Az időskori elbutulás korai előjelei
frissítve:
Orvosok szerint már korai jelek utalhatnak a demenciára, még mielőtt a tényleges tünetek jelentkeznek. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a tünetek nem specifikusak, így megjelenésükből nem következik minden esetben a demencia későbbi kialakulása.
Évtizedekkel korábban jelentkező tünetek
A tübingeni egyetemi klinika orvosainak tanulmánya szerint még mielőtt az Alzheimer-kór első tünetei észlelhetőek lennének, az idegsejtek 50-60 százaléka észrevétlenül és fokozatosan elhal, azaz amikor a páciensek felkeresik az orvost, az agyban már "sokminden tönkrement". Mindez azért fontos, mert korai felismerés és időben megkezdett gyógyszeres kezelés esetén a folyamat legalább lassítható lenne. A kutatók épp ezért annak igyekezett utánajárni, hogy melyek azok a jelek, amelyek már 10-20 évvel korábban utalhatnak a később jelentkező kórra.
A kutatók szerint jelzés lehet a páciensek szaglóérzékének megváltozása. Az idegsejtek károsodása mindenekelőtt az agynak azt a területét érinti, amely a szagok érzékeléséért, illetve besorolásáért felelős. A károsodás eszerint már 10-20 évvel azelőtt megkezdődhet, hogy a demenciával járó testi, illetve szellemi problémák ténylegesen jelentkeznek.
Korai jelzés lehet a kutatók szerint a rendkívül nyugtalan, különböző álmoktól zavart alvás, ami ugyancsak az agysejtek kezdődő pusztulására utalhat. Az alvászavar egyébként nemcsak jele, hanem oka is lehet a szellemi leépülésnek. Egy kutatás szerint azoknál, akiknél éjszakai légzészavarral járó alvászavar jelentkezik, kétszer nagyobb valószínűséggel jelennek meg öt éven belül az enyhe szellemi leépülés jelei.
Az időskori szellemi leépülés előjele lehet az irónia meg nem értése is. Az Új-dél-wales-i Egyetem kutatói kísérletileg igazolták, hogy a demencia egyik formájában (Pick-betegség, frontotemporális demencia) a betegek képtelenek megérteni gondozóik hangulatát, mások közléseinek mögöttes értelmét. Ezért gyakori, hogy az érintett betegek rendkívül hiszékenyek, és értelmetlen dolgokra is könnyen rábeszélhetők, például nagy összegeket lehet kicsalni tőlük.
A korai előjelekből nem lehet következtetni a demenciára |
| Jóllehet több demens beteg már jóval a kór kitörése előtt szaglási vagy alvási zavarokban szenvedett, ám messze nem mindenki lesz érintett a demenciában azok közül, akik az említett zavarokkal küszködik. Mindkét tünet jelezhet más neurológiai vagy pszichiátriai problémákat, vagy egy átmeneti stresszes időszak velejárója is lehet. Ezek a jelzések azonban felhívják a figyelmet arra, hogy az érintettek a lehető legegészségesebb életmóddal igyekezzenek felfegyverezni magukat a betegség ellen, az egyértelműbb tünetek esetén pedig mielőbb forduljanak orvoshoz. |
A demencia korai szakaszában jelentkező tünetek
A demencia felismerése a betegség kezdeti szakaszában nem mindig könnyű, hiszen az időskor természetes velejárója az agyműködés megváltozása, a panaszok ráadásul fokozatosan jelentkeznek, így a környezet számára sem mindig olyan szembetűnőek, mint a betegség későbbi stádiumaiban. Fontos hangsúlyozni, hogy a memóriazavar önmagában az időskor természetes velejárója, sőt időnként fiatalabbak is elfeledkeznek bizonyos tudnivalókról. Demenciáról akkor beszélünk, ha ez kóros mértékű és jelentős problémákat okoz a beteg életvezetésében.
Amennyiben a lenti jeleket tapasztalja önmagán vagy szerettein, fontos lépéseket tenni annak kiderítésére, hogy mi történik, és tanácsos orvosnak kivizsgálnia az érintett állapotát.
Mi demencia és mi nem az? | |
| A demencia korai tünetei | A természetes időskor része |
| A mindennapi életet akadályozó feledékenység: elmulasztani fontos eseményeket, ismétlődően feltenni ugyanazon kérdéseket. | Időnként megfeledkezni nevekről vagy időpontokról, ami később az érintett eszébe jut. |
| A hétköznapi problémák megoldása (pl. számlák befizetése) gyakran sikertelen vagy nehézkes. | Időnként hibázni a hétköznapi elintéznivalók megoldása közben. |
| A szokásos és ismerős feladatok elvégzése is akadályozott (pl. eljutni egy ismerős helyre, elfelejteni egy kedvenc játék szabályait). | Segítséget kérni bizonyos összetettebb feladatok megoldásához. |
| A demens beteg alapvetően nehezen érti az időt, akár az évszakokat is összekeverheti, vagy nem tudja, hogyan és mikor került egy adott helyre. | Nem jut eszébe, hogy a hét melyik napja van, de a gondolatai rendezésével később minden a helyére kerül. |
| A beszélgetést akadályozó szövegalkotási nehézségek, például a mondat közepén abbahagyott gondolat, ugyanannak a mondatnak a többszöri ismétlése, a mindennaposan használt szavak elfelejtése, vagy a téves szóhasználat. | Alkalmanként nem jut eszébe a legmegfelelőbb kifejezés. |
| A demens beteg a használati tárgyait gyakran nem a megfelelő helyre teszi vissza, és később sem tudja felidézni, hogyan került oda. | A használati tárgyak időnként nem a megfelelő helyen vannak, de később fel tudja idézni, hogyan és mikor került oda. |
A demencia, illetve ennek leggyakoribb formája, az Alzheimer-kór nem csupán memóriazavarokkal, hanem a személyiség megváltozásával is jár. Az alzheimeres beteg veszekedőssé, gyanakvóvá, rosszindulatúvá és indulatossá válhat. Gyakran ez feltűnik a beteg környezetének is, de sokáig nem gondolnak arra, hogy a változás betegség miatt következett be.
Természetesen mindenki lehet érzékenyebb vagy zaklatottabb és az sem kóros, ha ez gyakoribbá válik. Míg a természetes öregedés részeként azonban az ilyen epizódoknak megvan az oka (például valamilyen kudarcélmény), betegség esetén ez a viselkedés kiváltó ok nélkül is uralkodóvá válhat. A család gyakran érzi azt, hogy mindent megtesz a szerettéért, de ő egyáltalán nem értékeli azt. Fontos tudni, hogy ez a viselkedés nem nekik szól, hanem a betegség része.
Lásd még A demencia tünetei
WEBBeteg összeállítás - MTI, Alzheimer's Association
