A lábfájás jellege és a fájdalom eredete
Lábfájdalom esetében annak jellegéből, valamint kisugárzásából adódóan lehet következteti az okokra. Orvosi szempontból fontos megkülönböztetni a szomatikus (szervi eredetű) és a neuropátiás fájdalmat. Az elkülönítés azért fontos, mert a két fájdalomtípus kezelése is eltérő.
A szomatikus fájdalom mögött heveny szöveti károsodás áll, ez a fájdalom a szervezet számára védő funkciót lát el, mert felhívja a figyelmet a betegségre vagy egy külső károsító tényezőre. A neuropátiás fájdalomnak nincs a szervezet szempontjából hasznos, védő szerepe, biológiai szempontból ez értelmetlen fájdalom.
Porckorong eredetű fájdalom
A leggyakoribb szervi ok a porckorong betegsége. A gerinc ágyéki szakaszán a csigolyákban található lyukakon át futnak ki a lábba az alsó végtagokat mozgató és az ugyaninnen származó érzéseket a gerincvelőbe közvetítő idegek. A csigolyák között amortizáló porckorongok idővel, vagy fizikai terhelés hatására elvesztik rugalmasságukat, víztartalmukat, összemennek és gyakran kicsúsznak a helyükről. Az öt ágyéki csigolya közötti porcok elődomborodása mindegyike egy-egy bizonyos érző és/vagy mozgató ideggyököt nyom el, ami zsibbadást, fájdalmat, néha a lábizomzat bénulását okozza.
Porckorong eredetű fájdalom esetében a fájdalom a derékból sugárzik ki az alsó végtagja, gyakran a kisugárzást egy ujjal lehet lokalizálni, de legalábbis nagyon körülírtan meg tudja mutatni a beteg, hogy pontosan hol fáj. Az érintett területeken a fájdalom- és hőérzés csökkent (a beteg úgy fogalmaz, hogy nem érzi a lábát). Jellemző, hogy a fájdalom fizikai terhelésre, hasi préselésre fokozódik, pihenéskor enyhül. Fájdalomcsillapítókra jól reagál, bár a gyógyszer hatásának múlásával a fájdalom visszatérhet.
Gerinc eredetű és csontritkulás okozta fájdalom
Gerinc eredetű fájdalom esetében a családorvos gyakran sokáig sikeresen kezeli a beteget, sokat segít a gyógytorna, csak ritkán van szükség szakorvosi (reumatológiai vagy neurológiai) vizsgálatokra, esetenként RTG- és CT-vizsgálatokra, illetve idegsebészeti beavatkozásra. A beteg együttműködő hozzáállása esetében a porckorong betegsége ritkán befolyásolja lényegesen az életminőséget, bár néha átmeneti vagy tartósabb munkaképtelenséget okozhat.
A változás korában a nőknél, de bizonyos betegségekben a fiatalabb nőknél és a férfiaknál is csontritkulás állhat a lábfájdalom mögött. Ez nagyon veszélyes, mert könnyen jár olyan csonttörésekkel, ami ezeknél a betegeknél nehezen gyógyul és súlyos mozgáskotlázottságot okoz.
Speciális osteoporozis centrumokban javasolhatnak olyan gyógyszert, ami megállítja a csonttömeg további csökkenését, ezekben háziorvosi beutalóval fogadják a betegeket.
Ezt olvsta már? Hogyan előzhető meg az oszteoporózis?
Ízületi és érrendszeri betegségek miatt kialakult fájdalom
Gyakori okai a lábfájdalomnak a test súlya és a fizikai terhelés miatt eldeformálódott csípő, térd- és bokaízületek, illetve veleszületett kötőszöveti betegségek. Ezek az okok jól láthatóak és tapinthatóak a beteg számára is, de érdemleges segítségért gyakran reumatológushoz vagy ortopéd szakorvoshoz kell fordulni. Az előbbi az arthrosis kezdeti stádiumában gyógyszeres, fizikoterápiás és infúziós kezeléssel, az utóbbi a késői fázisban műtéttel tudja orvosolni a panaszokat, de a munkaképességet nem mindig lehet visszaszerezni.
Szintén szomatikus oka van az igen veszélyes, érszűkület talaján kialakult lábfájdalomnak. Ez egy nagyon intenzív, görcsös jellegű fájdalom a lábszárban, ami bizonyos távolság megtételét követően alakul ki, és ennek hatására kezd el a beteg sántítani. A lábfej gyakran fehér, hűvös. Ilyen tünetek esetében mielőbbi sebészeti, vagy angiológiai kivizsgálás javasolt.
Súlyos érszűkület esetében érsebészeti műtétek történnek, de indokolt a beteg kivizsgálása a életbevágóan fontos, de klinikailag néma érszűkületek irányában is (agyi erek és szívkoszorú érszűkület). Elhanyagolt esetben sor kerülhet a végtag amputációjára is.
Neuropátiás fájdalom
A neuropátiás fájdalom lényegében különbözik a szomatikustól, leggyakrabban diabéteszes, valamint az alkoholos eredetű. A tartósan ismétlődő fájdalomimpulzusok hatására károsodnak a sejtmembránok, a sejtek ingerlékenysége fokozódik és egyes ingerekre többes, valamint kórosan felerősödött választ adnak, illetve spontán kisülésekre válnak hajlamossá.
A diabéteszes neuropátiára sajátos kettősség jellemző: miközben gyötrő lábfájdalommal jár, az úgynevezett felületes- és mélyérzések kiesnek.
A diabéteszes neuropátiára jellemző fájdalom jellege perzselő, lüktető, szúró, hasogató, sajgó, csiklandó, zsibbadásos. Eközben a betegnél kiesik a fájdalomérzés: nem érzi a fájdalmat a talpán kialakult seb ellenére. Ez súlyos bajokhoz vezethet: a cukorbetegség talaján kialakult elégtelen alsó végtagi keringés miatt a seb igen hajlamos az elfertőződésre, spontán gyógyulási hajlama pedig rossz. Viszont a beteg nem érez fájdalmat, és nem veszi észre időben a sebet, ennek gyakran végtag amputáció a következménye.
A diabéteszes neuropátiára a spontán égető fájdalom és az fájdalomérzés kiesése mellett jellemző a csiklandó, hangyamászásérzés-szerű zsibbadás is, ami szintén nagyon meggyötri a beteget. Gyakran érzi úgy a beteg, hogy egy ártalmatlan inger is elviselhetetlen fájdalmat okoz (nem tűri magán a ruházatát és a takarót).
A diabéteszes neuropátia elsősorban a környéki (periferiás) idegek érző rostjainak keringési zavarából adódó hosszan tartó idegkárosodása okozza. A kóros fájdalom legalább három hónapig fennáll és az esetek harmadában depresszióval szövődik, gyakran okoz alvászavart, jelentősen rontja az életminőséget.
A fájdalom gyakran fennmarad a kiváltó ok gyógyulását követően is, ezért minden cukorbetegnek érdemes rendszeres vércukor-önellenőrzés és napló vezetése mellett odafigyelni a koleszterin célérték elérésére, a dohányzás abbahagyására és az optimális testsúly elérésére.
Égető jellegű lábfájdalom esetében gondolni kell a cukorbetegség lehetőségére. Ismert diabétesz esetében feltétlenül segítséget kell kérni neurológus vagy diabetológus szakorvostól, aki elvégzi a szükséges kivizsgálást, gondozásba veszi és részletesen tájékoztatja a beteget és szakorvosi javaslatot ad a további kezeléshez. Ezen múlhat a beteg munkaképessége, aktivitása, teljes értékű élete.
Tovább Alsó végtagi érszűkület jelei
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus