Depresszió és elhízás: a tyúk vagy a tojás?

szerző: K. J., fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekgyógyász frissítve:

A felesleges kilók, amelyeket - ha tetszik, ha nem - mindenhova magunkkal cipelünk, nemcsak szervezetünket terhelik meg rendkívüli módon, hanem - ahogy az számos tanulmányból is kiderül - a depresszió kialakulásának a kockázatát is jelentősen fokozzák.

A túlsúlyosak esetében jóval nagyobb a depresszió előfordulási esélye, ugyanakkor ez visszafelé is igaz: a depresszióval küzdők között jóval nagyobb az elhízás veszélye. Az oda-vissza összefüggést pedig az utóbbi évek statisztikái is alátámasztják, tehát a kérdés megválaszolása - hogy mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás, elhízás vagy depresszió.

A New Jersey-i egyetem kutatói - Sarah Markowitz vezetésével - az összefüggés testi-lelki okainak vizsgálatakor számos hosszú távú kísérletet végeztek el és elemeztek több szempont alapján.

A kutatócsoport megállapította, hogy azon egyetemi hallgatók körében, akik felsőoktatási tanulmányaikat túlsúlyosan - de depressziómentesen - kezdték meg, öt évvel később kétszer akkora volt a lelki betegség gyakorisága, mint normál testsúlyú társaik esetében.

Más tanulmányok emellett arról tanúskodnak, hogy azok a túlsúlyos hallgatók, akik később megszabadultak felesleges kilóiktól, ritkábban produkáltak depressziós tüneteket. Ez utóbbi esetben azonban nincs közvetlen összefüggés a két jelenség között - hívják fel a figyelmet a szakemberek -, sokkal inkább arról van szó, hogy a megfigyeltek súlyfelesleg nélkül más mentalitással élték mindennapjaikat.

Testi és lelki problémákat is okoz

A felesleges kilókkal szinte egyenesen arányosan növekednek a kockázati tényezők. Hosszabb távon testi tünetek is feltűnhetnek (magas vérnyomás, érrendszeri megbetegedések) és a megfigyelések arra is bizonyítékot szolgáltattak, hogy a túlsúlyos egyén saját magát is betegnek érezte, és tudat alatt rövidebb élettartammal is számolt. Ez utóbbit a témával egyre gyakrabban foglalkozó média is erősítheti - hangsúlyozzák a szakemberek.

A túlsúlyosak depresszióra való hajlamát még egy további tényező "segíti": a megbélyegzés. Számos tanulmány értekezik arról, hogy az elhízottak gyakran részesülnek negatív diszkriminációban, amely önértékelésük további leépüléséhez vezethet.

A depresszióban szenvedők és egyidejűleg túlsúlyosak körében jelentősen nagyobb a nők aránya. A szakemberek itt is a média és szépségipar által sulykolt ideális nő képét jelölik meg első számú okozóként: a mai nőknek szinte irreális elvárásokkal kell számolniuk, ha ennek az ideálnak meg akarnak felelni. A nyomás a képzettséggel és a társadalmi pozícióval egyenesen arányosan nő.

Önellenőrzés

Az éhségérzet csak fokozza a rossz hangulatot

A túlsúlyosak negatív önképe és a saját testükkel való elégedetlensége is csak az öntudatot gyengítik és minél több kudarcba fulladt fogyókúra van mögöttük, annál erősebb az érzés: "csak egy kövér lúzer vagyok" - igazolják a kísérletek.

Ehhez társul az is, hogy a pusztán éhezéssel fogyni vágyók hangulatát az éhségérzet csak tovább rontja. Ez különösen azoknál veszélyes, akik az étkezéseket önjutalmazásra és hangulatjavításra használják fel. A fogyni vágyók sok esetben így szednek fel további kilókat: az éhezés következtében hangulatilag teljesen padlóra kerülnek, amelyet féktelen falánksággal kívánnak orvosolni, s így ténylegesen több kalóriát vesznek magukhoz, mint a "normál" mindennapokon.

Egyszerre figyelni a depresszióra és a fogyásra

A túlsúly és a depresszió közötti összefüggés az alkalmazott terápia módján is meg kell látszódjon - tanácsolják a pszichológusok.

Az eddigi esetek többségében a stressz-menedzsment és a kognitív magatartási tréning bizonyultak hatásosnak. Az egészséges életmódhoz nélkülözhetetlen mindennapos testmozgás és kifejezetten a nagy kitartásra építő tréningfajták pedig nem csak a fogyásban segíthetnek, hanem hangulatfokozóként is hatásosan alkalmazhatók.

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
K. J., fordító; Focus.de
Lektorálta: Dr. Jóna Angelika

Cikkajánló

Izomdiszbalansz
Izomdiszbalansz

Hogyan ismerjük fel, milyen mozgást válasszunk?

Emlő ultrahang
Emlő ultrahang

Mit kell tudnia a vizsgálatról?

Papp Ildikó, szakpszichológus; Cserges Enikő szakpszichológus
WEBBeteg - Dr. Csuth Ágnes, családorvos
WEBBeteg - Dr. Csuth Ágnes, családorvos
Oxygen Medical - Dr. Babai László, prevenciós szakértő
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Pálvölgyi Rita

Dr. Pálvölgyi Rita

Pszichiáter, pszichoterapeuta

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Tolvay Katalin

Dr. Tolvay Katalin

Pszichiáter

Debrecen