A depresszió típusai

A depresszió egy tünettani fogalom, mely több, egymástól jelentősen eltérő betegséget foglal magába. Milyen módon különböztethetjük meg egymástól a depresszió különféle változatait?

A depresszió vezető tünete a hangulat zavara: kedvetlenség, motiválatlanság, sötét gondolatok, örömtelenség, szorongás.

Emellett gyakran tapasztalunk alvászavart, fáradtságot, étvágytalanságot, a személyes higiéné elhanyagolását. Jellemző a koncentrációs készség hanyatlása, figyelemzavar, a teljesítmény csökkenése.

A depresszióhoz gyakran társulnak testi tünetek is (pl. krónikus fájdalom, mellkasi tünetek, gerincpanaszok, emésztőszervi elváltozások stb.). Súlyos vagy elhúzódó esetben előtérbe kerülhetnek az öngyilkossági gondolatok és pszichotikus tartalmak is megjelenhetnek a depresszió során.

A tipikus megjelenési formától azonban több, jelentős eltérés is mutatkozhat.

Az egyes típusokról

A depressziót megkülönböztetjük a diagnosztikus kategóriák szerint, emellett differenciálhatunk a súlyosság, a kórok és a megjelenés vagy lefolyás alapján.

Diagnosztikus kategóriák szerint a depresszió lehet unipoláris vagy bipoláris jellegű

Egyes betegeknél először több depressziós epizód jelentkezik, mielőtt a mániás periódus jönne, illetve fordítva is előfordulhat. Ritkán a depresszió krónikus (idült) állapot, ami az élet során folyamatos kezelést igényel.

Unipoláris megjelenés esetén, a depresszió lehet egyszeri vagy visszatérően ismétlődő. Bipoláris esetben különböző mértékű felhangolt állapotok váltják egymást depresszióval. Bipoláris betegségről tehát akkor beszélünk, ha visszatérően depressziós és mániás (kórosan feldobott) időszakok váltogatják egymást. Mivel ebben az állapotban két szélsőséges viselkedési forma váltogatja egymást, ezért nevezik ezt a betegséget bipoláris betegségnek, vagy mániás depressziónak. Ilyenkor jellemző módon hónapokig tartó depressziót hirtelen hetekig, hónapokig tartó mániás fázis követ.

Súlyosság alapján enyhe, közepes vagy súlyos mértékű depressziót különböztetünk meg

Disztímiának nevezzük az enyhe fokban, tartósan fennálló tünetegyüttest. Jelentkezhet depresszió pszichotikus tünetek nélkül vagy pszichotikus tünetek kísérhetik. Lefolyása néhány héttől akár évekig is tarthat.

Megjelenés szerint

Megjelenésében a depresszió jelentősen eltérhet a fent vázolt típusos depressziótól. A gátoltság, motiválatlanság helyett irritábilitás, motoros nyugtalanság léphet fel. Máskor a hangulati zavarok helyett a testi tünetek túlsúlya jellemző, mely megnehezíti a depresszió felismerését. Étvágytalanság helyett jelentkezhet fokozott étvágy, álmatlanság helyett fokozott alvásigény.

Rapid ciklusok esetén néhány naponként, vagy akár egy napon belül is válthatják egymást a depressziós és mániás állapotok. Skizoaffektív kórképben a hangulati zavar skizofrén tartalmakkal kísérve jelentkezik.

Kórokok szerint elkülöníthetjük az endogén és exogén (reaktív) depressziót

Az endogén depressziónak nincs nyilvánvaló összefüggése életeseményekkel, stresszel, traumával, veszteséggel, testi betegséggel, károsító anyagokkal (pl. alkohol, drog). Látszólag indokolatlanul lép fel, és jellegzetes, ismétlődő mintázatot mutat egy adott beteg esetében. Általában fiatal felnőttkorban jelentkezik, és évtizedeken keresztül ismétlődhet. Jellemző a genetikai meghatározottság, a családon belüli halmozódás.

Az exogén depresszió valamilyen külső hatásra jelentkezik. A kórokok rendkívül színesek, eltérőek lehetnek.

• A gyermekkori fejlődés zavara, a traumatizáló, elhanyagoló, bántalmazó családi környezet, a szülő-gyermek kapcsolat kóros volta, gyermekkori trauma, szexuális bántalmazás a személyiség fejlődésének zavarához, ezen belül depresszió kialakulásához vezethet. A gyermekkori depresszió eltérő tünetekkel, a viselkedés megváltozásával, a figyelem, a teljesítmény leromlásával kísért.

• Elhúzódó testi betegségek, krónikus fájdalom mellett másodlagosan alakulhat ki depresszív, reményvesztett állapot.

• Traumát, vesztséget követően természetes módon lép fel fájdalom, szomorúság, hiányérzet. A természetes gyászt időtartamban, lefolyásában meghaladó kóros gyászreakció vezető tünete a depresszió.

• A női hormonális ciklust kísérheti a menstruációt megelőző napokban depresszív állapot, feszültség, irritábilitás (PMS). A szülést követően néhány napos lehangoltság gyakran tapasztalható. Máskor elhúzódó, súlyos depresszió kísérheti a szülést, akár pszichotikus tartalmakkal.

• Az alkohol- és drogfogyasztást közvetlenül követően jellemző módon felléphet akár súlyos fokú lehangoltság. Máskor a szerfogyasztás beszüntetését hónapokkal, évekkel később követheti depresszív állapot.

• A hangulati élet zavara kötődhet az évszakokhoz. Leggyakrabban télen jelentkezik (téli depresszió), gyakran látjuk, hogy minden évben azonos lefutást mutat. Ritkábban egyéb évszakokhoz is kötődhet visszatérő hangulati zavar.

A depressziót súlyos szorongás kísérheti, ez a kevert szorongásos-depressziós zavar.

Minden típusnál egyénileg kell mérlegelni a kezelési lehetőségeket

Általánosságban igaz, hogy a depresszió leghatékonyabb kezelése a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia kombinációja. Mégis, a különböző eredetű depressziók terápiája is eltérő lehet.

Endogén eredetű depresszió esetén a hangsúly a gyógyszeres terápián van (antidepresszáns, szorongásoldó). Testi betegség talaján kialakuló lehangoltság esetén a fizikai elváltozás, betegség párhuzamos kezelése is fontos. Sokszor a szociális- vagy élethelyzet változtatás hoz megoldást.

Pszichoterápiák közül mérlegelni kell, hogy melyik módszertől várható a legjobb eredmény az adott kórkép, páciens esetében.

Bővebben Pszichoterápia: a gyógyító szavak

A depresszió az esetek többségében visszatérő kórkép. Ezért fontos az utánkövetés, illetve az tünetek újbóli jelentkezése esetén a minél korábbi és minél hatékonyabb fellépés.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta