Női orvosok: Magánélet és a karrier összeegyeztethető?

A Chelsea-i és a Westminsteri Kórház plasztikai sebészetének pácienseit kárpitozott bútorokkal berendezett tágas várószoba fogadja, amelyen sárga csíkos, az útkereszteződésekben láthatóhoz hasonló széles sáv húzódik végig. Itt dolgozik Shweta Aggarwal gyakorló plasztikai sebész, aki égési sebekkel és mellrekonstrukcióval ugyanúgy foglalkozik, mint zsírleszívással és implantátumok beültetésével.

Szerte a világon a hozzá hasonló fiatal nők nemzedéke az, amely átalakítja az orvoslás e korábban férfiak uralta területét, benépesíti az orvosi egyetemeket és egyre nagyobb számban van jelen az elsődleges ellátás frontján. Egyre nagyobb számban akasztják nyakukba a sztetoszkópot és vesznek a kezükbe szikét: a Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) legfrissebb adatai szerint Nagy-Britanniában a 35 évnél fiatalabb orvosok 54 százaléka nő, míg ez az arány Franciaországban 58, Spanyolországban pedig 64 százalék.

Olyan ez, mint a szociális munka - tenni valami jelentőset, segíteni valakin, miközben az ember a munkáját végzi - mondja a 36 éves Aggarwal, egy egyéves gyerek édesanyja, kettős indiai-brit állampolgár. Egy indiai orvosi egyetemen végzett, és azért tanulja Londonban a plasztikai sebészetet, mert elmondása szerint ott jobbak a tanulási lehetőségek és rugalmasabb az időbeosztás.

Az orvosi egyetemeken növekszik a nők részaránya

Az orvosi szakmákban dolgozó nők hatalmas léptekkel haladnak előre. Az utóbbi három évtizedben az orvosi egyetemen megnőtt a nők részaránya Európában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Dél-Afrikában. Az angol orvosi egyetemek zömében a hallgatók között többségben vannak a nők, és tavaly az első évfolyamon majdnem 56 százalék volt az arányuk. A Királyi Belgyógyászati Kollégium szerint ha fennmarad a jelenlegi tendencia, akkor 2017-ben a nagy-britanniai orvosok többsége nő lesz.

A nők előretörése máshol is tapasztalható, és különösen Nyugaton ünneplésre talál. A The New York Times riportja szerint a jelenség azonban számos kérdést is felvet, tanulmányokat szül és éles vitákat vált ki.

Vajon az orvosi szakma elnőiesedése együtt jár a jövedelem és a státus csökkenésével? Több orvost kell-e képezni és fizetni azért, hogy ellensúlyozni lehessen az orvoshiányt, amelyet a szülés miatti kiesés, illetve a szakmai és magánéletüket összeegyeztetni akaró orvosnők által igényelt részmunkaidős vagy megosztott foglalkoztatás okoz?

Vannak szakértők, akiket egy harmadik kérdés foglalkoztat: leckét adnak-e gondoskodásból az orvosnők, lehet-e őket példaként állítani férfi kollégáik elé?

A női orvosokra kevesebb a panasz

Az Országos Klinikai Értékelő Szolgálat, amely számon tartja és értékeli a páciensek panaszait az Egyesült Királyságban, a különbségek további tanulmányozását sürgeti. A múlt hónapban kiadott egy jelentést, amely áttekinti az általános orvosok - 2013-ban többségük már nő lesz - felfüggesztésének eseteit az utóbbi kilenc évben. A teljes munkaerőn belüli arányokhoz igazított számok azt mutatják, hogy a férfiaknak ötször nagyobb az esélyük a betegek panasza miatti felfüggesztésre, mint a nőknek. Arra is nagyobb az esély, hogy a páciensek panasszal élnek velük szemben.

A fő kérdés az, hogy miért? - fejti ki Alastair Scotland, az értékelő szolgálat orvos igazgatója. - Van néhány ellenőrizetlen teóriánk arról, hogy a nők másképp bánnak a pácienssel, mint a férfiak. Kevésbé vállalnak kockázatot. Aki óvatos és kockázatkerülő, az nagyobb valószínűséggel kér segítséget, és beszél meg bizonyos dolgokat a kollégáival, létrehozva ezzel egyfajta csapatmunkát.

Szakítás a régi, patriarchális stílussal

Néhány német kutató szintén felfigyelt a női tényezőre. Egy 2008-as, a Journal of Internal Medicine-ben megjelent tanulmány szerint a 2. típusú cukorbetegségben szenvedők jobban reagáltak, ha nő kezelte őket, nagyobb mértékben javult a vérnyomásuk és koleszterinszintjük. A kutatások szerint a nő orvosoknál nagyobb az esélye annak, hogy jól kommunikálnak, és a pácienst bevonják a kezelésbe, mint férfi kollégáiknál.

A Medical Women's Federation (MWF), a nő orvosok legnagyobb nagy-britanniai szervezete nem szívesen tesz különbséget a nő és férfi belgyógyászok kezelési stratégiája között, és elutasította azt a korábban elhangzott javaslatot, hogy mondja ki: túl sok nő van a szakmában. A vezetőség véleménye szerint nem női túlsúly kialakulásáról kell beszélni, hanem a nők felzárkózásáról.

Minden orvos szakított az "én vagyok a mindentudó orvos és majd én megmondom, mit kell tenni" régi, patriarchális stílussal - magyarázza Fiona Cornish általános orvos, aki részmunkaidőben dolgozott, miközben négy gyerekét nevelte, és jelenleg az MWF megválasztott elnöke. - Ha muszáj általánosítani, azt mondanám, hogy a nők óvatosabbak. Hosszabban beszélgetnek a beteggel, és figyelnek rá. Aki pedig jól figyel, az megismeri az igaz történetet.

Néhány betegnek a jó tapasztalatok ellenére vannak aggályai. A férfi betegek sok általános orvosi rendelőt túlságosan nőiesnek éreznek a női magazinokkal teli várószobája és a nők egészségi problémáit taglaló poszterek miatt - mutat rá Colin Penning, a Men's Health Forum nevű, a férfiak egészségi problémáinak tudatosításával foglalkozó londoni jótékonysági szervezet szóvivője. Azt is megjegyzi, hogy a nő orvosok gyakran kevesebb ideig dolgoznak, megnehezítve férfi pácienseiknek, hogy a munkából elszabadulva felkeressék őket.

Jobban fizetett szakmák - férfiaknak

A nők első hulláma az 1980-as években jelentkezett a nagy-britanniai orvosi egyetemeken, és 2007-ben az egyetemet elkezdők 57 százaléka már nő volt. Arányuk 2010-re némileg - mintegy 56 százalékra - mérséklődött.

Több férfi igyekszik viszont karriert csinálni az információtechnológia, a mérnöki munka és a matematika területén, tehát olyan területeken, ahol a nők aránya alig változott, és jelenleg sem éri el a 20 százalékot - húzza alá a Királyi Orvosi Kollégiumnak a nőkről és az orvosi szakmáról szóló jelentésében. Szakértők gyanítják, hogy a férfiakat a jobban fizetett szakmák vonzzák, például a számítógépes mérnökség, amely kevesebb tanulást igényel.

A pénz és a nemek közti arány változása nyugtalanítja Bernard Ribeirót, az angol Királyi Sebészeti Kollégium korábbi elnökét, aki nemrég lordi rangot kapott. A Medical Women's Federation egyik 2009-es konferenciáján azt a kérdést feszegette, nincs-e túl sok nő orvos. Továbbra is úgy gondolja, hogy meg kell menteni "az orvosi szakma elveszett törzsét", ahogy azokat a férfiakat nevezi, akiket vonzóbb területek - mint például a pénzügyiszolgáltatás-ipar - magukhoz szippantottak.

Az orvoslás megszűnt hivatás lenni, ami szomorú - vélekedik Ribeiro. - A középiskolából kikerülő okos gyerekek úgy tekintenek rá, mint bármelyik másik szakmára - azt nézik, hogy milyenek a kilátások, a kereseti lehetőségek. Szerinte meg kell vizsgálni, miért maradnak le a fiúk a lányok mögött az iskola kezdeti szintjein.

A kiszámítható munkaidő meghatározza a nők elhelyezkedését

A Nagy-Britanniában végzett nő orvosok 44 százaléka gyermekgyógyász, 49 százaléka a közegészségügyben dolgozik, és csak 8 százalékuk sebész a Királyi Belgyógyászati Kollégium adatai szerint. A sebészi szakmán belül a nőket jobban vonzza a finom munkát jelentő plasztikai sebészet, mint például a nehéz terhek emelésével járó ortopéd sebészet.

A nők olyan szakterületet választanak, ahol többnyire járó betegekkel kell foglalkozni, és kevesebb a sürgős eset, mert ott a munka jobban tervezhető, a férfiak pedig olyat, amely technológiailag fejlett és izgalmas - mondja Jane Dacre belgyógyász, a londoni University College Hospital egyetemi részlegének a dékánja, és megjegyzi, hogy a fiatal nő és férfi orvosok egyaránt csökkenteni szeretnék a munkaidejüket.

Jellemző módon a nő orvosok számára nehezebb vezető pozícióba kerülni kórházakban és orvosi egyetemeken. Általában kevesebbet is keresnek, mint férfi kollégáik. A Brit Orvosszövetség szerint az országos egészségügyi szolgálatnál 2009-ben 15 ezer font (4,8 millió forint) volt a férfi és nő orvosok fizetése közötti különbség.

Kettős nyomás alatt

Mivel sok nő keres részmunkaidős állást, új szervezési kihívások keletkeznek, amelyekhez az is hozzájárul, hogy egyes országoknak több orvosra van szükségük. Franciaország és Németország például közölte, hogy a jövőben orvoshiánnyal kell szembenéznie, mert az idősebb férfi orvosok nyugalomba vonulnak és részmunkaidős nő orvosok lépnek a helyükbe. A Német Orvosszövetség szerint sürgető a veszély, különösen a vidéki körzetekben.

Franciaországban néhány orvos egy "maison médicale", vagyis Orvosi Ház nevű tervvel próbálkozik, amelynek a lényege, hogy különböző szakterülethez értő, részmunkaidős orvosokat "ejtőernyősként" oda küldenek, ahol éppen szükség van rájuk.

Nehéz dolog tökéletesen jól beállítani az élet-munka egyensúlyt. Komoly kihívást jelent - érvel Beryl De Souza, a chelsea-i Westminster Kórház plasztikai sebésze, három gyerek anyja, aki Aggarwallal és még két női sebésszel, Effie Katsarmával és Sherine Ravendrannel dolgozik együtt.

Magánélet és karrier - hogyan egyeztethető?

Aggarwal, a plasztikai sebész Indiából érkezett szülei segítségét veszi igény, ők vigyáznak a gyerekére. De Souza, akinek a férje szintén sebész, ugyancsak a szüleihez fordult segítségért. Más nők stratégiákat dolgoznak ki, megosztják egymás között a munkát, és hetente három napnál kevesebbet dolgoznak. Néhány kórházban gyerekmegőrző működik, ami persze nem megoldás a késő esti műszakban dolgozó orvosoknak.

Eleanor Drager, aki húgy- és ivarszervi orvostant tanul Londonban, elárulja, hogy amikor 2007-ben megszületett az első gyereke, a csoportjában lévő 11 kolléganője közül négy ment el szülési szabadságra. Egy gyermekgyógyászati egységnél, amelyet jól ismer, az egy váltásban dolgozó 10 nő közül tavaly kilenc terhes lett, és bejelentette, hogy szülés után át akar térni a részmunkaidős munkavégzésre.

Az Angliában közzétett legtöbb tanulmány szerint a nők végül visszatérnek a munkába, és ahogy nő a gyerekük, úgy dolgoznak egyre többet. Ahogy négy gyereke idősebb lett, a Medical Women's Federation elnöke is ezt tette.

A jó csapatmunka segít a feszültség feloldásában

Azt hiszem, ma már a legtöbb hely családbarátabb. Amikor én kezdtem, rettentő ideges voltam, amikor közölnöm kellett, hogy karácsonyi misztériumjátékra kell mennem... Ami most igazán szórakoztat, az az, hogy a férfiak milyen büszkén jelentik be, hogy mindenféleképpen ott kell lenniük a karácsonyi misztériumjátékon, mert szerepel benne a gyerekük - jegyzi meg.

Néhány spanyol és francia kutató azonban azt tapasztalta, hogy a nő orvosok jobban megsínylik a karrier és a családi élet kettős nyomását. Tavaly egy, az Európai Unió által végzett, 3000 francia orvosra kiterjedő felmérés megállapította, hogy a sürgősségi betegellátásban kétszer annyi nő ég ki, mint férfi. Elfáradásukhoz hozzájárult a csapatmunka hiánya is.

Amikor egyik pácienstől a másikhoz rohansz, bűntudatot érzel a családi életed miatt. Ha úgy érzed, hogy nem végezted el megfelelően a munkád, az lelkiismeret-furdalást okoz - mutat rá Madeleine Estryn-Béhar, a jelentés egyik szerzője, a párizsi Hopital Hotel-Dieu kórház belgyógyásza. - A társadalmi támogatás véd a kiégéstől. Azoknak az embereknek, akik jól tudnak együtt dolgozni, kevesebb problémájuk van.

(MTI-Press)