Mennyire veszélyes a vörösiszapból származó por?
Tudósok jelentése szerint a magyarországi vörösiszap-katasztrófa hatása nem annyira ártalmas az egészségre, mint a városi légszennyezésből származó szállópor. A 2010-es ajkai vörösiszap-katasztrófát Európa egyik legkárosabb környezeti incidenseként tartják számon.
Pósfai Mihály és munkatársai rámutattak, hogy az Ajkai Timföldgyár zagytározójának tavaly októberi gátszakadásának következtében a kiömlő vizes iszap több mint 10 négyzetkilométernyi területet öntött el. A katasztrófában 10 ember életét vesztette, és több mint 150-en megsérültek.
Mivel a vörösiszap mérgező vegyi anyagokat tartalmazott, elkezdték vizsgálni a megszáradó iszapból felszabaduló por egészségkárosító hatását.
A vizsgálat során a kutatók kielemezték vörösiszapból származó por részecskéinek fizikai tulajdonságait, és megállapították, hogy a részecskék átmérője túl nagy volt ahhoz, hogy a tüdő mélyebb rétegeibe jussanak, ahol igazán nagy kárt tudnának okozni.
A vörösiszapból származó por belélegzése légúti irritációt és köhögést okozhat, de nem növeli a súlyosabb betegségek kialakulásának kockázatát.
A tanulmányt az Environmental Science & Technology című folyóiratban publikálták.
Amit a szmogról és a szálló porról tudni kell |
2008. októberében az Európai Unióban egyedüliként Magyarország bevezette a szálló porra vonatkozó konkrét, önálló egészségügyi határértékeket, mely a 2,5-10 mikrométer nagyságrendbe eső részecskékre vonatkozik. Amit a szmogról és a szálló porról tudni kell |
(Medipress)