A hangulatzavarok új megközelítése: a biológiai ritmusok eltolódása - 2. rész
megjelent:
A depresszió hátterében számos tényezőt feltételeznek, a különböző teóriák egy-egy faktort tartanak kiemelten fontosnak a hangulatzavarok kialakulásában.
A pszichológiai elméletek többek között a lelki tényezők, az egyéni, hangulatzavar irányában fokozott rizikót jelentő személyiségvonások és a megterhelő környezeti események egymásra hatását, ill. az egyén megküzdési stratégiáit helyezik fókuszba.
A depresszió kezelése |
| Nem mindenki reagál egyformán az antidepresszánsok szedésére: ami Önnek jó, nem biztos, hogy másnak is hatásos - a gyógyszeres kezelés folyamatos orvosi konzultációt igényel. A depresszió kezelése |
A biológiai teóriák egyes, a hangulat és érzelmek szabályozásában fontos agyterületek szerkezeti és működészavarához, az agyi ingerületátvivő anyagok mennyiségének és egymáshoz viszonyított arányának változásaira helyezik a hangsúlyt. Viszonylag új területre nyílik egyre nagyobb rálátás a genetikai kutatások által. Számos gén – köztük a biológiai óra működését befolyásoló óra gének – veleszületett vagy szerzett eltéréseit (ezek az ún. epigenetikus eltérések, azaz a génállomány környezeti tényezők általi megváltozása) mutatták ki a hangulatzavarokkal összefüggésben. A legújabb elméletek közé tartozik a depresszió stressz elmélete (a stressz hat az agyunkra, bizonyos agyterületek megfogyatkozását eredményezi) és a cirkadián ritmusok deszinkronizációja (a depresszió kronobiológiai elmélete).
A cirkadián ritmusok deszinkronizációja és a depresszió közötti összefüggés több oldalról közelíthető meg. Azt szokták mondani, hogy a depressziós betegek biológiai órája siet (vagy éppenséggel késik). Továbbá a cirkadián ritmusok és az alvás-ébrenlét ciklus egymáshoz képest eltolódik, számos élettani paraméter 24 órás ritmusa lerövidül, ennek jele a kora reggeli ébredés (általában a megszokotthoz képest 2 órával korábbi), a típusos alváseltérések (pl. az alvás REM/gyors szemmozgással járó szakaszának csökken a látenciaideje), és a testhőmérséklet normál napi ingadozásának ellaposodása mellett bizonyos hormonok szintje is korábban kezd megemelkedni és tartósabban emelkedett marad a nap folyamán.
A téma cikkei |
| 4/1 A hangulatzavarok új megközelítése: a biológiai ritmusok eltolódása - 1. rész |
Bagoly vagy pacsirta?
A cirkadián preferencia szempontjából kronotípusokat különböztetünk meg. Az emberek 20-20 százaléka sorolható a bagoly (este aktív) és pacsirta (kora reggel aktív) típusba, ezek a típusok genetikailag meghatározottak (az óra gének variációi okozzák). Megfigyelték, hogy a bagoly típusú emberek esetében eleve van egy fáziskésés, hangulatuk esékenyebb, külső tényezők által könnyebben befolyásolható, hangulatuk típusos szezonális mintázatot mutathat (télen rosszabb, nyáron jobb hangulat). Az esti kronotípus jelentőségét az adja, hogy gyakrabban figyeltek meg súlyos depressziót a bagoly típusú betegekben, depressziós periódusukban gyakoribb az öngyilkosság, a kifejezetten mélyen fekvő, melankólikus hangulat, a fizikai aktivitás kifejezettebben csökken, gyakoribb a szorongás és a gyanakvó attitűd. A bagoly kronotípus tehát hangulatzavarokra és szorongásos zavarokra egyaránt fokozott rizikót jelent.
A társaság szerepe
A szociális aktivitás, társas impulzusok szerepe is kulcsfontosságú az élettani cirkadián ritmicitáshoz. A szociális aktivitás eltéréseihez, csökkent társas érintkezéshez vezethet a gyász, örömteli események (pl. gyermek születése), de sok más, kevésbé jelentős, „hétköznapibb” esemény is, ilyenkor a társuló hangulatzavarok kezelésében fontos lehet a szociális aktivitás újrastrukturálása.
A cirkadián ritmusok áthangolásában a sokat tanulmányozott stressz (különösen az egyszeri, intenzív és az enyhe, de krónikus stressz) szerepe is felmerül, a stressz hormon (kortizol) szintjének növekedése negatívan befolyásolja a biológiai óra működését (folytatjuk).
(WEBBeteg - Dr. Falussy Linda, pszichiáter)
