A stroke rizikója és a sztatinok
Bár a sztatinokat egyre elterjedtebben alkalmazzák a szívroham és a szélütés megelőzésére, bizonyos esetekben kockázatuk is jelentős lehet, ezért érdemes megfontolni a terápia elhagyását - javasolta Brandon Westover, a Harvard orvosi karának munkatársa az Archives of Neurology című szakfolyóiratban megjelent tanulmányában
A sztatinok működése |
A koleszterinszint csökkentők legfontosabb csoportját a sztatinok jelentik, a Magyarországon jelenleg forgalomban lévő hatóanyagok: szimvasztatin, lovasztatin, pravasztatin, fluvasztatin, atorvasztatin, és rozuvasztatin. Különböző hatáserősségben kaphatók, melyek közül a kezelőorvos az ismételt koleszterinszint mérések alkalmával állítja be a megfelelő adagot. Akiknek naponta egyszer kell bevenni, azt este tegyék, mert éjszaka fokozott a koleszterin szintézis a májban. A sztatinok működése |
Azoknál a pácienseknél, akiknek volt már vérzéses szélütésük agyuk valamelyik lebenyében, 22 százalék volt egy újabb agyvérzés kockázata, ha sztatint szedtek, míg azoknál, akik nem kaptak ilyen szert, csak 14 százalék volt az ismételt agyvérzés valószínűsége.
Vizsgálatukban a kutatók két klinikai próbából származó adatokat elemeztek egy matematikai modell segítségével. Mint elmondták, azt nem sikerült tisztázni, miként növelik a sztatinok az ismétlődő agyvérzés kockázatát, de elképzelhető, hogy bizonyos esetekben befolyásolják a véralvadási faktorokat.
Larry Goldstein, a Duke Egyetem munkatársa ugyanezen lapszámban megjelent kommentárjában azt írta: az eredmények nem igazolják, hogy a sztatinok növelnék a kockázatot. Ám hozzátette, hogy nagyméretű klinikai próbák adatainak hiányában segíthetik az orvosokat, hogy jobb döntéseket hozzanak arról, melyik szívkockázattal élő páciensüknél lehet előnyös a sztatinok szedése.
(MTI)