A diabétesz szövődményei: a gasztroparézis

Diabéteszes gasztroparézisnek nevezzük a cukorbetegek idegrendszeri károsodásának hatására kialakuló elhúzódó, esetleg le is álló gyomorürülést. Az állapot a diabétesz egyik hosszú távon kialakuló szövődménye.

Mi a diabéteszes gasztroparézis?

Normális állapotban a gyomor összehúzódása segít a gyomortartalom vékonybélbe jutásában, az emésztés folyamatában. A X. agyideg, a nervus vagus kontrollálja a gyomortartalmon vékonybélbe juttatását, vegetatív (akaratlan) folyamatként.

Diabéteszes gasztroparézis esetén a hosszú ideje fennálló cukorbetegség hatására a vagus ideg károsodik, ezáltal a gyomor és a vékonybelek izmainak működése nem megfelelő. Ebben az esetben a táplálékok előrejutása lassul, esetleg le is áll a tápcsatornában. Az állapot nagyon kellemetlen panaszokat okozhat, továbbá a megváltozott emésztési folyamat hatására felborulhat a vércukorszint is.

A gasztroparézis gyakoribb az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél, ám bekövetkezhet a 2-es típusú cukorbetegeknél is. A legtöbb gasztroparézisben szenvedő embernek legalább 10 éve van diabétesze, és a betegséghez kapcsolódó egyéb szövődményei is fennállnak.

Milyen okok állhatnak a gasztroparézis kialakulásának hátterében?

A gasztroparézis kialakulásának hátterében leggyakrabban a diabétesz áll, azonban nem kizárólag ez okozhatja.

Diabéteszes betegek esetében, ha hosszútávon magas vércukorszint mérhető, az idegekben kémiai változások alakulhatnak ki, továbbá az erek idegekhez irányuló oxigén- és tápanyagszállító képessége is károsodik. A diabéteszes neuropátia, azaz a cukorbetegek idegkárosodása számos szervet érinthet, a gyomorműködésért felelős nervus vagust károsítása mellett ez a folyamat okozza a látásromlást, az érzészavarokat és a fájdalmakat stb. is.

A gasztroparézis egyéb okai közé tartozik a gyomron vagy az idegen végzett sebészi beavatkozás, vírusfertőzés, az anorexia nervosa vagy bulimia, bizonyos gyógyszerek (antikolinergek vagy narkotikumok) alkalmazása, ami lassítja a béltraktus összehúzódását, a gastrooesophagealis reflux (GERD), a simaizmok megbetegedése (amyloidosis, scleroderma), az idegrendszer megbetegedései (abdominális migrén, Parkinson-kór), anyagcserebetegségek (pl. pajzsmirigy-túlműködés). Gyakran a tünetek hátterében nem mutatható ki egyértelmű kóreredet, ilyenkor idiopátiás gasztroparézisről beszélünk.

Ezek a kórképek gyakran társulnak a cukorbetegséggel, az együttes előfordulás fokozza a gasztroparézis kialakulásának veszélyét.

A gasztroparézis tünetei

A gasztroparézis emésztőszervi tünetei közé tartoznak:

• a gyomorégés, reflux (a gyomortartalom visszaáramlása a nyelőcsőbe)
• a felső hasi fájdalom,
• a hányinger vagy hányás (akár órákkal az étkezést követően is)
• korai, már kis mennyiségű táplálék elfogyasztása után is jelentkező teltségérzés,
• az alacsony kalóriabevitellel vagy nem megfelelő felszívódással összefüggésben kialakuló testsúlycsökkenés,
• a haspuffadás,
• az étvágytalanság és
• a gyomortáji görcs.

A tüneteket fokozza, ha nagy rosttartalmú táplálékot, mint a nyers gyümölcsök vagy zöldségek, zsíros táplálékot vagy nagy zsír-vagy szénsavtartalmú italokat fogyasztanak az érintettek.

A gasztroparézis tünetei lehetnek enyhék vagy súlyosak, ez a beteg érzékenységétől is függ. Előfordulása lehet ritka vagy gyakori, sok beteg a tünetek széles skálájáról számol be, így sokszor nehéz a diagnózis felállítása.

A diabéteszes idegkárosodások számos más emésztőrendszeri szövődménnyel járhatnak, a gyomorürülési zavar mellett nyelési nehézséget és bélrendszeri panaszokat (hasmenés, székrekedés) is okozhatnak.

Komplikációk a diabéteszes gasztroparézis következményeként

A diabéteszes gasztroparézis veszélye cukorbetegekre nézve az, hogy rendkívül ingadozóvá válhat a vércukorszint, magas és alacsony értékek is bekövetkezhetnek megfelelő diéta és terápia mellett is. Ha a gyomorból elhúzódóan jut a táplálék a vékonybélbe, majd felszívódik, a vércukorszint gyorsan megemelkedik (hiperglikémia). Máskor az étel nem jut el a felszívódásig, ez vércukorszint-eséssel járhat (hipoglikémia). A gasztroparézis nem teszi lehetővé, hogy előre megjósoljuk a táplálékok felszívódását, ezért a diabéteszes beteg vércukorszintje ingadozóvá válik, nehéz kontrollálni.

Ha a táplálék hosszabb ideig a gyomorban marad, az számos más komplikációhoz is vezethet. Az emésztőszervekben megrekedő táplálék a baktériumok számának növekedéséhez vezethet. Emellett a táplálék kemény masszává állhat össze a gyomorban, ezt bezoárnak nevezik, ami hányingert, hányást válthat ki. A bezoár kialakulása veszélyes lehet, elzárhatja a táplálék vékonybélbe jutását (gyomorelzáródás). A hányás fokozza a kiszáradás veszélyét.

Vizsgálatok a gasztroparézis megállapításához

Betegséggyanú esetén a diagnózishoz szükség van a tünetek és a kórelőzmények megismerésére, sor kerül laboratóriumi vizsgálatokra (vércukorszint, hiányállapotok), továbbá endoszkópos (gyomortükrözés), illetve kontrasztanyagos vagy radioizotópos gyomorürülési képalkotó vizsgálatra. Amennyiben az elfogyasztott, izotóppal megjelölt étel az elfogyasztást követő 1,5 óra elteltével is a gyomorban van, az a gasztroparézis diagnózisát igazolja.

Tovább A diabéteszes gasztroparézis kezelése

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Felszeghy Enikő, gyermekgyógyász, endokrinológus