Hamburgeradóról és az egészségügyi reformról

A kormány tervei között szerepelhet egy javaslat, mely szerint kólára, édességekre és hamburgerre fix összegű pluszadót vetnek ki. Azóta hivatalosan is közzétették (2011. március) a Növekedési és Stabilitási Programot, az ún. Széll Kálmán Tervet, melyben egy szóval sem szerepel még az azóta hamburgeradóként elhíresült javaslat.

Mi lenne az a "hamburgeradó"?

Továbbra is alakulóban van a 2010. novemberében közzétett „az egészségügy megmentésére” elindított Semmelweis Terv vitairata, melynek részeként akár konkrétan megjelenhet ez az adónem is. Mi addig is körbejártuk, milyen hozadékai és esetleges hátrányai lehetnek a tervezett egészségügyi reformlépésnek, s utánanéztünk más, hasonló európai példáknak. A „hamburgeradó” az egészséges életmódhoz, táplálkozáshoz nem illő ételeket, italokat fix összegű különadóval sújtaná, s a több tízmilliárdos tétel az egészségkasszába vándorolna végül.

A Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület (a nagy megyei kórházakat tömörítő szervezet) elképzelése szerint a cigarettán és az alkoholos italokon kívül a chipsek és szénsavas üdítőitalok után is dobozonként 10 forintos egészségügyi hozzájárulást vezetne be - egyebek között ezt tartalmazza az egészségügyi kormányzat számára még 2010. júniusában összeállított 18 pontos akcióterv javaslat. A kórházi egyesület kiemelte, hogy az új térítési díjat az egészségtelen gyorséttermi étkekre is ki kellene vetni, s így éves szinten százmilliárdos bevétellel számolhatna a kormány.

A hazai reformlépések és a dietetikus véleménye

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága „Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország – Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére” címmel készített vitairatot az ágazatot érintő döntő stratégiai kérdéskörökről, melynek jelenleg is zajlik a szakmai konzultációja. Így erről bővebbet nem tudunk, de vélhetően ennek a komplex anyagnak lesz, lehet része a „hamburgeradó” is a jövőben.

A jelenleg ismert kormányterv szerint „ma Magyarországon az egészségügy a betegségből indul ki ahelyett, hogy az egészségre koncentrálna. Miközben arányait tekintve összesen kevesebb közpénzt költünk erre a területre, aközben a gyógyszerek támogatására fordított forrásaink messze meghaladják a régió átlagát. Egy többlépcsős folyamat részeként át kell alakítani a gyógyszertámogatás rendszerét úgy, hogy a gyógyszerek ára ne emelkedjen, de az adófizetők pénzéből kevesebbet kelljen költeni rá.

Az egészségügy rendszerét is át kell alakítani,… az átszervezéssel megtakarított forrásokat az egészségügyben kell elkölteni, kórházak fejlesztésére, vagy akár az egészségmegőrzést nagyban szolgáló tömegsport programokra.” A Széll Kálmán Terv megfogalmazza ezen kívül, hogy a kormány arányosan többet akar költeni gyógyításra és egészségmegőrzésre, „s ezzel az emberek általános egészségügyi állapota is javulhat, csökkenhet a munkától betegség miatt távol töltött idő.”

Mivel a terv nem egészségügyi reformcsomagot tartalmaz („a Széll Kálmán Terv célja a nemzeti adósságcsökkentés”), hanem egy új gyógyszer-finanszírozási rendszer kialakításából indul ki, s ezt helyezi a középpontba, érdemes az egészségügyi reform részeként korábban megjelent hamburgeradó hatáselemzésére is kitérni, annak hosszabb távú eredményeit megvizsgálni.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke, Antal Emese szerint az emberek akkor kezdenek változtatni az életmódjukon, amikor kiderül, hogy betegek. „Az egészségtudatosság még egyáltalán nem jellemző magatartás hazánkban, bár az igazsághoz tartozik, hogy az utóbbi években azért egyre többen figyelnek az életmódjukra.” Az MDOSZ elnöke szerint nehéz azt megmondani, hogy milyen programok, vagy célzott adók segíthetnének erősíteni hazánkban az egészséges magatartásra ösztönző életmódot, de azt bizton állítja, hogy „komplex megelőzési programra lenne szükség, amely minimum 10-15 évig tart. A gazdasági szereplők, a döntéshozók, a civil szférának együtt kellene dolgoznia ezen.” – nyilatkozta Antal Emese.

Ma már könnyen elérhetőek akár interneten is azok a segédletek, melyek alapján bárki saját magának is kialakíthatja az elfogyasztandó táplálékok és tápanyagok mennyiségét. A dietetikus szakember elmondta, hogy az egészséges táplálkozásban használatos táplálkozási piramis meghatározza, hogy melyek azok az élelmiszercsoportok, amelyeket mindennap ajánlott fogyasztani. Ezek közül alapvetők a gabonafélék, zöldségek, gyümölcs csoportok, a tej-tejtermékek és a megfelelő hús, húskészítmények.

A „hamburgeradó” politikamentes lényege valójában az egészségmegőrzés és a betegségek megelőzése lenne. Minden megkérdezett egyöntetűen állítja, hogy hosszú távú, összefogáson alapuló, stratégiai programokra, magatartásösztönző megoldásokra és hatékony, egyszerű, olcsó eszközökre volna szükség ahhoz, hogy széles rétegek számára elérhetővé, mindennapi táplálkozási szokásunk részévé váljanak az egészséges élet hozzávalói.

Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) szakértői elemzése rámutat arra a veszélyre is, hogy egy önmagában bevezetett, átgondolatlan hamburgeradó mennyire ártalmas lehet a társadalom jelentős részének.

Az Unió tagállamai között, ill. a tagállamokon belül azonban számottevő eltérések mutatkoznak az egészségi állapotot illetően. Az Európai Bizottság ezért 2009. október 20-án, Strasbourgban, Bizottsági Közleményt hozott nyilvánosságra „Szolidaritás az egészségügyben: Az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése az Európai Unióban” címmel. A Közleményben szereplő intézkedések célja az, hogy létrehozzanak egy hatékony fellépést segítő rendszert. Rendszeresen készülnek ez alapján már statisztikák és jelentések az EU-n belüli egyenlőtlenségek mértékéről, s az EU értékeli, hogy a különböző szakpolitikák terén végzett tevékenysége milyen hatást gyakorol az egészségügyi egyenlőtlenségekre.

Az Unió fő célja javítani a tájékoztatás minőségét azokról a lehetséges uniós finanszírozásokról, amelyeket a nemzeti hatóságok és más szervek az egyenlőtlenségekkel szembeni küzdelemhez igénybe vehetnek. Az első uniós nagyszabású előrehaladási jelentést 2012-ben készítik el.

(WEBBeteg - A. A.)