Az időskori depresszió
Az időskori depresszióval érintettek és környezetük sokszor az időskor természetes velejárójának tekintik a betegség tüneteit, ezért nem is keresnek segítséget. Máskor a testi tünetek, krónikus betegségek nyomják el a depresszió jeleit.
A betegek sokszor maguk is szégyellik hangulatuk nyomottságát, a motiválatlanságot, a keserűséget, személyiségük megváltozását. Ez is akadálya lehet a szakember felkeresésének.
Az átlagéletkor emelkedésével – az egyéb krónikus betegségekkel együtt – az időskori depresszió is egyre több embert érint. A felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy a betegség aluldiagnosztizált. Az időskori depresszióban szenvedőknek csak kis százaléka kerül szakorvoshoz, így csak az érintettek kisebb hányada kap megfelelő ellátást.
Bővebben Itt írtunk a depresszióról részletesen
Az időskori depresszió hátterében többféle kórok állhat
Lehet, hogy korábban meglévő, visszatérő depresszív állapot jelenik meg, immár az egyéb betegségekkel kombinálódva. Ha a kórelőzményben depresszió, vagy egyéb pszichiátriai betegségek állnak, akkor hangsúlyosan kell figyelni ezek időskori megjelenésére.
Emellett sokféle idegrendszeri és belszervi betegség tüneteként jelentkezhet depresszió (pl. diabetes mellitus, Alzheimer kór, pajzsmirigyműködés zavara, mellékvese betegség, Parkinson-kór, veseelégtelenség stb.) Előfordul, hogy elsőként a hangulati élet zavara jelentkezik, ezt követi a betegség egyéb tüneteinek jelentkezése.
Más esetben krónikus betegségek másodlagos kísérőjeként jelenik meg a depresszív állapot. Elsősorban krónikus, fájdalommal járó, az életminőséget rontó, progrediáló betegségek esetén kell erre gondolni. Az érzékszervek csökkent működése szintén hajlamosít depresszióra.
A megváltozott életkörülmények (a nyugdíjba vonulás, a feladatok, külső elvárások csökkenése, a korábbi célok, hajtóerők megszűnése) szintén visszahúzódáshoz, feleslegesség érzéséhez, ennek talaján depresszióhoz vezethet. Idős korban halmozódhatnak a traumák, a veszteségek. Közeli hozzátartozó, jó barát súlyos betegsége, halála, baráti, rokoni kapcsolatok lazulása természetes módon szorongással, szomorúsággal, és akár depresszióval járhat együtt.
A fizikai állapot hanyatlását, az öregedés megállíthatatlan folyamatát, az közeledő elmúlás gondolatát sok idős ember éli meg a hangulat zavarával kísérve. Régebbi feldolgozatlan traumák, kudarcok, elégedetlenségek kerülhetnek a mindennapok fókuszába, keserűséget, értéktelenség érzését, depresszív hangulatot okozva.
Mindemellett az egzisztenciális fenyegetettség, az anyagi problémák is vezethetnek depresszióhoz.
Az időskori depresszió tüneti képe eltérhet a megszokottól
A hangulati élet zavara gyakran kevésbé jelentős, inkább csak disztímia jelentkezik. Az atípusos depresszió során felerősödhetnek azonban a lelki alapon jelentkező testi tünetek (pl. mozgásszervi, emésztőszervi panaszok). Gyakori az inaktivitás, az indokolatlan fáradtság, az alvászavar és az étvágytalanság. Jellemző a koncentráció, a figyelem, a memória zavara.
A depresszió tüneteként sokszor agitáltság, irritábilitás tapasztalható. Nem ritka a fokozódó bizalmatlanság, a paranoid élményfeldolgozás, mely pszichotikus mértéket is elérhet.
Fontos tudni, hogy az időskori öngyilkossági kísérletek nagyobb arányban válnak halálos kimenetelűvé.
Ezt olvasta már? Öngyilkosság - Megakadályozható lenne?
Az időskori depresszió kezelése, terápiája komplex
Előtérben kell állnia az életmód változásának. Ebben sokszor szociális és orvosi segítséget is érdemes igénybe venni. Segítséggel vagy anélkül, de fontos meghatározni azokat a célkitűzéseket, amelyek motivációul szolgálhatnak a változáshoz. Lehetnek ezek a napirendet érintő változások, több mozgás, séta. Emellett az étrendi módosítások is hasznosak lehetnek. A szociális élet, a társas kapcsolatok felélesztése szintén kedvező hatású.
Fontos a testi betegségek kivizsgálása, kezelése, hiszen az ezekkel járó panaszok meghatározóak a hangulati élet alakulása szempontjából.
A betegség szakorvosi kezelése pszichoterápiából és gyógyszeres kezelésből állhat. A pszichoterápia irányulhat régmúlt események, traumák feldolgozására, átértelmezésére, illetve az aktuális panaszok kezelésére.
A gyógyszeres kezelés során fokozott óvatossággal kell eljárni, alacsonyabb dózist kell alkalmazni. Az idősebb szervezetben jellemzően lassul a lebomlás, így ennek a tényezőnek, valamint az egyéb gyógyszerekkel való interakciók szem előtt tartása a kezelőorvos feladata. Az altatók és nyugtatók idős korban szintén könnyebben felhalmozódhatnak a szervezetben, súlyosbítva ezzel egyebek mellett a depresszió tüneteit is. A gyógyszeres kezelés beállításakor figyelemmel kell lennie a kezelőnek a gyógyszer-túladagolás elkerülésére is.
Fontos, hogy az időskori depressziót gyakran a beteg környezetében élők érzékelik. Ilyenkor tanácsos beszélni erről az érintett családtaggal, baráttal. Sokszor támogatás szükséges ahhoz, hogy a beteg megtalálja a megfelelő terápiás lehetőséget.
A depresszió további típusai |
4/1 Depresszió gyermekeknél 4/2 Szülés utáni depresszió 4/3 Időskori depresszió 4/4 Szezonális depresszió |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta