Mennyire veszélyes a reptéri egész testes átvilágítás?
megjelent:
Egyre több repülőtéren alkalmaznak teljes-testszkennert az utasok átvilágítására. Noha ezek elsődleges célja az utasok biztonságának növelése, egyes szakértők attól tartanak, hogy a berendezés által kibocsátott alacsony ionizált sugárzás növeli a daganatos megbetegedések kockázatát. A Radiology című szaklap két cikke is vizsgálja a kockázatokat.
Mit mutat meg a reptéri szkenner?
Rádióhullámok és sugárzás |
| A legújabb tanulmányok szerint, a mobiltelefonok és más rádióhullámokat kibocsátó eszközök (vezeték nélküli beltéri telefonok, vezeték nélküli routerek, laptopok, mikrohullámú sütők, de még a babaőrök is) komoly egészségügyi veszélynek teszik ki használóikat. Hogyan maradjunk biztonságban, ebben a drótnélküli világban? Rádióhullámok és sugárzás |
A szóban forgó szkenner az utasokat az úgynevezett visszaverődéses röntgen-sugarakkal vizsgálja, hogy észlelje a ruha alá rejtett tárgyakat, mint a nem fémből készült robbanóanyagokat, fegyvereket. Minden olyan alkalommal, mikor az utas áthalad egy ilyen szkenneren, kismértékű sugárzásnak van kitéve.
Annak kockázata, hogy ilyen mértékű expozíciótól haljon meg rákban valaki, egy a 10 millióhoz, állítja a Columbia University Medical Center radiológia kutatás központjának igazgatója, David J. Brenner. Noha az amerikai hivatalos szervek szerint nincs szükség olyan jellegű korlátozásra, mely azt írná elő, évente maximum mennyi átvilágításon eshetne át valaki, Brenner állítása szerint a szkenner alkalmazását szélesebb, közegészségügyi szempontból nem gondolták át.
Mekkora sugárterhelés éri a szervezetet?
Orvosi diagnosztika és sugárterhelés |
| A megsérült japán atomerőmű kapcsán rengeteg hírt olvashatunk a radioaktiv szennyeződés szervezetre gyakorolt hatásairól. Sugárterhelés azonban néhány orvosi diagnosztikai módszer esetén is érheti testünket, sokakban ezért alakul ki megalapozatlan félelem a vizsgálatokkal kapcsolatban. Cikkünkben a sugárterheléssel járó vizsgálatokról (CT, röntgen, mammográfia) olvashat részletesen. Orvosi diagnosztika és sugárterhelés - Kell-e félnünk a vizsgálatoktól? |
Csak az Egyesült Államokban évente egy milliárd utast vizsgálnak át az említett szkennerek, mely azt jelenti, hogy évente 100 halálos kimenetelű rákos megbetegedés írható ennek számlájára.
Brenner emellett rámutat arra is, hogy gyerekek esetében a kockázat 5-10-szer nagyobb, mint felnőtteknél. A repülőgépek személyzete, akik évente több százszor haladnak át a szkenneren, illetve a gyakran repülők szintén nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint az átlagos utazó, hiszen minél több vizsgálaton esik át valaki, annál nagyobb veszélynek van kitéve.
David A. Schauer, a másik cikk szerzője egyetért a Brenner által felvetett kockázatokkal, és szerinte csak abban az esetben lenne szabad az ionizáló sugárzásnak kitenni az utast, ha annak veszélyessége valóban érzékelhető, és megfelelő lépéseket kell tenni.
Schauer erős szabályozás bevezetését tartja kívánatosnak, annak érdekében, hogy senki ne legyen feleslegesen sugárzásnak kitéve. Ugyanakkor mindkét szakember egyetért abban, hogy azoknak, akik csak alkalmanként utaznak, nincs okuk az aggodalomra, habár egy sugárzásmentes, alternatív technológia alkalmazását mindenképpen biztonságosabbnak tartanák.
A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei |
| A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő, a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között. A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei |
(WEBBeteg - Cs.K. fordító, Forrás: WebMD; lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)
