Allergia vagy vírusos megbetegedés? A szénanátha és a fertőzéses tünetek különbségei

Ha folyik az orra, köhög, gyulladt a torka és eldugult az orra, könnyen lehet, hogy megfázott, influenzás vagy covidos. Ezek a tünetek ugyanakkor allergiára is utalhatnak. Hogyan tehetünk különbséget a vírusos felső légúti fertőzések, mint az egyszerű nátha, az influenza és a koronavírus, valamint a szénanátha között?

Sok esetben nem könnyű megkülönböztetnünk az allergiás eredetű légúti tüneteket az egyszerű megfázástól, de még a koronavírus vagy influenzavírus okozta fertőzéstől sem. A kezelés azonban több ponton is eltér egymástól, ezért jó, ha ismerjük a legfőbb különbségeket.

A megfázás és az allergiás nátha közti különbségek

Habár vannak eltérések, a megfázás és szénanátha tünetei nagymértékű átfedést mutatnak. A legjellemzőbb közös tünet az orrfolyás és a tüsszögés, de az esetek egy részében a köhögés és a levertség is utalhat bármelyik betegségre. A legfontosabb különbség, hogy a megfázás nem tart tovább 14 napnál, de rendszerint már néhány nap elteltével enyhülnek a panaszok. Ellenben, ha a tünetek nem múlnak el két hét után sem, akkor valószínű, hogy allergia lehet a panaszok oka.

A megfázást több száz különböző vírus okozhatja. Ha a vírusok valamelyike bejut a szervezetbe, az immunrendszer működésbe lép és megpróbálja elpusztítani a kórokozókat, ez a folyamat eredményezi az általános megfázásos tüneteket, úgymint a köhögést, tüsszögést és a nyálkahártya gyulladását a szervezetben. A fertőzést az immunrendszer jellemzően néhány nap, esetleg 1-2 hét alatt leküzdi, majd a tünetek elmúlnak. A megfázás alkalmanként (nem feltétlenül) hőemelkedéssel és lázzal is jár, az allergiás reakcióra ez nem jellemző.

Az allergiás eredetű szénanáthát ezzel szemben az immunrendszer túlműködése okozza, amikor a szervezet - az egyébként ártalmatlan környezeti faktorokra (pl. pollen, penész) - heves reakcióval válaszol, éppen úgy, mintha fertőzés lépett volna fel. Ilyenkor a szervezet hisztamin felszabadításával próbál meg védekezni úgy, mint a megfázás esetében is, ennek következménye pedig a nyálkahártyák megduzzadása, orrfolyás, köhögés és tüsszögés. Az szénanátha nem fertőző, az allergiára való hajlam viszont örökölhető.

Nem feltétlenül utal a kiváltó okra a panaszok jelentkezése sem, mivel nem szezonális allergiák (poratka, penész) az év bármely szakaszában előfordulhatnak, a pollenallergia hazánkban pedig februártól a tél kezdetéig jelentkezhet. Megfázás is kialakulhat akár nyáron is, például a klímaberendezések használata miatt.

Influenza és Covid, valamint az allergia

A COVID-19 és az influenza egymástól való elkülönítése az újabb variánsok dominánssá válásával a tünetek alapján már szinte lehetetlen, ugyanakkor több panasz eltér az ellergiás reakcióként jelentkező nátháétól.

• A következő tünetek mind influenza, mind koronavírus-fertőzés esetén gyakoriak, ugyanakkor szénanátha esetén soha nem jelentkeznek: láz, izomfájdalom.
• Tünetek, amelyek influenzás és covidos megbetegedés esetén alkalmanként előfordulnak, allergiás eredet esetén sosem: hányinger és hasmenés.
• Tünetek, amelyek szénanátha esetén gyakoriak, ellenben nem jellemzőek az influenzára vagy a covidra: szemviszketés.

Több tünet van, ami alapján nem lehetséges a betegségek elkülönítése, hiszen valamennyi betegség esetén előfordulhat (bár eltérő gyakorisággal). Ezek:

• a köhögés (COVID-19 esetén gyakoribb),
• a tüsszögés (allergia esetén gyakoribb),
• az orrfolyás (egyformán gyakori),
• a fáradtság (influenza és COVID-19 esetén jellemzőbb),
• a torokfájás (COVID-19 és influenza esetén gyakoribb) és
• a szaglás elvesztése (szénanátha esetén is jellemző).

Mit tegyünk fertőzés, illetve szénanátha esetén?

A kórokozók fertőzhetnek, tehát a vírusos eredetű betegség könnyen elkapható egy fertőzött emberrel történő érintkezés útján (pl. köhögés, tüsszentés, fizikai érintkezés). A legfontosabb különbség, hogy fertőzésre utaló tünet esetén - akár egyszerű nátháról, akár komolyabb vírusfertőzésről van szó - maradjunk otthon és minél kevesebb emberrel érintkezzünk.

Vírusfertőzés és allergia esetén is jellemzően tüneti kezelést alkalmazunk, szövődményes esetekben válhat indokolttá specifikus terápia.

Amikor allergia okozza a panaszainkat, antihisztamin tartalmú készítmények szedésével tudjuk csökkenteni azok mértékét. Az antihisztamin gyulladáscsökkentő szer, amely blokkolja a hisztamin hatását a szervezetben, így hatására az orrfolyás, a váladék letapadás és a nyálkahártyák duzzanata csökken.

Bővebben Az allergia elleni készítményekről részletesen

A megfázás, influenza tüneteinek kezelésére alkalmasak a nemszteroid típusú gyulladáscsökkentők, melyek enyhítik a fájdalmat és a gyulladást. A tüneti kezelésre alkalmasak a helyileg ható készítmények (pl. orrcsepp, orrspray, torokfertőtlenítők). A fertőzéses betegségek kezelésének fontos eleme még a pihenés, a fokozott folyadékbevitel, melyek hozzájárulnak a beteg mielőbbi felépüléséhez.

Bővebben Influenza és megfázás tüneteinek kezelése

A közönséges megfázás és szénanátha csak ritka esetekben okoznak súlyos megbetegedést, nem árt azonban figyelni a veszély lehetőségeire: orrmelléküreg fertőzés vagy középfülgyulladás kialakulása lehetséges mind az allergia, mind pedig a megfázás következményeként. Ha nem múlnak a tünetei, akkor érdemes minél hamarabb orvoshoz fordulni. Az influenza és koronavírus súlyosabb lefolyású betegséget okozhat, ezért a veszélyeztetett csoportokba tartozó betegek (krónikus betegek, idősek, kisgyerekek) már a tünetek kezdetén forduljanak orvosukhoz.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Nánási László, fordító, Mayo Clinic
Lektorálta: Dr. Osikóczki Orsolya