A diabéteszes neuropátia
A neuropátia a perifériás idegeket érintő károsodás, amely általában nem önálló betegségként jelenik meg, hanem valamilyen anyagcserebetegséghez, leggyakrabban a cukorbetegséghez társul. A tartósan magas vércukorszint károsítja az idegpályákat, számos - a perifériás idegek által szabályozott - szervben idézve elő szövődményeket.
A téma cikkei |
6/1 A diabéteszes neuropátia típusai 6/2 A diabéteszes neuropátia kialakulásának okai 6/3 A diabéteszes neuropátia megelőzése 6/4 A diabéteszes neuropátia kezelése 6/5 Élet diabéteszes neuropátiával 6/6 Tippek diabéteszes neuropátiás betegeknek |
A perifériás idegek szerepe
A perifériás (környéki) idegek szállítják az információt a különböző − a bőrben, izmokban, ízületekben és egyéb szövetekben elhelyezkedő − érzékelő receptoroktól a központi idegrendszerbe, azaz a gerincvelőbe, illetve az agyba, ezzel informálva a központot a szervezet aktuális állapotáról, helyzetéről, működéséről. Másfelől ezek az idegek viszik az információt a központokból a különböző szervekhez, szövetekhez, szabályozva azok működését.
A perifériás idegekben együtt futnak az érző (érző működésért felelős), a motoros (mozgást szabályzó) és vegetatív (szívműködést, légzést, bélműködést stb. szabályozó) idegrostok. Így érthető, hogy a perifériás idegek károsodása általában mindhárom funkció kiesését, zavarát jelentik. Igen ritka − csak a neuropátiák enyhe formájában figyelhető meg − hogy önállóan károsodik valamelyik funkció.
Miért alakul ki a diabéteszes neuropátia?
A magas vércukorszint az összes neuropátia kb. egyharmadáért felelős, ezt nevezzük diabéteszes neuropátiának. A cukorbetegek mintegy 10%-ánál a neuropátia vezet a cukorbetegség felismeréséhez, azaz már csak a szövődmények jelentkezésekor ismerik fel a betegséget. A cukorbetegségen kívüli esetek az alkoholizmushoz, vesebetegséghez, pajzsmirigybetegséghez, vitaminhiányhoz köthetők, vagy valamilyen toxikus tényező okozza (gyógyszerek, kémiai szerek). A hatások összeadódhatnak, ezért is különösen fontos, hogy a cukorbetegek egészséges életmódot folytassanak a szövődmények megelőzése céljából.
Cukrbetegség esetén a neuropátia kialakulásáért több tényező együttesen tehető felelőssé. Egyrészről a magas vércukorszint károsítja az idegrostokat ellátó ereket, ez az idegrostok oxigénhiányát okozza, másrészről károsítja az idegszövet anyagcseréjét is. A két folyamat együttesen kezdetben az ideg burkának, majd magának az idegrostnak a pusztulásához vezet.
A diabéteszes neuropátia megjeleni formái, tünetei
A tünetek eleinte alig észrevehetőek, majd fokozatosan rosszabbodnak. Súlyosságuk a cukorbetegség fennállási idejével, illetve a hosszabb időre meghatározott vércukorszinttel van összefüggésben. Kialakulását a rendszeresen magas vércukorszint sietteti, a legsúlyosabb következmények sokszor 20-25 év alatt fejlődnek ki.
Végtagzsibbadás, végtagfájdalom
Az esetek döntő többségében a tünetek az alsó végtagokon jelentkeznek zsibbadás formájában, amely elsősorban a lábfejet és a lábszárat érinti. Sokszor azonban a felső végtagok is érintettek, elsősorban a kéz illetve az alkar. A tünetek a végtagokon szimmetrikusan „zokni- vagy harisnyaszerű” illetve „kesztyűszerű” eloszlásban jelentkeznek, de időnként aszimmetrikus formában (proximális neuropátia) is megjelenhetnek.
A zsibbadást követően megjelenik a leggyakrabban égő, zsibbadó, szúró jellegű végtagfájdalom. Fájdalmas neuropátia a cukorbetegek 10-20 százalékában fordul elő, férfiaknál gyakoribb. Elsősorban éjszaka elviselhetetlen, a beteg ide-oda pakolgatja a lábát. Előfordul, hogy a fájdalom csak érintésre alakul ki, a beteg a takaró érintését sem tudja elviselni. A járkálás és hideg kedvező hatású a fájdalom mérséklésében.
A későbbikben a folyamat előrehaladtával kiesnek az ínreflexek, járáskor a beteg bizonytalanságérzésről számol be, súlyosabb esetben csetlik-botlik, a tárgyak tapintás útján történő azonosítása kiesik.
Az érzőidegek károsodása miatt a beteg nem veszi észre a kisebb sérüléseket, ami nehezen gyógyuló sebek, fekélyek kialakulásához vezethet (diabéteszes láb). A lábszárfekély a diabéteszes neuropátia egyik legsúlyosabb szövődménye, a lábamputációk 80 százaléka a kezeletlen diabéteszes neuropátia miatt következik be.
Előfordulhat a medenceöv és a comb izmainak sorvadása. Ebben az esetben a fájdalom mellé az izmok sorvadása, izomrángások társulnak, a beteg járása nehezítetté válik. Általában kedvező kimenetelű, hónapok múlva javulás következhet be.
A tünetek kialakulására jellemző, hogy hetek-hónapok alatt fokozatosan alakulnak ki és fokozatosan rosszabbodnak. A kezdeti tünetek rosszabbodása általában megállítható, a vércukorszint rendezésével a panaszok fokozatosan mérséklődnek, megszűnnek.
Tovább A neuropátiás fájdalom
Mononeuropátia |
Ritkább esetben cukorbetegséghez társulva a polineuropátia (több ideg károsodása) helyett mononeuropátia (egy ideg károsodása) alakul ki. Bármely ideg illetve ideggyök érintett lehet. |
Vegetatív neuropátia
A vegetatív idegrostok szerveinek akarattól független (légzés, szívverés, vizeletkiválasztás stb.) szabályozásáért felelősek. A vegetatív diabéteszes neuropátia ezáltal számos - köztük több létfontosságú - szerv károsodását takarja.
- Érintheti a szívet - A szívérintettség heves szívdobogásérzést okoz; kialakulhat hirtelen felálláskor, lehajláskor jelentkező vérnyomásesés (ortostaticus hypotonia) szédülést és ájulást okozva; de felléphetnek különböző ritmuszavarok is. Ezen tünetek jelentkezése kedvezőtlen kimenetelhez, ritkán halálhoz vezethet.
- Emésztőszervi károsodás - A gyomor-bélrendszer érintettsége nyelészavart, gyomorürülési zavart (diabéteszes gasztroparézis), hasmenést vagy székrekedést, epeürítési zavart okozhat.
- Vizelet - A húgyhólyag beidegzési zavar miatt vizelési nehezítettség jelentkezik, a beteg nem képes a vizeletét kiüríteni, vagy nem tudja megfelelően szabályozni (vizelettartási zavar, inkontinencia). Tartós neuropátia esetén károsodik a vese (nephropathia).
- Nemi szervek működése - Férfiaknál impotencia is kialakulhat, nőknél hüvelyszárazság és más szexuális zavarok jelentkezhetnek.
- Szemészeti szövődmények - Az idegek károsodása a szemben látásromlást okoz (retinopátia)
- Bőrgyógyászati következmények - A verejték elválasztás is károsodhat: az alsóvégtagokon csökkenhet, bőrszárazságot, míg a test többi részén fokozódhat, izzadékonyságot okozva. A bőrproblémák a cukorbetegség korai tünetei közé tartozhatnak. A mikrokeringés károsodása következtében az alsóvégtagok duzzadása, a bőrhőmérséklet emelkedése alakulhat ki.
A diabéteszes neuropátia diagnózisa
A betegség felismerése elsősorban a klinikai tünetek alapján történik, melyet a beteg vizsgálatakor észlelt érzéskiesés, vibrációérzés kiesése, fájdalomérzékelés kiesése, továbbá a zsibbadás, reflexeltérés, izomgyengeség, járászavar alátámaszt. Fontos a vércukorszint meghatározása.
A vizsgáló módszerek közül a neuropátia ENG (elektro-neurographiás) vizsgálattal igazolható.
Ha gyanú van szív illetve bélrendszeri érintettségre, akkor kardiológiai illetve belgyógyászati vizsgálat is szükséges. Néha nehéz egyéb betegségektől elkülöníteni, ilyenkor egyéb vizsgáltra (pl. gerinc MRI vagy CT, érsebészeti vizsgálat) is szükség lehet.
Hogyan kezelhető a diabéteszes neuropátia?
A diabéteszes neuropátia terápiájában a legfontosabb a megfelelő vércukorszint beállítása. Ez megelőzi a további szövődmények kialakulását, illetve a már meglevők súlyosbodását, néhány esetben javulást is eredményezhet.
A magas vércukorszint által okozott idegkárosodások mérséklésében jó hatásúak a különböző B-vitamin származékok. A képződő káros szabadgyökök ellen antioxidánsok használhatók.
Emellett tüneti kezelést szokás alkalmazni a vegetatív panaszok, fájdalom fennállása esetén, például fájdalomcsillapítók, vagy speciális esetekben antidepresszánsok, antiepileptikumok segítségével.
Az orvosi eljárások és készítmények mellett elengedhetetlen az egészséges életmód az idegi károsodás folyamatának lassításához és a vércukorszint kontrollálásához. Ennek része a kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres testmozgás és dohányzásról való leszokás.
Részletesen A diabéteszes neuropátia kezelése
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Bessenyei Mónika, neurológus