Okozhat-e depressziót a COVID-19?
megjelent:
A válasz: igen. Mára már számos tanulmány bebizonyította, hogy a poszt-COVID depresszió létező jelenség.
A COVID-19-túlélők esetében nagyobb a kockázata a mentális egészségi zavarok előfordulásának. A koronavírus-fertőzésen átesettek több mint fele már hónapokkal a felépülés után depressziós tünetekről számolt be, a súlyosabb COVID-19-tünetekkel rendelkezőknél pedig nagyobb valószínűséggel alakult ki depresszió.
Ezenkívül a kutatók azt találták, hogy a COVID-19 túlélői közül sokan poszttraumás stressz rendellenességről (PTSD), szorongásról, álmatlanságról és rögeszmés-kényszeres (OC) tünetekről számoltak be. Más tanulmányok kimutatták, hogy a járvány kezdete óta megnövekedett az antidepresszánsok felírása, a párkapcsolati erőszak és az öngyilkossági gondolatok előfordulásának száma is.
Függetlenül azonban attól, hogy megfertőződött-e a vírussal vagy sem, a járványnak vannak valódi következményei a mentális egészségünkre nézve.
Az alábbi cikkben arról olvashat, hogy a koronavírus-fertőzés és a COVID-19 világjárvány szociális hatásai hogyan hatnak az agyára, a mentális egészségére, és hogy mit tehetünk ennek kezelése érdekében.
Hogyan hat a COVID-19 az agyra?
A COVID-19 hamar rossz hírnevet szerzett légúti betegségként, és ennek jó oka van. A világjárvány kezdeti napjaiban, amikor még keveset tudtak a vírusról, a lélegeztetőgépek alig álltak rendelkezésre. Az első számú tünet, amelyre figyelni kellett, a légszomj volt (az íz- és szaglás elvesztésével együtt). Az akkoriban uralkodó stressz és félelem ismeretében logikusnak volt tekinthető a szorongásos és depressziós tünetek felerősödése. Emiatt sokan általánosságban elutasították a vírusfertőzés közvetlen szerepét a szorongás és a depresszió okaként. Több beteg is beszámolt róla, hogy korábban nem tapasztalt szorongására vagy egyenesen depressziójára az orvosai kezdetben legyintettek, mondván: a világjárvány és válság okozta, persze, de nem magának a vírusnak a diagnosztizálható következménye. Azóta, az elmúlt két évben a kutatások bebizonyították ennek ellenkezőjét is, hogy a koronavírus önmagában is, diagnosztizálhatóan felelős egyes megváltozott mentális egészségügyi állapotokért, a járvány okozta egyéb szociális körülmények mellett.
A becslések eltérőek arról, hogy hány beteg tapasztal neurológiai tüneteket (valamint a vírus okozta egyéb fizikai tüneteket). Ettől függetlenül egyértelműnek tűnik, hogy a COVID-19 jelentős hatással van mind a kognitív működésre, mind az érzelmi egészségre. És mivel az agy a test vezérlőközpontja, a neurológiai tünetek igen változatosak. Az egyének az agyködtől az alvászavaron át a demenciára emlékeztető tünetekig mindent megtapasztalnak.
Az 1918-as influenzajárványról szóló jelentések hasonló tendenciákat mutattak. Az emberek hasonló tüneteket említettek, mint például a kognitív károsodás és az alvászavarok. Ezenkívül a SARS- (2002) és MERS-fertőzésből (2012) felépült betegek körülbelül 15-20%-a depresszió, szorongás, kimerültség és memóriaproblémák jeleit mutatta. Ezek alaján valószínűsítették, hogy a COVID-19 hasonló hatással jár.
A Johns Hopkins Egyetem kutatói szerint úgy tűnik, hogy a COVID-19 négyféleképpen hathat az agyra. Ez magában foglalja a súlyos fertőzést, az immunrendszer túlpörgését, a káoszt a szervezetben és a véralvadási rendellenességeket.
1. Súlyos fertőzés
A COVID-19-ben elhunyt betegeken végzett vizsgálat során a kutatók változásokat észleltek az agyszövetben. De volt valami szokatlan: nem volt bizonyíték arra, hogy a vírus jelen volt az agyban. Ezek a szöveti eltérések „gyulladásra, abnormális idegsejt-kommunikációra és krónikus neurodegenerációra utaltak”. Ezek a tünetek hasonlóak a kognitív zavaroktól és rendellenességekben (például skizofrénia és Alzheimer-kór) szenvedő betegek tüneteihez.
2. Hiperaktív immunrendszer
A Johns Hopkins kutatói továbbá feltételezik, hogy az immunrendszer túlságosan erős választ adhat a súlyos COVID-19 elleni küzdelemre. Ennek van értelme a fenti, a gyulladással kapcsolatos kutatások fényében, amely általában az immunrendszer második védelmi vonala. Az extrém válasz károsíthatja a szerveket és a szöveteket, hasonlóan egy autoimmun betegséghez.
3. Káosz a testben
Tekintettel a COVID-19 tüneteinek súlyosságára, valószínűnek tűnik, hogy a test (és az agy) mind mentális, mind érzelmi nehézségekkel reagálhat. Hiszen tudjuk, hogy testi és lelki jólétünk összefügg. A testet érő stressz hatással van a kognitív funkciókra és a mentális egészségre. Ha a hozzáadott stressz olyan kritikus funkciókat is érint, mint a légzés és a mozgás, az „mentális megborulást” okozhat.
4. Véralvadási rendellenességek
A végső elmélet az, hogy a fertőzés megzavarja a normál gyógyulási és véralvadási folyamatot a szervezetben. A COVID-19-betegeknél sokkal nagyobb valószínűséggel alakulnak ki vérrögök. Ez magyarázhatja azt is, hogy a COVID-19-betegek hajlamosabbak a stroke-ra. A stroke-ot átélő betegek pedig gyakran tapasztalnak hosszú távú neurológiai, neuropszichológiai tüneteket is.
Milyen konkrét biológiai folyamatok okoznak depressziót az érintett COVID-19-túlélőknél?
A szakértők úgy vélik, hogy a koronavírus-fertőzés két fő módon befolyásolhatja mentális egészségét:
- a szervezet magára a vírusra adott immunválasza által, és
- a COVID-19 okozta pszichés stressz által.
Amikor valaki megfertőződik a COVID-19-et okozó vírussal, az immunrendszere citokineket, kemokineket és egyéb gyulladást elősegítő anyagokat termel. Úgy tűnik, hogy a T-helper-2 sejt által kiválasztott citokinek magasabb szintje a vírus súlyosabb esetéhez kapcsolódik. A szakértők azt találták, hogy ha a szervezet nem szabályozza megfelelően ezeket a citokineket, az alábbi biológiai válaszok következhetnek be:
- Ideggyulladás
- A vér-agy gát zavara
- Perifériás immunsejtek inváziója a központi idegrendszerbe
- Károsodott idegátvitel
- A hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengely diszfunkciója – mely fokozott stresszválaszt okoz
- Mikrogliaaktiválás és indolamin-2,3-dioxigenáz (IDO) indukció
Mindezek az elváltozások pszichiátriai rendellenességeket (például depressziót) okozhatnak. Ez által bizonyítást nyerhet az az állítás, hogy a koronavírus tényleges hatásai depresszióhoz vezethetnek, még azután is, hogy az ember felépült a fertőzésből.
Egy tanulmányban szakértők összefüggésbe hozták a magasabb szisztémás immungyulladási indexszintet (SII), amely az immunválaszra és a gyulladásra utal, és a súlyos depressziós rendellenességet. Az olyan gyulladásos tényezők, mint az SII, nagyobb arányban fordultak elő a férfiak és a COVID-19-betegségük alatt kórházban maradók körében. Más pszichológiai tényezők is okozhatják a COVID-19-túlélők depresszióját. Azok az emberek, akik átestek a koronavírus-fertőzésen, és nem kellett kórházban maradniuk, magasabb szintű szorongást és alvászavart mutattak a COVID-19 kezdete után.
A szakértőknek azonban még több kutatást kell végezniük, hogy megértsék a pontos kapcsolatot a COVID-19-túlélők és a gyulladások, a hangulati zavarok és a mentális betegségek tünetei közötti biomarkerek között.
Milyen egyéb folyamatok járulhatnak még hozzá a poszt-COVID depresszió kialakulásához?
A szakértők azt találták, hogy a kórházban maradóknál magasabbak voltak a PTSD, a depresszió, a szorongás és a kényszerbetegség tünetei.
A tanulmányok azt mutatják, hogy ezek az állapotok a vírus biológiai hatásain kívül egyéb érzelmi és mentális stresszből is származnak, beleértve az alábbi faktorokat:
- Társadalmi elkülönülés
- Egy súlyos és potenciálisan halálos betegség pszichológiai hatása
- Mások megfertőzésével kapcsolatos aggodalmak
- A koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos megbélyegzés
Ezekben a tanulmányokban a kutatók azt találták, hogy a nők és a korábban pszichiátriai diagnózissal rendelkező emberek súlyosabb mentális egészségügyi problémákkal küzdöttek a COVID-19 után. Azokat, akiknek a COVID-19-fertőzés következtében kórházi kezelésre is szükségük volt, súlyosabban érintette a társadalmi elszigeteltség és a magány, mivel nem tudtak annyi emberrel érintkezni, ami szintén hozzájárult a pszichés állapotrosszabbodáshoz. Ezenkívül a koronavírus-fertőzésben szenvedő fiatalabb emberek között magasabb volt az alvászavarok és a depresszió előfordulása, mely alátámasztja azokat a korábbi kutatásokat, melyek szerint a fiatalabb korosztály lelki egészségére jobban hatással voltak a pandémia negatív társadalmi hatásai.
A COVID-19-hez kapcsolódó depresszió nemcsak magának a betegségnek a tünete, hanem a globális válság mentális és érzelmi következménye is. A legtöbb ember és egészségügyi szolgáltató a szorongás és a stressz fokozott tüneteiről számol be a COVID-19-járvány kezdete óta. A társadalmi távolságtartás érzelmi megterhelést jelentett a kapcsolatokban, és logisztikai feszültséget a munkahelyeken. Ebben a tekintetben a kisgyermeket gondozók, az idősödő szülők, és a beteg családtagok még nagyobb terhelésnek voltak és vannak kitéve.
Az emberi agy úgy van kialakítva, hogy mintákat keressen, és ezért a rutinok nagyon megnyugtatóak. Biztonságban érezzük magunkat, ha tudjuk, mire számíthatunk. De az újtípusúkoronavírus-járvány természetéből adódóan senki sem tudta, mire is számítson, és ez a megszokott rutinjainkat is folyamatosan átalakította. Mindez szintén hozzájárulhatott a depressziós tünetek kialakulásához, vagy rosszabbodásához.
| A COVID-19 utáni depresszió 7 tünete |
| A kutatók azt találták, hogy a koronavírus-fertőzésből felépülő betegek több mint 50%-a valószínűleg depressziós tüneteket mutat – ezek közel negyede a diagnosztikus kritériumokat elérő, klinikai szintűnek tekinthető. A kutatók önbejelentő kérdőíveket használtak a poszt-COVID-depresszió felmérésére, amely a súlyos depressziós zavarral közös tüneteket mutat. Az alábbiakban a COVID-19-betegeknél előforduló depresszió jeleit és tüneteit soroljuk fel:
|
A koronavírus-fertőzés mentális egészségügyi következményei
Bár kapcsolatban állnak egymással, a COVID-19 mentális és kognitív hatásai túlmutatnak a depressziós tüneteken. A betegek hosszú távú kognitív zavarokról számoltak be. Ilyenek többek között az:
- Agyköd, feledékenység és csökkent teljesítmény a kognitív feladatokban
- Figyelemelterelődés, gyenge koncentrációs képesség
- Alvászavarok, beleértve az álmatlanságot
- A szorongás és a COVID-PTSD tünetei
- Gyakori fejfájás
- Fokozott vagy problémás szerhasználat (alkohol, nyugtatók, drogok)
- Az együttérzés és az empátia csökkenése
- A kiégés tünetei
- A hangulatzavar vagy a demencia kialakulásának fokozott kockázata idősebb felnőtteknél
Hogyan kezelhetjük a poszt-COVID depressziót?
Legelőször is ne feledje, nem szégyen segítséget kérnie!
Egyeseknél előfordulhat, hogy már azelőtt érezni kezdi a testében, hogy valami nincs rendben, mielőtt az elméje felismerné, hogy valami elromlott. Előfordulhat, hogy egy barátja vagy családtagja hívja fel a figyelmét az általa megfigyelt változásokra. Vagy esetleg Ön az, aki azt veszi észre, hogy egy barátja vagy szeretettje nehézségekkel küzd – és szeretne segíteni.
Függetlenül a depresszió okától, ha a cikkben említett tünetek bármelyikét felismeri magában, fontos, hogy proaktív legyen. Ne habozzon pszichiátriai, pszichológiai segítséget kérni. Ha azonnal beszélnie kell valakivel, hívja a Lelki Elsősegély Szolgálatok 116-123-as vagy 06 80 810-600–as telefonszámainak egyikét. Minden hívást fogadnak, és éjjel-nappal 0-24 órában elérhetőek.
Mivel a mentális érintettség tekintetében még egységes szűrési, diagnosztikai és terápiás algoritmusokat nem vezettek be, ezért jelenleg ezeket a poszt-COVID pszichiátriai betegségeket a hasonló megjelenésű nem-COVID okozta pszichiátriai betegségekben szokásos terápiás módon kezelik, szükség szerint súlyosságtól függően gyógyszeresen és/vagy pszichoterápiás módszerekkel. Ez utóbbiak közül a kutatók a poszt-COVID depresszió kezelésében különösen biztató eredményeket találtak a kognitív és viselkedésterápiás technikákkal. A kognitív viselkedésterápia (CBT) rendkívül hatékony pszichoterápia súlyos depressziós rendellenességek, szorongásos zavarok és PTSD kezelésére is. Az internetalapú CBT (ICBT) videokonferencián vagy webalapú programon keresztül szintén ugyanolyan hatékony, mint a személyes CBT. A távkezelés, mint például az ICBT, járványhullámok alatt sem igényli az emberektől a kórház látogatását, és csökkentheti a SARS-CoV-2-fertőzés kockázatát is. Az ICBT egy költséghatékony kezelési megközelítés is, amely viszonylag kevés terapeuta-erőforrást optimalizál.
Végezetül íme néhány kiegészítő ötlet, hogyan tud megbirkózni a terápiás segítség mellett a mindennapokban a poszt-COVID depresszióval:
1. Hozzon létre új rutinokat
Nehéz megtartani a ritmust, ha nem tudja, hogyan is fog kinézni a következő nap, hét vagy év. Gondolja át, mi felett gyakorolhat irányítást, ami COVID-független. Elkezdhet virtuális edzéseket végezni, otthonról dolgozni vagy új hobbiba is kezdhet. Próbáljon meg mindennap ugyanabban az időben ébredni és elaludni, és öltözzön fel (valamibe, amiben nem aludt) akkor is, ha nehezére esik, vagy nem megy aznap sehová.
2. Társas kapcsolatok fenntartása
Szánjon időt a barátokkal és a családdal való beszélgetésre. Még ha nem is tud személyesen találkozni velük, hívja fel őket, vagy csatlakozzon hozzájuk a közösségi médián keresztül. Keressen új módokat a velük való kapcsolódásra, például egy könyv közös olvasása, egy új kedvenc sorozat elindítása, vagy egy online jógaórára való „találkozás” szintén jó ötlet lehet.
3. A testi tünetek kezelése
Ha a COVID-19, a szorongás vagy a depresszió miatt kimerültnek érzi magát, tegye meg, amit tud, fizikai jóléte érdekében. Ügyeljen arra, hogy eleget aludjon, mozogjon, egyen tápláló ételeket és igyon elegendő folyadékot, lehetőleg vizet. A betegség és a depresszió egyaránt befolyásolhatja az öngondoskodás képességét.
Tovább
- A koronavírus pszichológiai hatásai - különös tekintettel a gyerekekre
- Poszt-COVID szindróma - Mik lehetnek a tünetek, és mi a teendő?
- Mi a teendő hosszú ideig fennálló poszt-COVID esetén?
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom:
