Tíz egészségügyi veszély, amire számítani lehet Japánban

Az elsodort épületek és a kavargó árvizek csak a kezdeti veszélyt jelentik a földrengés sújtotta Japánban. A földrengések, cunamik és egyéb természeti katasztrófák gyakran járnak életveszélyes betegségek kialakulásával, melyet általában a szennyezett víz fogyasztása okoz.

Természetesen még túl korai lenne megállapítani, mivel kell az elkövetkezendő hetekben, hónapokban Japánnak szembenéznie, de összeszedtük a 10 leggyakoribb, cunamihoz köthető betegséget, amire esetlegesen számítani lehet a földrengés sújtotta vidéken.

• Kolera - A kolera egy potenciálisan halálos kimenetelű, bakteriális fertőzés, mely vizes hasmenést és hányást okoz. Széklettel fertőzött étel vagy víz fogyasztásával kapható el, kezelése a szervezet víz- és só-pótlásával történik. A 2010-es Haiti földrengés után több mint 120 000 embernél diagnosztizálták a betegséget.
• Japán enkefalitisz - Az enkefalitisz baktérium, vírus, vagy szúnyogok által terjesztett kórokozó által okozott agyvelőgyulladás. A Japán enkefalitisz a leggyakoribb formája az Ázsiában tapasztalt vírusos agyvelőgyulladásnak, mely kezeletlen állapotban bénulást, görcsös rohamokat, kómát és halált okozhat. Az elárasztott területeken található jelentős mennyiségű állóvíz kedvez a vírust hordozó szúnyogok szaporodásának.
• Pestis - A pestis bolhák által terjesztett bakteriális fertőzés. A fertőzött bolhákat leginkább a patkányok hordozzák, melyek szintén fertőződhetnek. Antibiotikumos kezelés nélkül a betegség halálos kimenetelű lehet.
• Májgyulladás - A Hepatitis A és E olyan fertőző májbetegség, melyek akkor ütik fel a fejüket, ha akárcsak mikroszkópikus mennyiségű fertőzött széklettel szennyezett vizet iszunk. Egyes betegek tünetmentesek, de általában láz, fáradtság, hányinger, hányás, ízületi fájdalom jelzi a betegséget. Nincs hatékony gyógymód a kezelésére, és gyakran hónapokba telik a felépülés.
• Cryptosporidiasis - Ez egy parazita okozta betegség, mely lázzal, hányingerrel, hányással, hasi görcsökkel és hasmenéssel jár. Természeti katasztrófa esetén leginkább szennyezett ivóvízzel terjed, de akár szennyezett medencében, folyóban is elkapható.
• Rotavírus - A rotavírus vizes hasmenést, hányást, lázat és hasi fájdalmat okoz. A vírus emberről emberre széklettel terjed. Fertőzés léphet fel, ha valaki akár csak kis mennyiségű székletet juttat a szájába például szennyezett tárgy megérintése után. A betegségre nincs hatékony kezelési mód, ám fontos a hidratáltság fenntartása a betegség folyamán.
• Tetanusz - A tetanusz bakteriális betegség, mely a sérült bőrfelületen át jut a szervezetbe. Egy természeti katasztrófa során a törmelék hordozza a baktériumot, mely könnyen megfertőzheti az áldozat sebeit. A tetanuszra nincs gyógymód, noha oltással megelőzhető.
• Tífusz - Életveszélyes betegség, tartós, magas lázzal, gyengeséggel és gyomorfájással jár. Kórokozója a Salmonella baktérium, és szennyezett étel- vagy vízfogyasztással, valamint fertőzött beteg széklete vagy vizelete által terjed. A szervezetbe kerülve a vékonybélben szaporodik és onnan a véráramba jutva okozza a megbetegedést. Amennyiben a baktérium eléri a vízellátó rendszert, annak következményei súlyosak. A betegség antibiotikummal kezelhető.
• Madárinfluenza - A madárinfluenza vírusos betegség, mely fertőzött baromfival vagy madárürülékkel való érintkezés által terjed. Tünetei a szemfertőzések, légúti betegségek, hányinger és hányás, valamint neurológiai változások. Vírusellenes gyógyszerrel kezelhető, ám jobb védőoltással megelőzni.
• Vérhas - A vérhas bakteriális fertőzés, mely véres hasmenést, lázat és gyomorgörcsöt okoz. Fertőzött széklettel és a kézmosás elhanyagolása által terjed. Még kezelés nélkül is általában egy hét alatt meggyógyul a beteg.

(WEBBeteg - Cs.K. fordító, Forrás: cbsnews; lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)