Hangulatjavító szerek: hízás és örömképesség

A depresszió és a különböző szorongásos betegségek kezelése során alkalmazott hangulatjavítóknak számos mellékhatásuk van.

Az egyik ilyen, hosszútávon jelentkező, rendkívül kellemetlen hatás lehet a testsúly növekedése. A probléma ugyan nem mindenkit érint, és nem egyforma mértékben, de általánosságban elmondható, hogy minden negyedik gyógyszerszedő 5-15 kg-t hízik a hangulatjavítók szedése mellett.

A régen használatos hangulatjavítók közül a triciklusos szereknél és a MAO-gátlóknál észleltek nagyobb testsúlynövekedést, így fokozott várakozás előzte meg a szelektív szerotonin visszavétel gátló (SSRI) készítmények megjelenését. Ezek azonban sajnos csak részben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, mivel kisebb mértékben ugyan, de még mindig jelentős testsúlygyarapodást okoztak.

Az utóbbi időben sokan próbáltak már magyarázatot találni a hangulatjavítók szedése mellett jelentkező elhízásra, de úgy tűnik a probléma oka összetett: hangulati, idegrendszeri és metabolikus tényezők egyaránt hozzájárulnak a testsúly növekedéséhez.

A hízás egyik kézenfekvő magyarázata, hogy a hangulat javulásával nő az étvágy, ezért a gyógyszert szedők többet és gyakrabban esznek. Ezzel párhuzamosan fokozódik az édesség utáni vágy, ami jelentősen megnöveli a magas szénhidrát tartalmú élelmiszerek, így a csokoládé és más nassolni valók fogyasztását. A fokozott kalóriabevitelt ugyanakkor nem követi a testmozgás növekedése, így szépen lassan felrakódnak a felesleges kilók.

A hízás másik magyarázata lehet az anyagcsere kóros átalakulása. Hangulatjavítók hatására emelkedik a vérben a koleszterin, az LDL és a trigliceridek mennyisége, felborul a cukorháztartás. Kimutatható a BMI és a haskörfogat növekedése is.

Egy újabb, tudományos alapokon nyugvó elmélet szerint az agy jutalmazásért felelős központjára is hatással vannak a hangulatjavítók. Ez a központ a gyógyszerek hatására érzéketlenné válik a bejövő ingerekkel szemben, vagyis az evést nem követi örömérzés. Az ember viszont szeretné érezni a táplálkozással járó örömöt, így egyre többet és többet eszik, hogy a boldogságérzet kialakuljon. Érdekesség, hogy a gyógyszert szedők nem érzékelik azt, hogy az evés nem okoz a korábbihoz fogható örömöt, viszont az agyi központokban egyértelműen kimutatható az idegsejtek működésének csökkenése.

Az elérhető antidepresszív szereknek azonban nem mindegyike hat negatívan a jutalmazási központra, ezzel együtt a depresszióban sérülő örömképesség javításában is jelentős különbségek vannak köztük.

A depresszió önmagában is, illetve a nem teljes mértékben kezelt depresszió hozzájárulhat a hízáshoz (bánatháj), ugyanis a depresszióval együtt jár a szervezet napi bioritmusának felborulása, ami további anyagcsere-változásokat okoz.

Így tehát a megfelelő, személyre szabott antidepresszív szer megválasztása, az örömképesség visszatérése, ezáltal a tünetmentesség és a rendszeres testmozgás, valamint az étkezések napi ritmusának visszaállítása együttesen védelmet jelenthet a gyógyszer szedése melletti elhízástól.

Forrás: WEBBeteg