Csonttörésből amputáció - Jogesetek elemzése

szerző: Dr. Erdős György, ügyvéd - WEBBeteg
megjelent:

Dr. Erdős György orvosi műhibaperekben jártas ügyvéd osztja meg a WEBBeteg olvasóival két tanulságos jogesetét. Hogyan vezetett egy nyílt törés a végtag amputálásához és milyen ijesztő panaszokat okozott egy vakbél műtét utáni kiadós étkezés? Cikkünkből az esetek jogi "eredményét" és elemzését is megtudhatja.

Műhiba: Nyílt csonttörésből amputáció

2000 őszén, egy vidéki kisvárosban, a 19 éves ügyfél, aki építőipari technikusnak készült, gördeszkázott. A gördeszkázás közben elesett, piszkos, homokos, füves területen, kiszakadt farmernadrággal, és nyílt lábtöréssel mozdulatlanul várta, amíg a mentők kiérkeznek, és kórházba szállítják.

A kórházba szállítás után, az egyik vidéki megyei korház Traumatológiai Osztályán, a törést ellátták, megoperálták, azonban annak ellenére, hogy tudták, hogy mintegy másfél órán keresztül nyílt sebbel, koszos földön feküdt, sem a műtét előtt, sem a műtét alatt antibiotikumot nem kapott. Emiatt, két nappal később, a műtét helye elfertőződött, gennyel telítődött, és magas láza lett.

Általános vérmérgezéses állapotba került, ami miatt az ügyfél lábát térdtől lefelé amputálni kellett, az életét csak ilyen módon tudták megmenteni.

A szepszis

A szepszis nehezen meghatározható, az egész szervezetet érintő, összetett tünetegyüttes (szindróma), amely súlyos formája a beteg halálához is vezethet. Vérmérgezés (szepszis) - Tünetek és a gyógyulás esélyei

A tényállásból egyértelmű, és a kártérítési perben kirendelt igazságügyi orvos-szakértő is megállapította, hogy a gyógyintézet ellátása szakmai szabályszegésnek minősül, mert már a műtéti beavatkozás előtt célzottan, nagy dózisú antibiotikumot kellett volna kapni.

A gyógyintézet ezen mulasztásával okozati összefüggésben keletkezett az ügyfélnek az a kára, hogy egész életét műlábbal kell leélnie, ami a rendkívül hátrányos, és elnehezedett életvitelen túl kihatott a későbbiekben a pályaválasztására is, és nagymértékben elnehezítette tartós párkapcsolatának kialakulását is.

Vakbélműtét és hiányos tájékoztatás

Ugyan ebben az évben, egy másik eseteben, nem volt lehetőség kártérítés érvényesítésére, ezért ezt az ügyet nem is vállalta Dr. Erdős György ügyvéd. Ügyfelét egy fővárosi korházban vakbéllel operálták. A műtét nem szokványos módon 20 perc alatt, hanem mintegy másfél óra alatt fejeződött be. Ügyfele vakbele egészen hátul, a csípő táján rögzült, a vakbélnyúlványt innen kellett lefejteni, ami miatt a beleket is megmozgatták.

Amikor az ügyfél a gyógyintézetet elhagyta jóízűen megebédelt, fűszeres ételeket, és savanyúságot is fogyasztott. Ezek az ételféleségek a beleit rendkívüli módon megterhelték, székrekedést, és nagy fájdalmakat okoztak. Amikor a gyógyintézetbe visszavitték felmerült a bélelzáródás gyanúja, de óriási szerencséjére fél liter ricinusolaj lenyelése után a széklete megindult, fájdalmai elmúltak.

Vakbélműtét

A vakbélgyulladás valójában a vakbél (coecum) alsó részén elhelyezkedő, emberben csökevényes féregnyúlvány (appendix) gyulladása, mely kezeletlenül fatális következményekkel járhat. A betegség az általános sebészet talán leggyakoribb sürgősségi indikációja. Vakbélgyulladás és vakbélműtét

Jelen esetben a gyógyintézet nem a kellő gondossággal és körültekintéssel járt el akkor, amikor nem hívta fel az ügyfél figyelmét arra, hogy két héten keresztül diétáznia kell. Ezt a tényt a zárójelentésben sem írták le.

A gyógyintézet felróható magatartása tehát fennállt, azonban az eset kártérítési igény érvényesítésére mégsem volt alkalmas, mert a felróhatósággal okozati összefüggésben az ügyfélnek kára nem keletkezett, újabb műtétet végezni nem kellett, mivel a gyógyintézet a mulasztását két nappal később a hashajtással reparálni tudta.

(WEBBeteg - Dr. Erdős György, ügyvéd)

Cikkajánló

Segítség