tesztteljesítmény)
  • illetve a boncoláskor megállapítható neuropatológia között.

Jelenleg a demencia diagnosztizálása és kezelése a klinikai tünetek és a képalkotók alapján történik, a valós diagnózist csak a halál utáni szövettan tudja igazolni.

A metaanalízishez szükséges adatok nyolc hosszú távú, élethosszig tartó vizsgálatból származtak, amelyben 44 531 felnőtt vett részt (a kiinduláskor 49-81 év közöttiek; 26-61% a nők), akiket legfeljebb 21 évig követtek, amely során 1703 demencia-eset fordult elő.

A kutatók a modelljeikkel (Bayes-féle többszintű modellek) azt vizsgálták, hogy a személyiségjegyek és a szubjektív jóllét különbségei előrejelezhetik-e a demencia neuropszichológiai és neuropatológiai jellemzőit.

A kutatás eredményei

A magas érzelmi labilitás, a gyakori negatív érzelmek és az alacsony lelkiismeretesség a demencia kockázati tényezői voltak, míg a lelkiismeretesség, az extrovertáltság és a pozitív érzelmi beállítottság védelmet jelentettek.

Az összes elemzés egyirányú összefüggést jelzett, ami figyelemreméltó, tekintettel a szociodemográfiai és a tanulmányok közötti eltérő tervezési különbségekre.

Nem találtak viszont egyértelmű összefüggést a pszichológiai tényezők és a megjelenő neuropatológia között.

Azonban a nagyobb lelkiismeretességű egyének, akik életükben nem kaptak klinikai diagnózist, általában alacsonyabb Braak-stádiumban voltak a boncoláskor, ami arra utal, hogy a lelkiismeretesség összefügg a kognitív rugalmassággal.

Mi az a Braak-osztályozás?

A Braak-osztályozás két olyan módszerre is utal, amelyeket a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór patológiás fokának osztályozására használnak. Ezeket a módszereket mind a kutatásban, mind a betegségek klinikai diagnosztizálásában használják. Alkalmazásához a mintákat az agy boncolása során nyerik ki.

Mit jelentenek az eredményeik a gyakorlatban?

„Ezek az eredmények megismétlik és hangsúlyozzák azt a bizonyítékot, hogy a személyiségjegyek ismerete segítheti a demencia korai felismerését és a demenciagondozás tervezési stratégiáit, valamint a demencia diagnózisának kockázati becslését. Ezen túlmenően, az eredmények határozottan megerősítik a pszichológiai jellemzőkkel kapcsolatos mérések klinikai szűrésbe vagy diagnosztikai kritériumokba történő beépítésére vonatkozó ajánlásokat” – írták a szerzők.

A kutatás limitációja, hogy a boncolási adatokhoz való hozzáférés korlátozott volt, illetve az eredmények, nem biztos, hogy általánosíthatók az egyes rasszok között.

Az elemzés nem vizsgálta, de feltételezi a változó személyiség és a megismerés, valamint a neuropatológia közötti időbeli dinamikus összefüggéseket. Azaz, hogy a pszichoterápiás eredménynek tekinthető pozitív irányba történő személyiségváltozással akár a demenciarizikónk is csökkenthető.

Tovább Aktív társasági élet lehet a demencia egyik ellenszere

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos


Felhasznált irodalom:

Cikkajánló

Demencia
Az Alzheimer-kórt és a demencia egyéb formáit gyakran kísérik olyan kihívást jelentő viselkedésbeli változások, melyek kezelésére nem mindig vagyunk felkészülve. Úgy tűnhet, a demencia néha sokkal erőteljesebben előhozza a beteg alapvető személyiségét, máskor pedig a személyiség teljesen megváltozhat a betegség előrehaladtával.
A folsavhiány
A folsavhiány

Természetes folsavforrások.

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

Semmelweis Egyetem
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szabó Zsuzsanna

Dr. Szabó Zsuzsanna

Rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest