A család is segíthet a depresszió leküzdésében

Napi bioritmusunk szinte minden testi folyamatunkat pontosan szabályozza a sejtosztódástól a hormonok elválasztásáig, de még azt is, hogy mikor leszünk éhesek. Bizonyos génjeink óraműként dolgoznak, s ha porszem kerül ebbe az óraműbe, az akár depresszióhoz is vezethet. A család szerepe kiemelten fontos a felismerésben és a kezelésben egyaránt.

Körülbelül az ezredfordulóig a biológiai órák jelentőségét az ember esetében nem tartották különösebben jelentősnek, még a tudományon belül sem. Az elmúlt időszakban azonban napról-napra több tudományos cikk jelenik meg a belső biológiai órák jelentőségéről, úgy tűnik, még a hangulatunk is erősen az óragének befolyása alatt áll. Cselekedeteink, de még sejtjeink osztódása is ciklikus ismétlődést mutat. Óragénjeinket felhúzni ugyan nem kell – születésünktől a halálunkig működnek –, ám mivel bioritmusunk egy nap 24 óráját 24 óra 11 perc (pluszmínusz 16 perc, egyéntől függően) alatt „teszi meg”, biológiai óránk állandó állítgatásra szorul. Önmagában ez a késés még nem okoz problémákat, de amennyiben tartós ritmuszavar alakul ki (a cirkadián ritmus felborulása), az depresszióhoz vezethet.

– Bár a szeretteink, családtagjaink helyettünk beállítani ezt az órát nem tudják, jelentős szerepük van abban, hogy észrevegyék, ha valamilyen okból kizökkentünk bioritmusunkból. A tartós ritmuszavar ugyanis depresszióhoz vezethet, amelyet annál eredményesebben és könnyebben lehet gyógyítani, minél hamarabb vesszük észre. A családtagok, barátok sokszor előbb észreveszik a tüneteket, mint maga a beteg – magyarázta dr. Purebl György.

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének klinikai igazgatóhelyettese elmondta, depresszióban a hangulat megváltozásáért a cirkadián ritmus felborulása is felelős, s a depresszióban a tünetek maguk is ritmikusak. – A fő tünetek lelki-pszichológiai eredetűek, de a ritmus felborulásával különböző élettani folyamatok is megzavarodnak, s testi tünetek is jelentkezhetnek, mint a testhőmérséklet vagy az alvásszerkezet változása. De megváltozik a kortizol-hormon termelődésének ritmusa is, ami a szervezet egyik fő stresszhormona – folytatta a szakértő.

Ezekre a tünetekre figyeljen!

A depresszióhoz, s a ritmus felborulásához nagyon sokszor egy drasztikus élethelyzet-változás vezet (munkahely elvesztése, gyász, krónikus stressz), ezekben az esetekben tehát a családtagoknak érdemes fokozottabban figyelniük a depresszió tüneteire.

– A napi bioritmus megzavarodásának sokszor első jele az, ha alvászavar jelentkezik. A baj nem azzal van, ha felébredünk éjszaka, hanem ha már visszaaludni sem tudunk. Depresszió szempontjából különösen gyanús a hajnali ébredés visszaalvási képtelenséggel. Hamarosan a hangulati tünetek is megjelennek: a beteg egyre gyakrabban rosszkedvű, úgy érzi, hogy elszürkül számára a világ, azok a hétköznapi örömök, amelyek korábban jó érzéssel töltötték el, egyre kevésbé érdeklik. Egyre kevesebb energiája van, az eseményeket egyre pesszimistábban, negatívabban látja, saját magáról is egyre negatívabb véleménnyel rendelkezik. Előfordulhat az is, hogy a legapróbb dolgokról sem képes egyedül dönteni, állandóan szorong – mondta Purebl György.

Kezelés hiányában a negatív életszemlélet egyre kiterjedtebbé válik, a pszichés energia egyre fogy, a beteg reménytelennek látja a helyzetét, passzívvá válik – mindezek miatt magától sokszor nem is keres segítséget. – Ezért a hozzátartozók felelőssége óriási, ezeket a tüneteket ugyanis ők is hamar észrevehetik, és segíthetnek abban, hogy a depresszióban szenvedő rokonuk, barátjuk minél hamarabb segítséget kapjon. Ha tehát úgy vesszük észre, hogy ezek a tünetek 2 hétnél tovább fennállnak, két hétnél tovább vannak a betegnek inkább rossz, mint jó napjai, érdemes szakemberhez fordulni! – figyelmeztetett a magatartáskutató.
A szakember első lépésben lehet a családorvos is: sok esetben ő maga is képes a beteg kezelésére, és biztosan tudja majd a beteg lakhelye közelében elérhető egyéb segítségforrásokat.

A „Szedd össze magad!” nem jó kezelés!

A depresszió megelőzéséért magunk is tehetünk. A mozgás, vagy a rendszeres életmód segíthet. – A rendszeres testmozgás bizonyítottan segít épségben tartani biológiai óránkat és fontos segítség a depresszió megelőzésében. Fontos a rendszeres életvitel, ha például munkanélküliek lettünk, akkor is legyen egy napirendünk, amit betartunk. A már kialakult depressziót gyógyszerekkel és pszichoterápiával is lehet kezelni, ezeket egészítheti ki a fényterápia és az alvásmegvonás – folytatta a magatartáskutató.

Családtagként a legrosszabb, amit tehetünk, hogy utasításokkal, fenyegetéssel próbáljuk az illetőt jobb kedvre bírni. – A „Szedd össze magad!”, vagy a „Csinálj már valamit!” a lehető legrosszabb, amit mondhatunk. Ehelyett segítsük azzal a beteget, hogy fogjuk a kezét, keresünk neki orvost, utána olvasunk a problémának és elmagyarázzuk neki. Hagyjuk panaszkodni, bírjuk rá a mozgásra, figyeljünk a helyes táplálkozására. A halakban és zöldségekben gazdag étrend egyes kutatások szerint szintén depressziómegelőző hatású lehet – tanácsolta Purebl György.

Tovább Depressziós beteg a családban: Hogy segíthetnek a családtagok?

Forrás: WEBBeteg
Kósa-Boda Veronika, újságíró