A neuropátia és a diabéteszes láb

Támogatott tartalom
megjelent:

A neuropátiának három formáját különböztetjük meg: az érző idegek károsodása, melyet szenzoros neuropátiának nevezünk, a mozgató idegek károsodásával járó úgynevezett motoros neuropátia és a vegetatív (akaratunktól függetlenül működő) idegrendszert érintő úgynevezett autonóm neuropátia.

Mit jelent a neuropátia?

A cukorbetegségben kialakuló szövődmények egyik jellegzetes formája az idegrendszer károsodása, melyet neuropátiának nevezünk.1 Tekintettel arra, hogy az idegrendszer az egész szervezetet behálózza, és szinte minden élettani működésre hatással van, ezért károsodása igen változatos és súlyos következményekkel jár.

Szenzoros neuropátia

A szenzoros neuropátia az érző-funkciók zavarát eredményezi, a motoros neuropátia az érintett idegek által ellátott izomcsoportok működésének romlásában nyilvánulhat meg, az autonóm neuropátia pedig számos szerv és szervrendszer (szív- és érrendszer, gyomor- és bélrendszer, húgy- és ivarszervek stb.) működészavarában játszik szerepet.

A szenzoros neuropátia alapvetően két egymással ellentétes tünetcsoportot hozhat létre. Egyrészt az érzőidegek károsodása kóros érzetek (fájdalom, furcsa érzések) formájában jelentkezhet, másfelől a normális érzések csökkenését vagy akár megszűnését eredményezheti. Ezen utóbbi működészavar azt jelenti, hogy a normál esetben védekező szerepet betöltő fájdalomérzés csökken, vagy akár teljesen meg is szűnhet.

A fájdalomérzés romlása azzal járhat, hogy – elsősorban az alsó végtagokon – a kisebb-nagyobb sérülések észrevétlenek maradnak annak minden következményével. A cukorbetegekben a rossz anyagcserehelyzet és a tartósan magas vércukorszint eredményeként a kialakuló érszövődmények miatt a lábon keringészavar jelentkezik, mely a szövetek vérellátásának romlása által az esetleges sebek gyógyulási folyamatát rontja. Az is ismert, hogy cukorbetegekben a rossz anyagcsere miatt a kórokozókkal szembeni védekezőképesség romlik, így a kisebb bőrsérülések is könnyebben elfertőződnek, és sokkal nehezebben gyógyulnak. Mindezek eredményeként a láb bőrén kialakuló, észrevétlen sérülések cukorbetegek esetében könnyebben elfertőződnek, és a keringészavar, valamint a fertőzésekre való fokozott hajlam talaján kialakul az úgynevezett diabéteszes láb (nehezen gyógyuló súlyos fertőzések, fekélyek) klinikai képe.

A diabéteszes láb

Mint látható, a diabéteszes láb kialakulása több okra vezethető vissza. Létrejöttében a neuropátia mellett a kis- és nagyér szövődmények (keringészavar), strukturális csont- és ízületi elváltozások (láb megváltozott statikája), bőr és körömeltérések, traumák, fertőzések játszanak szerepet. A neuropátia mindhárom formája fontos szereppel bír, ugyanis a motoros neuropátia hozzájárul a láb statikájának megváltozásához, az autonóm neuropátia a verejtékelválasztás zavarán keresztül a láb bőrének kiszáradásához, fokozott sérülékenységéhez vezet.2 Mindazonáltal mai ismereteink szerint a fentebb ismertetett érzőideg károsodás, a szenzoros neuropátia kialakulása jelenti a legnagyobb veszélyt, és ez játssza a legfontosabb szerepet a diabéteszes láb kialakulásában.3 Mind a neuropátia, mind a diabéteszes láb a cukorbetegek életminőségét és életkilátásait érthető módon rontják, és adatok igazolják, hogy a fejlett ipari országokban a nem traumás eredetű láb amputációk több mint a felét cukorbetegeken végzik.4,5

A szűrés fontossága

A diabéteszes láb kialakulása odafigyeléssel, gondos lábápolással megelőzhető, illetve megjelenése esetén rendszeres lábápolással és komplex kezeléssel megakadályozható, hogy a kisebb kezdeti elváltozások súlyosbodjanak, és kialakuljon a makacs fertőzésekkel járó kórkép, melynek eredményeként az elhanyagolt esetekben amputáció lehet a következmény. Rendszeres orvosi vizsgálattal, a szenzoros neuropátia megfelelő gondozóhálózatban történő szűrésével hazánkban minden cukorbetegnek adott a korai diagnózis és a megfelelő terápia lehetősége.

Referencia:

  1. Dömötör E, Eisenhauerné F. Andrea, Kempler P, Keresztes K: A cukorbetegség okozta idegkárosodás (diabéteszes neuropátia) A Magyar Diabetes Társaság Edukációs Munkacsoportjának Oktatóanyaga (Szerk.: Hidvégi T) Magyar Diabetes Társaság 2013.
  2. Jermendy Gy. A diabeteszes láb. In: Neuropathiák a klinikai gyakorlatban (Szerk.: Kempler P, Várkonyi T) Zafír Press, Budapest. 2012. pp 237-245.
  3. Boulton AJM. The diabetic foot: Neuropathic in Aetiology? Diabetic Med 1990;7:852-858.
  4. Kullmann L, et al. Az alsó végtag amputáció kétéves eredményei Magyarországon, országos adatbázis alapján. Orv.Hetil 1997;138:2327-2332.
  5. Barkai L, Blatniczky L, Halmos Tamásné, Hidvégi T, Jermendy Gy (szerk.), Kaló Z, Madácsy L, Vándorfi Gy, Winkler G, Wittmann I. Nemzeti diabetesprogram 2011. Diabetologia Hungarica 2011;19:5-39.

Pfizer Kft. 1123 Budapest, Alkotás u. 53. MOM Park „A” épület, Tel.: +36-1-488-3700,
Anyag lezárásának dátuma: 2019.06.27., PP-CNS-HUN-0035

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szanyi Andrea

Dr. Szanyi Andrea

Belgyógyász, háziorvos, geriáter

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Borus Hajnal

Dr. Borus Hajnal

Belgyógyász, Diabetológus

Budapest