A depresszió növeli a szív érrendszeri kórok kockázatát

Az Európai Depresszióellenes Nap alkalmából október első napján a pszichiáterek mellett egy közismert érintett, egy gyógyulni vágyó beteg is a sajtó nyilvánossága elé állt, hogy ismételten erre a
népegészségügyi szempontból jelentős pszichiátriai problémára irányítsa a közvélemény figyelmét.

Sokféle alkalom lehet hatékony és nagyhatású, bár kevés szól akkorát, mint a 2008-as lelki egészség világnapja Brüsszelben, mondta bevezetőjében dr. Kurimay Tamás. A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) elnöke arra utalt, hogy akkor a norvég miniszterelnök az EP 300 képviselője előtt indokolta betegállományba vonulását azzal, hogy szakemberek segítségével depressziójából kíván kigyógyulni. Őszinteségével magyarázzák, hogy végül megválasztották a következő ciklusra is.

Kurimay doktor a megbélyegzés elleni harc fontosságára célozva említette ezt a példát, amikor a WEBBeteg.hu kérdésére válaszolva ismertette az MPT szeptember 30-án kiadott állásfoglalását, amiben egy közszolgálati tv műsornak – a mentális betegségben szenvedő embert megbélyegző módon bemutató - eljárása ellen tiltakoztak a pszichiátriai szakma képviselői. Elfogadhatatlan a társadalmi diszkrimináció, hiszen a stigma megnehezíti az életet és elzárja az utat a segítségkérés elől, mondta az MPT elnöke, utalva arra, hogy az olyan hangulatkeltő szöveggel, mely arról szól, hogy a mentális beteget miként kell kizárni a társadalomból, Magyarország szembe megy az EU elvárásaival.

Világjelenség a depressziósok számának növekedése

Világjelenség, hogy sok a depressziós beteg, aki nem tévesztendő össze a szomorú, átmeneti hangulatzavarban szenvedő egyénnel, mondta dr. Kopp Mária (SE Magatartástudományi Intézet). A magyar adatok szerint, a leszakadó térségekben és az iskolázatlanok körében magasabb az arányuk, a panasz kialakulását környezeti hatások is befolyásolják. A középkorú magyar férfiak szívhalálozási és depresszióssá válási kockázata nagyjából azonos szinten áll, átfedés van a két halmaz között, ami alátámasztja, hogy a depresszió növeli a szív-érrendszeri kórok rizikóját. 12600 ember vizsgálata alapján 2002-ben súlyos depressziós tünetektől szenvedett a népesség 7,6%-a, kifejezetten beteg pedig 13,4% volt. 2006-ban már 17%-ra volt tehető azok száma, akiknél életminőséget rontó mértékben jelentkeztek a depresszió tünetei.

A helyzet felmérésére, illetve rendezésére több program is zajlott, említette az MTA-SE Mentális Egészségtudományok Társult Kutatócsoport és a Hungarostudy munkacsoport vezetője. A felmérés helyszínén hálózatot építettek ki a családorvos, a védőnő, gyógyszerész, tanár, lelkész, rendőr bevonásával a sérülékenyek, az érintettek tüneteinek felismerésére.

A program hatására 2005-07 között adott térségben megnőtt a gondozókhoz fordulók, a segélyhívókhoz betelefonálók (főleg férfiak) aránya és csökkent az öngyilkosságok száma. Rövid idő elteltével azonban visszaállt a korábbi szintre, közölte dr. Kopp Mária, utalva a program hatékonyságára.

A depresszió gyakorisága világszerte nő, ám – a szakmai és közösségi erőfeszítések ellenére – az érintettek nagyobb hányada még ma sem ismeri fel, maga sem, hogy kezelést igénylő betegségben szenved, mondta dr. Rihmer Zoltán, országos szakfelügyelő főorvos. Arról is beszélt az MPT vezetőségi tagja, hogy kezelni csak az orvosi értelemben depressziósokat akarják. Az epidemiológiai vizsgálatok adatai alapján, hazánkban a depressziósok 50%-át kezelik, miközben az USA-ban és Svédországban 80 százalékát. A bipoláris, mániás depressziósoknál éveket, olykor évtizedeket késik a diagnózis, így elmarad, késik a kezelés, aminek következménye lehet az öngyilkosság.

A depresszióról számokban...

Az élettartam alatti depresszió prevalencia hazánkban 17% - másképpen úgy is mondhatjuk, a felnőtt lakosság mintegy 20%-a életében egyszer, 10%-a évente egyszer, 4%-a minden adott pillanatban depressziósnak érzi magát. Magas a betegállományban töltött napok száma.

Jelen pillanatban ezer lakosra vetítve a kezelt (antidepresszánst szedő személyek száma) 26 – Svédországban viszont 62. Feltűnő az eltérés, ami azért is gond, mert a gyógyszerszedés hatására az öngyilkosság rizikója 80-85%-kal csökkenthető (volna), hangsúlyozta dr. Rihmer. Pozitívumként említette, hogy napjainkban nőtt az ambuláns ellátó helyek, a telefonos lelki elsősegélyhívók száma -, ez utóbbi pár éve már 23 volt, míg 1983-ban mindössze 6 helyre lehetett segítségért telefonálni.

A legnagyobb népegészségügyi jelentőségű problémák gyakoriságát - kultúráktól függetlenül - tanulmányozza világszerte a WHO, és készít előrejelzéseket. Az ebben található adatokra alapozott becslések szerint 2020-ra a depresszió a második leggyakoribb, munkaképesség csökkenést előidéző megbetegedés lesz. Az egyén és a társadalom számára egyaránt súlyos terhet jelentő kórt eközben nem diagnosztizálják - és így nem is kezelik - megfelelő módon, miközben jól felismerhető tünetekkel rendelkező mentális zavarról van szó, hangzott el a sajtótájékoztatón.

Tekintettel a kórállapotra és a lehetséges tragikus következményére, az öngyilkosságra, az Európai Unió kiemelt egészségfejlesztési témának tartja, ezért indította el az Európai Depresszióellenes Nap figyelemfelhívó mozgalmat. Ehhez Magyarország tavaly csatlakozott, azóta ebben a keretben is küzd az érintettek megfelelő gyógykezeléséért és a betegeket érő megkülönböztető megbélyegzések ellen. A probléma nyílt vállalásáról, a szembenézésről és a szakmai segítségkérés fontosságáról szólt a meghívott érintett beteg: Judy, a Groovehouse együttes énekese, aki orvosi segítséggel keresi a kapaszkodókat, a feladatokat, az elérendő célokat.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Fazekas Erzsébet újságíró