Műhibaper: Epeműtét közben halt meg a fiatal nő
megjelent:
Hosszantartó jobboldali hasi fájdalmak miatt egy 32 éves nőbeteg kivizsgálásra jelentkezett egy vidéki kórházban. A vizsgálatok megállapították, hogy a fájdalmakat, és görcsös rosszulléteket epekövesség okozza. Az orvosok műtét mellett döntöttek, és azt is közölték, hogy a műtétet laparoszkópos technikával fogják végezni.
Laparaszkópos technikával végezték a műtétet
Műtét közben az altató orvos azt tapasztalta, hogy a beteg vérnyomása vészesen csökken. Az orvosok ekkor áttértek a hagyományos hasi feltárásban végzett műtétre, melynek során azt tapasztalták, hogy a laparoszkópos műtét alkalmával az első trokár bevezetésével a hasi főütőeret átvágták, az ér folyamatosan vérzik, és ez okozza a vészes vérnyomáscsökkenést. Érsebészt hívtak, aki megkísérelte a vérző főütőeret összevarrni, de a 32 éves nőbeteg élete már nem volt megmenthető, műtét közben meghalt.
Az elhunyt családja, férje, és két kiskorú gyermeke, a vidéki kórházzal szemben kártérítési pert tett folyamatba. Felpereseket az Erdős Ügyvédi Iroda képviselte.
Alperes a peres eljárás során, a kimentés körében, azzal védekezett, hogy a laparoszkópos technikával végzett műtétek esetében a hasi erek megsértése a műtéti kockázat körébe esik, tehát magatartásuk a beteg halálával okozati összefüggésben nem felróható. A védekezés nem vezetett eredményre, felperesek a peres eljárást első-, és másod fokon is megnyerték.
Nem volt elegendő gyakorlata a műtétet végző orvosnak
Felperesek az eljárások során bizonyították a Sebészeti Kollégium akkori Állásfoglalásával, hogy ahhoz, hogy a laparoszkópos technikával az orvos műtétet végezhessen, legalább harminc ilyen jellegű humán műtétben asszisztensként részt kell, hogy vegyen, és legalább tízet a kellő asszisztencia mellett, önállóan kell, hogy végezzen.
A műtétet végző orvosnak ez a második ilyen jellegű önálló műtétje volt, tehát a jogellenes és felróható magatartás a kórház részéről (munkáltató az alkalmazott károkozásáért felel) már azzal is megvalósult, hogy az orvos a laparoszkópos műtét elvégzéséhez bemosakodott, ugyanis a minimálisan előírt gyakorlattal sem rendelkezett.
Felperesek kártérítési igénye akkor nyílt meg, amikor ezen jogellenes és felróható magatartással okozati összefüggésben felpereseknek kára keletkezett (amikor a beteg meghalt).
Orvosi műhibák, kártérítési perek |
| Az orvosi műhibákból fakadó kártérítési perekkel kapcsolatban kérdeztük Dr. Erdős György budapesti ügyvédet. Hogyan látja a beteg, az orvos, a kórház és az igazságügyi szakértők helyzetét és szerepét az orvosi műhibaperekben egy sikeres ügyvéd? Interjú |
Az alperesi védekezés – habár az igaz, hogy az ilyen jellegű műtéteknél az erek sérülését műtéti kockázatnak kell tekinteni – jelen esetben azért nem vezethetett eredményre, mert a műtéti kockázat jogi megítélése abban áll, hogy nem hivatkozhat a károkozó műtéti kockázatra abban az esetben, ha a kockázati tényező kellő gondossággal, és körültekintéssel elkerülhető lett volna. Az alperesi magatartás felróható és kárt okozó magatartása abban áll, hogy kellő gondosság és körültekintés mellett, ilyen kevés gyakorlattal rendelkező orvos laparoszkópos epeműtétet nem végezhetett volna.
A bíróság felperesek terhére értékelte, hogy az alperesi kórház a Sebészeti Kollégium Állásfoglalását figyelmen kívül hagyta, ezért az első-, és másodfokú bíróság felperesek keresetének helyt adva az alperesi kórházat jelentős összegű kár megtérítésére kötelezte.
(WEBBeteg - Dr. Erdős György, ügyvéd)
