Orvosi műhibák, kártérítési perek - Interjú Dr. Erdős György ügyvéddel

Az orvosi műhibákból fakadó kártérítési perekkel kapcsolatban kérdeztük Dr. Erdős György budapesti ügyvédet, akinek az irodája immár 16 esztendeje foglalkozik műhibaperekkel. Hogyan látja a beteg, az orvos, a kórház és az igazságügyi szakértők helyzetét és szerepét az orvosi műhibaperekben egy sikeres ügyvéd? Interjú.

WEBBeteg: - Az Ön irodája jelentős tapasztalattal rendelkezik az orvosi műhibapereket illetően, az elmúlt éveket nézve, lehet valami tendenciaszerű változást észlelni a perek alakulásában, az ügyfelek igényeiben, vagy az ügyek természetében?

Dr. Erdős György: - A mi irodánk, mintegy 16 éve foglalkozik orvosi műhibákból fakadó kártérítési ügyekkel. Azt korábban sem, és most sem tudjuk, hogy a gyógyintézeteknél évente hány műhiba, szakmai szabályszegés történik, csupán azt tudjuk, hogy ezek miatt a hibák miatt hány peres eljárás indul. Természetesen nem minden olyan igényből fakad eljárás, amit a beteg, az ügyfél az orvosi beavatkozással kapcsolatban hibásnak tekint.

A kártérítési per érvényesítésére akkor van lehetőség, ha a gyógyintézetek jogellenes és felróható magatartásával okozati összefüggésben a betegnek, vagy a beteg hozzátartozóinak kára keletkezik. Nem minden jogellenes és felróható magatartással okozati összefüggésben keletkezik kár, és nagyon sok esetben a keletkezett kár a gyógyintézetnek nem felróható. Ilyen esetekben természetesen nem indítunk eljárást.

Az elmúlt éveket nézve az a tendencia látható, hogy a peres eljárások száma növekszik. A peres eljárások szaporodó számának legtöbbször az az oka, hogy a gyógyintézetekkel a biztosító társaságok bevonásával szinte lehetetlen, vagy csak rendkívül kis összegre lehetséges egyezséget kötni.

WEBBeteg: - Az orvoslás mely ágazatában leggyakoribbak a peres ügyek? Sokan úgy vélik elsősorban a nőgyógyászati beavatkozások után merülnek fel peres igények, valóban ezt tükrözi a tapasztalat?

Dr. Erdős György: - Valóban az a tapasztalat, hogy a nőgyógyászati ágazatban jelentkezik a legtöbb igény. Ennek két oka van: ebben az ágazatban a leggyakoribb, és szinte életre szóló az orvos - beteg találkozó (egy konkrét ügytől függetlenül kontrollok, szűrések, stb.); a nőgyógyászati beavatkozások jelentős részéből gyermek születik, így nem csak a nőbeteg oldalán, hanem igen gyakori esetben a gyermek oldalán is tapasztalhatóak károsodások.

WEBBeteg: - Sokszor filmek témájaként is előfordul egy-egy amerikai eset, ahol mesés összegeket nyer sztárügyvédek segítségével a károsult. "Filmes élmények" hozzájárulhatnak a pereskedési hajlandósághoz, esetleg befolyásolják az ügyfelek elvárásait annak ellenére, hogy hazánk jogrendszere egészen más mint az amerikai? Ha laikusoknak kellene megfogalmaznia, miben más elsősorban egy magyar per?

Dr. Erdős György: - A kérdésben már több válasz is megfogalmazódik, mert az egészségügyi perekkel foglalkozó ügyvédek közül én nem ismerek sztárügyvédet, és az amerikai jogrendszer valóban teljesen más, mint a magyar, de ami a mesés összegeket illeti, erről leginkább azért nem beszélhetünk, mert a magyar biztosítási rendszer is teljesen más, mint az amerikai.

Sajnos az a tapasztalat - és ezt szociológiai felmérések is bizonyítják-, hogy a filmek a társadalom egyes tagjaira igen rossz hatással vannak. Mégsem gondolom, hogy egy beteg csak azért, mert egy ilyen jellegű filmet végignéz és egyébként egy orvosi beavatkozás után panaszmentes, mégis úgy döntene, hogy egy gyógyintézettel szemben, ahol korábban kezelték, kártérítési igényt kellene érvényesítenie. Én a filmektől függetlenül, minden esetben elmagyarázom az ügyfelemnek, hogy a magyarországi kártérítési eljárásoknak mi a menete, mi a lényege az elsőfokú eljárásnak, mi a lényege a bizonyításnak, mit jelent a fellebbezési tárgyalás, és a szakértői vélemény birtokában (mert e nélkül nem indítunk eljárást) többé - kevésbé meg is tudom határozni az eljárás kimenetelét, hiszen a per első bírája mindig az ügyvéd.

WEBBeteg: - Az orvosi műhibaperekben Ön hogyan látja a sajtó szerepét? Van bármilyen hatással akárcsak a perindítás tényére is, ha például egy szülést követő sajnálatos haláleset hírként jelenik meg a médiában?

Dr. Erdős György: - Az orvosi műhiba perekben az én álláspontom, és tapasztalatom szerint nincs szerepe a sajtónak. Legyen szó bármilyen ügyről, a vele kapcsolatosan elhangzott, vagy megjelent sajtóvisszhang nem befolyásolja a bíróságot.

Kétségtelen, hogy tehetetlenségünkben a gyógyintézetek passzív, elodázó magatartása miatt sokszor szorulunk a sajtó segítségére, de ennek mindig az a célja, hogy a közvélemény bevonásával a gyógyintézetet valamilyen nyilatkozat megtételére rábírjuk. Ha egyes esetekben a sajtóhoz kell fordulnunk, azt a gyógyintézetek passzív és negatív magatartásából fakadó tehetetlenségünk motiválja. A sajtó bevonásával szeretnénk elérni egy reális nyilatkozatot, esetleg egy reális egyezségi hajlandóságot. Előfordul az is, hogy bizonyos esetek a sajtó tudomására jutnak, és ezek a felperesi akarattól függetlenül is nyilvánosságot kapnak. Azt azonban ismételten, és kategorikusan kijelentem, hogy ezek a sajtóvélemények a bírósági ítéleteket semmilyen vonatkozásban nem befolyásolják, legfeljebb az adott esettel kapcsolatban kialakult közvéleményre vannak hatással.

WEBBeteg: - Az Ön tapasztalata szerint, elsosorban milyen motivációs tényező (érzelmi, anyagi, stb) miatt fordul ügyvédhez a panaszos?

Dr. Erdős György: - Az én tapasztalataim szerint a betegeket leginkább az a tényező motiválja, amikor egy orvosi beavatkozással kapcsolatban ügyvédhez fordulnak, hogy rendkívüli módon meg vannak sértve. A beteg kiszolgáltatott, nagy fájdalmai vannak, elesett és mindenképen azt várja az orvosától, akiben feltétel nélkül megbízik, hogy meggyógyítja, állapotán könnyít, fájdalmától megszabadítja. A beavatkozások előtt nem kellőképpen tájékoztatták a lehetséges szövődményekről, az esetleges kockázatokról, nem közölték, hogy bizonyos alternatív gyógymódok közül választhat, és ezek után sokkal súlyosabb és betegebb állapotban jön ki a kórházból, mint ahogy bement, nota bene ki se jön, mert a beavatkozás következtében meghal.

Az orvos, aki legelőször látja és tapasztalja, hogy a beteg a gyógyulás helyett milyen állapotba került, mennyire nehezedtek el a jövőt illetően az életkörülményei, és még annyi fáradságot sem vesz magának, - tisztelet a kivételnek, szerencsére ez egyre több esetben nem így van - hogy odamenjen a beteghez és elnézést kérjen.

Felteszem a kérdést, nem jogos-e a felháborodás, főleg annak tükrében, hogy az orvos-szakmában az, az elvárható gondosság, hogy mindent meg kell tenni a beteg gyógyulása, egészségi állapotának megóvása érdekében. Nagyon sokszor hallom azt, hogy: "Ügyvéd Úr, ha legalább bocsánatot kértek volna, nem lennék itt." A második mondat általában az, hogy csak azért akarok eljárást indítani, hogy másokkal mindez ne fordulhasson elő. Ezekben az esetekben az eljáró ügyvédnek nagy empátiával kell kezelni a beteg lelkét. Meg kell azt magyarázni, hogy attól amiért a konkrét eset megtörtént az orvos lehet nagyon jó orvos, minden ember hibázhat, és az eljárás soha nem az orvossal szemben, hanem mindig a gyógyintézettel szemben indul, hiszen az alkalmazott károkozásáért a munkáltató felel. Csak ezt követően vetődik fel témaként a beszélgetés során, hogy énvelem most mi lesz. Hogyan, és mi módon lehet könnyíteni a velem kapcsolatban kialakult helyzeten, az elnehezedett életkörülményeimen?

Mivel az ilyen természetű ügyekben, amelyek irreverzibilisek, a hibás teljesítésnek kijavítása nem lehetséges, a polgári jog egyetlen reparációs lehetősége a károsult pénzbeli kártérítése. Ennek megalapozottságához azonban, mint ahogy azt fentebb említettem, vizsgálni kell, hogy a beavatkozással kapcsolatos kár okozati összefüggésben van-e a gyógyintézet jogellenes, és felróható magatartásával.

WEBBeteg: - Előfordult már olyan eset, mikor nem vállalta egy beteg peres képviseletét? Mi dönti el, hogy vállalja-e az adott ügyet?- Elofordult már olyan eset, mikor nem vállalta egy beteg peres képviseletét? Mi dönti el, hogy vállalja-e az adott ügyet?

Dr. Erdős György: - Amikor a beteg a potenciális ügyfél bejön az irodámban, és hosszas megbeszélés, és az orvosi iratokban való betekintés után megbízást ad a kártérítési igényének az érvényesítésére, akkor aláír egy olyan nyilatkozatot is, hogy a beavatkozást végző gyógyintézetet az ügyvédi irodával szemben felmenti az orvosi titoktartási kötelezettség alól. Ennek alapján a gyógyintézet köteles számomra a teljes orvosi dokumentációt, ami az esettel kapcsolatban keletkezett megküldeni. Az iratokat kiadom a mellettem dolgozó igazságügyi orvos-szakértőnek, aki az iratokból, és sok esetben az ügyfél személyes vizsgálatából megállapítja, hogy a kártérítési igény megalapozott-e, vagy sem. Csak egy sikert ígérő szakértői vélemény után vállalom az ügyet, mert a szakértői véleményt mindig csatolom, a bíróság részére, a keresetlevélhez. Ha a szakértő véleménye azt állapítaná meg, hogy az ügyfél kára nem a gyógyintézet felróható magatartásából fakad, akkor nem indítunk eljárást. Így megkíméljük az ügyfelet egy 3-4 évig tartó procedurától, és perveszteség esetén, jelentős költségtől.

WEBBeteg: - Híresen hosszú ideig (évekig is) tart nálunk egy-egy műhibaper, mi ennek az elsősorbani oka, várhatóan fog-e ez változni?

Dr. Erdős György: - Valóban nagyon sokáig tart, sokszor 3-4 évig, egy jogerősen befejezett kártérítési per, ez leginkább azért van, mert nagyon hosszadalmas a bizonyítási eljárás (szakértői vélemények beszerzése, tanuk meghallgatása) valamint azért, mert, ha az elsőfokú ítélet valamelyik félnek nem tetszik, azt természetesen megfellebbezi, ezért egy jogerősen befejezett ügy több évig is elhúzódik.

Komplikálhatja a peres eljárás jogerős befejezését az is, hogy a kereset jogalapból (igaz-e a felperesi állítás) és összegszerűségből áll. Sok esetben előfordul, hogy a bíróságok elsődlegesen a jogalap körében hoznak ítéletet, és ha a felperesi kereset jogalapja megáll, ezt követően térnek át az összegszerűség tárgyalására.

WEBBeteg: - Milyen gyakran zárulnak az ügyek egyezséggel? Miért hajlik esetleg egy egészségügyi szolgáltató az egyeszségre és miért előnyös ez, mondjuk a károsultnak?

Dr. Erdős György: - Sajnos nagyon ritkán végződnek az eljárások egyezséggel, pedig erre, ismerve a peres eljárás hosszadalmasságát az alperesnek mindig lehetőséget adunk az, aki gyorsan ad, kétszer ad elv alapján.

A gyógyintézetek a biztosító társasággal felelősségbiztosítási szerződést kötelesek kötni. Ha a gyógyintézet a felelősségét az adott esetben nem ismeri el, eleve kizárt az egyezség megkötése, ekkor a gyógyintézet csak bírósági ítélet alapján teljesít, ha a bíróság őt elmarasztalja. Van olyan eset is, amikor a gyógyintézet a felelősségét elismeri, de a biztosító társaság azt mondja, hogy a felróhatóság ellenére sem vagyok hajlandó a felperes kárát az által megjelölt összegben teljesíteni.

Például a károsult kér 5 millió forintot, de a biztosító társaság csak 3 millió forintot hajlandó fizetni. A károsult ezzel az összeggel nem érzi azt, hogy az őt ért joghátrányt reparálták. Megindul a peres eljárás, és a Bíróság valóban megítéli az 5 millió forintot. Ekkor azonban már más összegről van szó, hiszen a Bíróság az évekig tartó procedura miatt, a tőke után a kamatokat is (mert a kártérítés a kár bekövetkeztekor nyomban jár), és perköltséget is megítél a gyógyintézet terhére. Ez cirka 8 millió forint.

Így a biztosító társaság jelen példa esetén, saját ügyfelének, a gyógyintézetnek 3 millió forint kárt okozott, mert 5 millió forintot ebben az esetben neki kell megtérítenie, viszont ezt az összeget mindaddig, amíg a peres eljárás elhúzódik a saját javára forgatta, vagy kamatoztatta.

WEBBeteg: - Milyen tanácsot tudna adni egy leendo ügyfelének; mit érdemes megfontolni egy perindítás elott? Milyen érzelmi és anyagi terhekkel jár a jogi procedúra?

Dr. Erdős György: - A perindítás előtt azt tudom javasolni, hogy az orvosi iratok alapján, mindenképen be kell szerezni az igazságügyi orvos-szakértői magánvéleményt. Ez dönti el, hogy érdemes-e az eljárást megindítani, vagy sem. Az eljárás megindítása anyagi terhekkel nem jár, mert az egészségkárosodással kapcsolatos perek tárgyi illeték feljegyzési jogot élveznek. Ha az ügyfél kereseti viszonyaira való tekintettel nem jogosult személyes költségmentességre, akkor perveszteség esetén a perköltséget neki kell megfizetni. A perköltség az illetékből az eljárásban kirendelt szakértői díjból, és az ellenfél ügyvédi munkadíjából áll.

WEBBeteg: - Sokszor hallható, hogy a bíróság "betegpárti", megnyilvánul ez a betegek által megnyert perek arányában? Hazánkban mi volt az eddigi legmagasabb összeg, melyet bíróság ítélt meg a károsultnak?

Dr. Erdős György: - Ha tényleg az lenne hallható, hogy a bíróság betegpárti, sokkal több ügyfelünk lenne. Ez a hír nem igaz. A Bíróság objektív. A Bíróság az ítéletét mérlegelés alapján hozza meg, annak a félnek a javára, aki az álláspontját bizonyítani tudja. Ennek ellenére a betegek által megnyert perek aránya valóban jelentősen nagyobb, de ez nem a bíróság pártossága miatt van, hanem azért, mert a beteg oldalán eljáró ügyvéd már az előzetesen beszerzett szakértői véleménnyel a felperesi álláspontot bizonyítja. Ha ezt nem tudná bizonyítani, a keresetet be sem adja.

A megnyert perek esetén az összegszerűségre vonatkozóan nem lenne etikus nyilatkozni, de figyelembe véve azt, hogy a bíróság nem csak tőkét, hanem a tőke után járó kamatokat is megítéli, és mivel az eljárás hosszadalmassága miatt a kamatok is jelentős összeget képviselhetnek, úgy gondolom, a megítélt összegekkel többnyire a felperesek, a károsultak elégedettek lehetnek.

WEBBeteg: - Mi a titka egy, a panaszos szemszögéből nyertes pernek, amennyiben ez így, általánosságban megfogalmazható? Milyen szerepe van az ítélet kimenetelében az orvoszakértői véleményeknek?

Dr. Erdős György: - A panaszos szemszögéből megnyert pernek egyetlen titka van, hogy az eljáró ügyvéd bizonyítani tudta, úgy jogalap, mint összegszerűség tekintetében a felperes álláspontját, valamint az, hogy az alperes a kimentés körében ugyanezt nem tudta megtenni. Az ítélet kimenetelében az igazságügyi orvos-szakértői véleménynek elsődlegesen, másodlagosan a meghallgatott tanuknak jelentős szerepe van.

WEBBeteg: - Melyik esetét tekinti a legérdekesebbnek? Ha újra pályája elején, specializáció előtt állna, ismét az orvosi műhibaperek irányába nyitna? Ha igen, miért, mi a szépsége az ügyvédi pályán belül ennek a szakterületnek?

Dr. Erdős György: - Én minden esetemet, persze a jogerősen megnyert perek alapján, nagyon érdekesnek tartok, mert minden ügy más, és más, és mindig mások az ügyfelek is, akiket soha nem lehet azonos mércével mérni, lelkiállapotukat és igazságérzetüket azonos módon kezelni. A legérdekesebb perek azok, amelyeket első fokon elvesztettem, de másodfokon az ítélet megváltoztatásával jogerősen megnyertem. Ezek már azért is igazi bravúrnak tekinthetők, mert a másodfokú eljárásban bizonyításnak nincs helye. Tehát a másodfokú eljárásban csupán csak arra van lehetősége az eljáró ügyvédnek, hogy az elsőfokú ítélet megalapozatlanságára, annak tévedéseire felhívja a másodfokú bíróság figyelmét.

Ha újra kezdeném, ismét erre a területre specializálódnék, dacára minden nehézségének, és a perek elhúzódottságának. A polgári peres eljáráson belül ez a terület rendkívül nehéz, nem véletlen, hogy az ország területén dolgozó mintegy 12 ezer ügyvédből mindössze öten-hatan vagyunk, akik ezzel a területtel foglalkoznak. Azért foglalkoznék ismét az ilyen jellegű esetekkel, mert nagyon jó ügyet szolgál. Ha már a beavatkozásokkal okozati összefüggésben, a gyógyintézetnek felróható okból az ügyfelem életvitele elnehezedett, és ezek a nehézségek már végérvényesnek tekinthetőek, legalább a pénzbeli kártérítéssel, járadékokkal, és egyösszegű kárpótlással könnyebbé tudom tenni az életvitelét, meg tudom könnyíteni rendkívül nehéz társadalmi helyzetét.

(WEBBeteg - Dr. Magyar Zsuzsanna)