Makro- és mikroelemek: Miért van rájuk szükségünk?

Makroelemek, mikroelemek, nyomelemek. Ezek a fogalmak tulajdonképpen a szervezetünk számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokat jelentik, amelyek létfontosságú feladatok bonyolításában, szabályozásában játszanak szerepet.

Mik azok a makro- és mikroelemek?

Gyakran halljuk ezeket a kifejezéseket, de nem biztos, hogy mindannyian tisztában vagyunk jelentésükkel és jelentőségükkel. Tény, hogy nagyon kis mennyiségben vannak jelen testünkben, mégis nélkülözhetetlen építőkövek az emberi szervezetben.

A fenti fogalmak tulajdonképpen csoportnevek - a makroelemek a test tömegének kevesebb mint 0,005%-át adják, a mikroelemek vagy más néven nyomelemek pedig még ennél is kisebb mennyiségben vannak jelen a szervezetben. Ellentétben egyes vitaminokkal ezen elemek szintézisére nem vagyunk képesek, így kizárólag táplálékkal juthatnak a szervezetünkbe. Azt, hogy miből mennyi az elég, sok esetben meghatározza az életkor, a nem és egyéb olyan körülmények, mint pl. a rendszeres nehéz fizikai munka vagy aktív sport, illetve az általános egészségi állapot. Vegyük sorra és vizsgáljuk meg egyenként, hogy milyen formában juthatunk hozzájuk, illetve hogy milyen feladatot látnak el az emberi szervezetben.

A makroelemek

• Foszfor - Felnőtt ember szervezetében átlagosan 600-700 g található belőle. Különböző enzimek, fehérjék, illetve nukleinsavak építőköve. Fontos szerepet tölt be a fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcserében. Legnagyobb mennyiségben kristályok formájában, kalciummal vegyületet alkotva a csontokban, fogakban található. Szükséges a B-vitaminok némelyikének képződéséhez is. Szervezetünk a tartalék energia egy részét is foszfor tartalmú vegyület, az ún. ATP (adenozin-trifoszfát) formájában raktározza. Gyakorlatilag minden élelmiszerben megtalálható, ezért hiánya sem jellemző. Hüvelyesekből, májból, sajtból, olajos magvakból biztosan hozzájut szervezetünk. Ha valamilyen kóros állapot, gyomor-bélrendszeri betegség miatt mégsem kerül kellő mennyiségben a szervezetbe, akkor az a csontsűrűség csökkenéséhez, izomrángáshoz, növekedésbeli elmaradáshoz vezethet.

• Klór - A klór a gyomorsav részeként részt vesz az emésztésben, nátriumhoz, illetve káliumhoz kötve szintén jelen van a szervezetben és a nátriummal, illetve káliummal együtt fontos szerepet játszik a sav-bázis egyensúly, illetve a só-víz háztartás egyensúlyának fenntartásában. Bevitelét elsősorban a konyhasó (NaCl) segítségével biztosíthatjuk. A klór esetében túlsózott táplálékaink miatt nem elsősorban hiányállapotokról, sokkal inkább túlzott bevitelről lehet beszélni. De nem csak a konyhasóval, hanem a klórozott csapvízzel is bekerülhet a szervezetünkbe. Túladagolása hosszú távon elősegítheti az allergiás betegségek, az asztma, illetve a daganatos kórképek kialakulását. Hiányában hajhullással, a fogak kilazulásával lehet számolni.

• Kalcium - Ez az az ásványi anyag, ami legnagyobb mennyiségben van jelen szervezetünkben. Javarésze csontjainkban, illetve fogainkban található, ez adja a csontok szilárdságát. Ezen túl fehérjéhez kötve vagy ionos formában is jelen van a szervezetben és fontos szerepet játszik véralvadásban, az idegrendszer működésében, izomösszehúzódásban, enzimek működésében. A táplálékkal szervezetbe kerülő kalciumnak csak egy kisebb hányadát, kb. 20-40%-át képes hasznosítani a szervezetünk. Hogy pontosan mennyi az, ami a táplálékból felszívódik, az függ attól, hogy milyen formában kerül a szervezetünkbe. Nagyon sok kalciumot tartalmaznak pl. a tejtermékek és az olajos magvak. Fontos tudni, hogy a D-vitamin segíti a felszívódását, ezért pl. csontritkulásos betegek kezelésének része a kalcium és a D-vitamin együttes pótlása. Túladagolása esetén lerakódhat az érfalakon szűkítve az ér lumenét, illetve lehetőséget adva a sejtek, vérlemezkék kitapadására, ezzel pedig elősegítve a mélyvénás trombózis kialakulását. E mellett a nagy mennyiségű kalcium a vesét is terheli, vesekőképződéshez vezethet. Hiányában izomrángás, izomgörcs, alacsony csontsűrűség alakulhat ki. Gyermekeknél csontnövekedési zavar, valamint a mentális fejlődés rendellenessége fordulhat elő, ha nincs jelen megfelelő mennyiségben.

• Kálium – A szervezeten belül elsősorban a sejten belül (intracellulárisan) helyezkedik el. Az ingerületátviteli folyamatokban, valamint ideg- és izomműködésben játszik szerepet. E mellett a normális sav-bázis háztartás kialakításában is fontos feladatot lát el a nátriumhoz hasonlóan. A legtöbb táplálékunkban megtalálható, így általában kellő mennyiségben jut be a szervezetünkbe. Azt azért érdemes tudni, hogy a növényi eredetű táplálékokból nagyobb mennyiségben szívódik fel, mint egyéb élelmiszereinkből. Egészséges emberben a fölösleges kálium verejték, széklet, illetve vizelet útján távozik. Mindez hormonálisan szabályozott folyamat. Vérnyomáscsökkentés céljából szedett vízhajó gyógyszer szedése, mértéktelen alkoholfogyasztás, szteroidok használata hatására kórosan csökkenhet a káliumszint. Ugyanakkor veseelégtelenségben nem történik meg a megfelelő mértékű kiválasztás, ami szívritmuszavarokat okozhat. Amennyiben kóros állapotok, pl. hosszan tartó hányással és hasmenéssel járó betegségek vagy nagy dózisú indokolatlan vízhajtó használat következtében szintje a szervezetben a kelleténél alacsonyabb, az zavartságot, depressziót, izomgyengeséget okozhat.

• Magnézium - Magnéziumot elsősorban a csontok tartalmaznak, illetve a sejtekben található. Ideg- és izomműködésben, illetve számos enzim működésében játszik szerepet, melyeknek köszönhetően részt vesz a zsírok, szénhidrátok, fehérjék lebontásában. A halak, hüvelyesek, zöldségfélék, tejtermékek, gabonafélék igen gazdagok magnéziumban. Hiányában ingerlékenyebbek leszünk. Alvászavar, enyhe szorongás, fáradékonyság is jellemző lehet. Ezek mellett gyakrabban jelentkezhet lábizomgörcs, illetve zsibbadás is. Mivel az alapvető táplálékok többsége tartalmaz magnéziumot, így normál táplálkozás esetén ritkán alakul ki ilyen jellegű hiánybetegség. Azonban diéta vagy fogyókúra során előfordulhat, hogy nem jut belőle elég a szervezetbe. Szintén a kelleténél alacsonyabb lehet a szintje hányással, hasmenéssel járó megbetegedésekben, alkoholistákban, illetve vízhajtó szedése esetén. Ha kialakul a hiányállapot, akkor nem csak a megfelelő táplálkozással, hanem tabletta formájában is pótolni érdemes. Ilyenkor célszerű B6-vitaminnal együtt alkalmazni, mert az segíti a felszívódását.
  Ha kezelés hatására a tünetek egy hónapon belül nem enyhülnek, akkor nem érdemes a gyógyszeres terápiát tovább folytatni, sokkal inkább a tünetek pontos okának tisztázására kell törekedni, mert ez esetben valószínűleg nem a magnézium hiánya okozta azokat. Érdemes észben tartani, hogy bizonyos állapotok vagy időszakok – mint pl. a terhesség, súlyos betegség utáni rehabilitáció, rendszeres, aktív, intenzív sport – az átlagnál nagyobb mennyiségű magnézium bevitelét igényli.

• Nátrium - A nátrium nagyobb hányada a test víztereiben (vérplazmában, szövet közötti folyadékban) található, kisebb része kötve a csontokban, illetve a kötőszövetben. A napi szükségletet – ahogy a klórnál is – leginkább konyhasó formájában, illetve az egyes élelmiszerekhez adott adalékanyagként fogyasztjuk el. Elsődleges feladata a test só-víz háztartásának fenntartása, vagyis a felvett és leadott só és víz mennyiségének szabályozása. A kelleténél nagyobb arányú sóbevitel hosszú távon elősegíti a magas vérnyomás kialakulását. Bizonyos körülmények között, pl. nagy nyári melegben, szaunában vagy intenzív izzadással járó erős fizikai igénybevétel esetén a verejték révén nagy mennyiségű nátriumot veszítünk, aminek pótlásáról gondoskodni kell.

A mikroelemek

A mikroelemek közé valamivel több ásványi anyag tartozik. Bár mennyiségük a szervezeten belül csekély, de az általuk ellátott feladat ugyanúgy nem nélkülözhető.

• Cink – Ezt az ásványi anyagot a szervezeten belül a szemben, hajban, férfiak esetén a nemi szervekben, májban, vesében, izmokban találhatjuk meg elsődlegesen. Nagyszámú enzim alkotórésze, így pl. a hasnyálmirigyben termelődő, a normális vércukorszint fenntartásában fontos szerepet játszó inzulinnak is nélkülözhetetlen eleme. A táplálkozás során húsfélékkel, májjal, tojással, hüvelyesekkel kerül elsősorban a szervezetünkbe, de ha ezzel párhuzamosan túlzott mennyiségű rostot fogyasztunk, az csökkenti a felszívódását. Ha nincs jelen megfelelő mennyiségben a szervezetben, az gyermekkorban törpenövést okozhat, férfiaknál pedig a herék sorvadásához vezethet. Ezen kívül cinkhiányos állapotokban lassul a sebgyógyulás, gyakoribb a bőrgyulladás, valamint hasmenés és étvágycsökkenés jelentkezhet. Jellemző tünet a körmökön kialakuló fehér foltosodás is. Egyes irodalmak szerint csökkenti a rákos sejtek szaporodását – amennyiben ez tudományosan is bizonyítást nyer, a tumorterápiában is nagy szerepe lehet majd.

• Fluor - Elsősorban a fogakban és csontokban van jelen. Ha nem megfelelő mennyiségben kerül a szervezetbe, az fogszuvasodást okozhat. Táplálékaink közül a tengeri halak, kukorica, petrezselyem tartalmazzák nagyobb mennyiségben. E mellett az ivóvíz is fluor tartalmú. A terhesség és szoptatás alatt fokozott a szervezet fluor igénye – szintén fontos, hogy kisgyermekkorban a maradandó fogak növekedésekor megfelelő mennyiségben kerüljön fluor a gyermek szervezetébe. Azonban a túlzott beviteltől is óvakodni kell, mert a vesék működésének károsodását, kóros izom és idegműködést okozhat, ha a kelleténél magasabb koncentrációban van jelen.

• Jód - Szervezetünk legfőbb “jódraktára” a pajzsmirigy, ugyanis a pajzsmirigy által termelt hormonok jód tartalmúak. Így ez a nyomelem a hormon révén részt vesz az anyagcsere szabályozásában, befolyásolja a növekedést, az idegrendszer működését és még számos egyéb folyamatot. Sok jód kerül a szervezetünkbe a halakkal, a kagylóval, a mesterségesen jódozott sóval, azonban arra figyelni kell, hogy bizonyos élelmiszerek, pl. a retek és a kelbimbó gátolják a jód felszívódását. Ha nincs jelen megfelelő mennyiségben a szervezetben, akkor lelassul az anyagcsere és nem működik megfelelően a pajzsmirigy. Ha kisgyermekkorban lép fel jódhiány, az a kreténizmus nevű, szellemi visszamaradottsággal járó állapot kialakulásához vezethet. A terhesség alatti jódhiány koraszülést, magzati elhalást okozhat. Hiányában kialakul a golyvaként emlegetett, a pajzsmirigy megnagyobbodásával járó betegség is. Túladagolása ugyanakkor a pajzsmirigy túlműködését eredményezi.

• Kobalt - A kobalt a B₁₂-vitamin szintéziséhez elengedhetetlen. A vassal közösen szerepet játszik a vörösvérsejtképzésben is.

• Króm - Mennyisége a szervezetben az életkor előrehaladtával csökken. Segíti az inzulin hatását, így részt vesz a szénhidrát anyagcserében. Feltételezések szerint hiányában nagyobb valószínűséggel alakul ki koszorúér-betegség, valamint cukorbetegség is. Teljes kiőrlésű gabonamagvakból, hüvelyesekből jutunk hozzá a táplálkozás során, de húsban, májban és sajtban is található.

• Mangán - Mangánt elsősorban a teljes kiőrlésű gabonafélékkel, dióval, mogyoróval fogyasztunk. Szervezetünkben részt vesz a szénhidrátok, zsírok anyagcseréjében, valamint a fehérjék, illetve az RNS és a DNS szintézisében. Szükség van rá a normál növekedéshez, sebgyógyuláshoz is és egyes adatok szerint serkentő hatása van az agy működésére. Hiányában terméketlenség alakulhat ki és a csontrendszer fejlődése sem tökéletes mangán nélkül.

• Molibdén - Molibdént húsokból és hüvelyesekből nyerhet a szervezetünk. Hiánya normál táplálkozás mellett gyakorlatilag nem fordul elő. Mesterségesen táplált betegeknél figyelték meg, hogy ha a kelleténél alacsonyabb koncentrációban van jelen a szervezetben, akkor ingerlékenységet, súlyosabb esetekben idegrendszeri tüneteket, látászavart okoz.

• Vas - A vas a hemoglobin alkotórészeként nélkülözhetetlen a szervezeten belüli oxigéntranszportban. A szervezetben lévő vas 70%-a a hemoglobinban található, a maradékot a máj, a lép és a csontvelő raktározza. Terhesség alatt, illetve szülést követően nagyobb a vasszükséglet. Bár számos táplálékunkból, így pl. a húsfélékből, halból, májból könnyen juthatunk vas utánpótláshoz, de felszívódását és hasznosulását bizonyos körülmények akadályozzák, így pl. a kávé és tea fogyasztása rontja a táplálékkal bekerült vas hasznosulását. Ugyanakkor a C-vitamin segíti a felszívódását és némi kis rézre is szükség van ahhoz, hogy a vas kifejthesse a szervezeten belüli áldásos hatását. Súlyos hiánya esetén – ami elsősorban túlzott diéta, húsmentes táplálkozás vagy nagyobb vérveszteség következtében állhat elő - kialakul a vashiányos vérszegénység. A beteg sápadt, gyenge, fáradékony, kedvetlen. Ilyenkor már pusztán a tudatos táplálkozással nem tudjuk pótolni a hiányt, hanem tablettás vaspótlásra van szükség.

• Réz - Az emberi szervezeten belül a szemben, májban, izomban, agyban fordul elő elsődlegesen. A vérképzéshez és az idegrendszer zavartalan működéséhez szükség van rá. Hiányában a vas sem tudja elvégezni szervezeten belüli feladatát. Táplálkozásunk során májból és a hüvelyesekből juthatunk hozzá.

• Szelén - A szelén a szervezetben antioxidánsként működik, segít megakadályozni a daganatos betegségek kialakulását, növeli a szervezet ellenálló képességét. A kutatások során azt tapasztalták, hogy különösen jó hatása van a prosztata, tüdő, vastagbél és végbélrákok megelőzésében. Ha szintje a szervezetben túlságosan alacsony, az a szívbetegség kockázatát fokozza, valamint izomdegenerációt okozhat. Táplálékaink közül jó szelénforrásnak mondható a tengeri hal, a máj, vese, hús és a teljes kiőrlésű gabonamagvak. Ha tabletta formájában táplálékkiegészítőként alkalmazzuk, akkor érdemes A-, C- és E-vitaminnal kiegészíteni, mert ezek fokozzák a szelén kedvező hatását.

Bármilyen táplálékot is vegyünk magunkhoz, az bizonyosan tartalmazza az ásványi anyagok valamelyikét.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos