A nyiroködéma okai és kezelése
Nyiroködéma esetén a nyirokrendszer elégtelensége miatt fehérjedús folyadék lép ki a szövetek közötti térbe. Ezt a szövetek közötti kóros felhalmozódást nevezik vizenyőnek vagy ödémának.
Ödéma - Mi okozhatja? |
Ödéma (szövetközti vizenyő) akkor alakul ki, ha megbomlik a szövetközti folyadék termelődésének és elvezetődésének az egyensúlya. Ilyenkor a szövetek közötti térben vizenyő szaporodik fel. Az ödéma tehát elsősorban a folyadékot szállító erek: vénák, artáriák vagy nyirokerek nem megfelelő működése idézi elő. Az ödéma megjelenés szerint lehet lokális (egy testrészre koncentrálódó) vagy generalizált (több testrészt vagy szervet érintő). Bővebben Az ödémák típusai |
A nyirokrendszer egyfajta tisztogató, szűrő funkciót lát el, amivel nagyon fontos szerepet játszik a kórokozók elleni küzdelemben, az immunrendszer működésében. A nyirokrendszer erekből és nyirokcsomókból áll. A nyirok erek részben a vénás rendszerrel párhuzamosan futnak, részben azoktól függetlenül vannak jelen a szervezetben. A nyirok nedv – idegen néven limfa – úgy keletkezik, hogy a verőerek által a szervekhez szállított folyadékot nem tudja teljes mennyiségében a visszérrendszer visszaszállítani, így a maradék a nyirokkapillárisokon keresztül a nyirokkeringés segítségével jut vissza a gyűjtőérbe. Mielőtt a nyirok a vénás rendszerbe ömlene, számos nyirokcsomón halad keresztül, amelyek apró szűrőként megtisztítják a nyiroknedvet azoktól a sejtektől és egyéb alkotórészektől, amelyekre a szervezetünknek nincs szüksége vagy egyenesen károsak is lehetnének ránk nézve.
Mivel a nyirokerek a gyűjtőérbe ömlenek, ezért a nyirokrendszer elégtelensége összefügghet a vénás rendszer elégtelenségeivel is, ugyanis ha a vénás keringés elégtelen, a nyirok nem tud a vénákba ömleni, hanem a nyiroknedv pang a nyirokerekben.
A fenti rendszer több ponton is károsodhat. Amennyiben elégtelenül tölti be szerepét (öröklött, szerzett, vagy a vénás rendszer elégtelensége miatt másodlagosan), annak az az eredménye, hogy vagy a sérült nyirokerek, vagy a felhalmozódott nyiroknedv miatt folyadék lép ki a szövetek közötti térbe. Ezt a vizenyőt nevezzük ödémának.
Az öröklött nyiroködéma jelentkezhet csecsemőkorban (ilyenkor congenitalis lymphoedemaról beszélünk), de kialakulhat későbbi életkorban, akár 35 éves kor után is. Mindkét esetben az alsó végtagi nyirokerek fejlődése tér el a normálistól.
Mi válthatja ki a nyiroködémát?
-
A betegség kialakulásában hozzávetőlegesen 10%-ban genetikai tényezők játszanak szerepet. A betegség veleszületett formája az esetek döntő többségében a nőket érinti (primer lymphoedema);
-
Leggyakrabban szekunder nyiroködéma esetei fordulnak elő, ilyenkor az ödéma szerzett okok következtében fejlődik ki. Ilyen betegségek: tumorok és azok terápiái (műtét, kemo- és sugárterápia, stb.), elhanyagolt visszér-betegség, valalmilyen gyulladás (pl. orbánc) és különböző sérülések.
A nyiroködéma tünetei
A nyiroködéma stádiumai |
|
A nyirokerekből kilépő folyadék általában olyan helyeken halmozódik fel, ahol laza szövetek találhatóak. Ilyen pl. a kéz- vagy a lábhát területe, ahol egy puha, fájdalmatlan, cipószerű duzzanatként jelenik meg a felhalmozódott folyadék. Gyakran az ujjak is duzzadtnak látszanak, szinte hurkaszerűek. Az ujjak tövében, a csuklónál valamint a bokánál úgynevezett csecsemőráncok alakulnak ki. A veleszületett nyiroködémára jellemző, hogy egyszerre általában két végtag érintett, de az elváltozás gyakran nem szimmetrikus. Egyik végtagon korábban kezdődik, ezért ott a tünetek már kifejezettebbek, a duzzanat nagyobb fokú, mint a másik végtagon.
Gyakori, hogy a vizenyős területen a környező szövetek is begyulladnak, ilyenkor a bőr meleg, vörös, a gyulladt nyirokér egy fájdalmas kötegként tapintható a bőr alatt. Az ilyen esetekben gyakori tünet a láz vagy hőemelkedés is. Ha az elváltozás hosszan fennáll vagy ugyanazon területen gyakran ismétlődik, akkor az az ödémás terület megkeményedéséhez, a bőr megvastagodásához vezethet. Ezeken a területeken gyakran látható a bőr narancsbőrszerű elváltozása is (cellulitis) és könnyebben alakul ki fertőzés, gyulladás is.
A nyiroködéma diagnózisa a fenti tünetek alapján egyértelmű, megtekintés és tapintás alapján a kórisme többnyire nagy biztonsággal felállítható. Eszközös vizsgálatra csak ritkán kerül sor, ilyenkor a vérerekhez hasonlóan a nyirokerek festése vagy izotópos nyirokkeringés vizsgálat kerülhet szóba.
A nyiroködéma gyógyítása komplex kezelést igényel
Nyiroködéma, lábszárfekély |
Gyakori kérdések Nagyapám részben ortopédiai, részben bőrgyógyászati problémájával fordulnék Önhöz. Két lábszárán és lábfején már kb. 10 éve nyiroködémája van. Kb. 3-4 éve megjelent a bal lábszárán egy 2 forintos nagyságú piros folt. Mihez kezdjünk? Dr. Lajtos Melinda, pulmonológus szakorvos válasza az Orvos válaszol rovatban |
A kezelés mindig komplex, több módszer együttes alkalmazását jelenti! Ezek egyike a rugalmas pólya vagy harisnya alkalmazása az érintett végtagon. Ezeket orvos írja fel és pontos méret alapján, egyénre szabottan készülnek. Ezt kiegészítik egy speciális masszázzsal, az úgynevezett nyirokdrenázzsal, amit erre képzett szakember végezhet kézzel, vagy speciális készülékkel. Mindezeken túl gyógytornász segítségével végrehajtott speciális gyakorlatok, illetve szükség esetén a vénás keringést javító készítmények szedése jelentheti még a terápia részét.
Amennyiben az érintett végtag a láb, akkor ülő illetve fekvő helyzetben annak felpolcolása is gyorsíthatja a javulást. Súlyos gyulladásos tünetek esetén antibiotikumok használatára is szükség lehet. Fontos tudni azonban, hogy fekélyes, sebes végtagon vagy akut gyulladás fennállásakor nem szabad alkalmazni a fenti terápiás módszereket!
Mivel a nyiroködéma egy makacs betegség, nehezen kezelhető, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, illetve az időben elkezdett kezelésre. A megelőzésben fontos szerepe lehet az optimális testsúly megtartásának, a rendszeres testmozgásnak, illetve műtéti kezelés vagy sugárterápia esetén azok körültekintő kivitelezésének. E mellett a megelőzés, illetve időben elkezdett kezelés fontos része kell, hogy legyen a veszélyeztetett csoportba tartozók - pl. sugárterápiában részesülők, emlőműtéten átesett betegek - felvilágosítása a nyiroködémáról mint lehetséges szövődményről. így egyfelől a tünetek jelentkezése nem éri váratlanul a beteget, másfelől ha azokat időben jelzi orvosának, akkor a korai stádiumban elkezdett kezelés gyógyulást hozhat.
A limfödémás betegeknek figyelmet kell fordítaniuk bőrük épségére
A limfödémában szenvedő betegnek arról is tudnia kell, hogy az érintett végtagon a bőr gondos ápolásával komoly problémákat előzhet meg. Fontos pl. a bőr kiszáradásának kerülése, ennek érdekében hidratáló krém használata, az apró, könnyen elfertőződő bőrsérülések elkerülése érdekében gondos körömápolás, kézimunkázás közben gyűszű használata, kerti munka során kesztyű viselése, borotválkozás során fokozott óvatosság vagy villanyborotva használata ajánlott.
Az érintett végtagon soha nem szabad vérnyomást mérni, vagy a beteg karból vért venni! A szaunázás, napozás, forrófürdő is kerülendő. Ezen javaslatok betartása segít a szövődmények elkerülésében és sok kellemetlenségtől óvja meg a beteget. Ha azonban a betegség már előrehaladott és az érintett végtagon fekély, seb, ekcéma, cellulitis alakul ki, akkor ezek intenzív kezelése is része kell legyen a terápiának.
Veszélyes szövődmények
Műtét után |
Gyakori kérdések Január közepén műtöttek mellrákkal és ennek során 13 tumormentes hónalji nyirokcsomót is eltávolítottak. Most sugárterápiát kapok, ami a lejjebblévő nyirokcsomókat is érinti, de az orvos szerint ez nem fokozhatja a nyiroködéma veszélyt. Ez tényleg így van? Dr. Plósz János belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos válasza az Orvos válaszol rovatban |
A szövődmények között – bár előfordulása ritka – meg kell említeni az ún. limfangisarcomát, vagy másik nevén Stewart Treves szindrómát is. Ez egy rosszindulatú betegség, mely olyan területeken alakul ki, ahol hosszú ideje fennál a nyiroködéma. A malignus daganatot gyorsan növő vér- és nyirokerek képezik. Már a korai stádiumban áttétet adhat. Kezelését a a sebészi eltávolítás jelenti.
A fentiekben ismertetett nyirokkeringési elégtelenséghez a nyirokerek, illetve nyirokcsomók gyulladása is vezethet (lymphangitis, illetve lymhadenitis). A gyulladást leggyakrabban baktérium okozza, ami általában egy bőrsérülésen keresztül kerül be a szervezetbe. A gyulladt erek vörös, érzékeny csíkokként jelennek meg a fertőzött területen, a gyulladt nyirokcsomót pedig a fájdalom, duzzanat, esetleg bőrpír jellemzi. Gyakran jelentkezik láz, esetleg szapora szívverés és fejfájás is. Ha a nyirokér gyulladása eléri a keringést, akkor egy az egész szervezetet elárasztó súlyos fertőzés alakulhat ki, ezért fontos, hogy nyirokérgyulladás gyanúja esetén a beteg mielőbb orvoshoz kerüljön és megfelelő terápiában részesüljön.
Érdemes tehát megjegyezni, hogy a fentebb említett megbetegedések igen gyakoriak. A lymphödéma túlsúly, sugárkezelés, operáció, vénás elégtelenség, nyirokér vagy nyirokcsomó gyulladás talaján egyaránt kialakulhat és bár kezdeti tünetei enyhék, alig zavaróak lehetnek, érdemes már ekkor kellő figyelmet fordítani rájuk, hogy időben történő orvosi beavatkozással elejét vehessük a súlyos betegségnek és számos kellemetlen szövődménynek!
Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos