Hogyan károsítják a nukleáris balesetek az egészséget? - Kérdések és válaszok

A japán hatóságok bejelentették, hogy a Fukusima atomerőmű közelében a sugárzási szint olyan magasra emelkedett, hogy a környék lakhatatlanná vált. A New Scientist című lap az atomerőmű robbanásokkal kapcsolatos egészségügyi kockázatokat vizsgálta.

Hogyan hat a nukleáris baleset az egészségre?

A tüzek és robbanások hatására radioaktív anyagok kerültek a levegőbe, mely sugárbetegséget okozhat. Ez a dózis mennyiségétől függően bőrkiütést, hányást, hasmenést, kómát és halált okozhat.

A sugárzás károsítja a DNS-t, különösen, ha osztódó sejteket érint. Ez azt jelenti, hogy azok a szövetek a legveszélyeztetettebbek, melyek sok osztódó sejtet tartalmaznak, ilyen a belek belső bélése, a bőr és a csontvelő. Magas dózisú sugárzás károsíthatja az agysejteket is, és az ilyen dózis mindig halálos.

A lakosság expozíciója kisebb mértékű, és főként a fertőzött víz fogyasztása, illetve a levegő belélegzése okozhat belső sugárterhelést, ám az ott dolgozók és a mentési munkát végzők nagyobb terhelésnek vannak kitéve.

A kevésbé súlyos esetek kezelhetőek. A béltraktus sérülése a folyadékháztartás egyensúlyának zavarát okozhatja, és vérmérgezéshez vezethet, míg a csontvelő károsodása azt jelenti, hogy nem termelődik elég vérsejt a véralvadás és a fertőzések elleni védelem feladatának ellátásához.

Amennyiben ezek a problémák kezelhetőek, a beteg életben maradhat, míg a bél és csontvelő regenerálódik. Egy klónozott emberi hormon, mely növeli a fehérvérsejtek termelését. A nukleáris terrorizmustól való félelem hatására egyre több olyan kutatás van, mely célja a sérült szövetek sejtpusztulásának csökkentése.

Milyen radioaktív elemek szabadultak ki a Fukusima erőműből?

Számos különböző radioaktív elemmel kell számolni, melyek toxikus hatása eltérő. A korábbi atomerőmű balesetek alapján valószínű, hogy olyan inert gázok kerültek a légkörbe, mint a xenon és a kripton, emellett jód-131, két cézium izotóp, esetleg stroncium, tellúr és rubídium.

A radioaktív jód felezési ideje 8.3 nap, ami azt jelenti, hogy körülbelül 3 hónap múlva majdnem minden radioaktív jód eltűnik. A cézium-137 felezési ideje mintegy 30 év, a csapadék radioaktivitásától függően tisztítási eljárásokra lesz szükség a mezőgazdaságban, erdészetben, stb.

Milyen hatással vannak ezek a szervezetre?

Bármiféle, határérték feletti expozíció növeli az egészségügyi kockázatokat. A xenon és kripton nem maradnak meg a szervezetben, így hatásuk kismértékű. A jód-131 és a cézium már sokkal károsabbak. A pajzsmirigy hormontermelésre használja a jódot, de ha a jód-131 - mely béta részecskéket bocsát ki- kerül a szervezetbe, az károsíthatja a DNS-t, pajzsmirigyrákot okozva. Az 1986-os csernobili katasztrófa után több mint 6000 embernél tapasztaltak pajzsmirigyrákot, miután gyermekként szennyezett tejet fogyasztottak.

Egyelőre ismeretlen okokból a jód-131 úgy tűnik, a felnőttek egészségét nem befolyásolja. Nem radioaktív jódizotóp tartalmú tablettával a betegség elkerülhető, ugyanis ezek a pajzsmirigyet biztonságos jóddal látják el, így nem fogja a radioaktívat felvenni.

Nagy mennyiségű cézium-137 oszlott el Európa 40 %-ának felszínén Csernobil után. Ennek hatása helyenként még ma is tapasztalható, ezért van, hogy bizonyos juhok és gombák fogyasztására még mindig vannak korlátozások az Egyesült Királyságban. Ugyanakkor a környezetbe került, csernobili cézium-137 még sosem került bizonyítottan kapcsolatba semmiféle közvetlen egészségügyi hatással, noha a kutatók véleménye megoszlik a tekintetben, hogy van-e hatása vagy csak nincs elegendő adat ezzel kapcsolatban.

Milyen közegészségügyi intézkedésekkel csökkenthető az expozíció?

A külső sugárterhelés megelőzésére a közvetlen környezetben élők evakuálása, illetve távolabbi területekre költöztetése történik. A 0-18 éves korosztálynak, valamint a kismamáknak a pajzsmirigyet befolyásoló radioaktív jód káros hatásainak megakadályozására kálium-jodid (KI) tablettát kell beadni. A gyógyszer 24 órás védelmet biztosít.

Fontos tudni, hogy a tabletta nem véd a külső radioaktív szennyeződéstől, illetve a jódon kívül más, a szervezetbe került radioaktív anyagok hatásától.

Ezért tanácsolják a tabletta szedése mellett, hogy lehetőleg ne menjenek az utcára, és tartsák zárva az ajtókat, ablakokat. Radioaktív csapadék esetén be kell tiltani a leveles zöldségek, helyben termelt tejtermékek fogyasztását.

Háttérsugárzást mérő berendezések Magyarország területén

Milyen hatással van a terhességre?

A kismamákra két okból is különös figyelmet kell fordítani. Egyrészt a várandós nők pajzsmirigye nagyobb ütemben veszi fel a radioaktív jódot, másrészt a magzat pajzsmirigyét is védeni kell, különösen a 2. és 3. trimeszterben.

Milyen hosszú távú hatásokkal kell számolni?

Az ionizáló sugárzás növelheti a rák kockázatát. A japán atomtámadás túlélői körében végzett tanulmány azt mutatta, hogy a leukémia kockázata néhány évvel a sugárzás után, míg a rákos megbetegedések 10 évvel azt követően jelentkeztek. A radioaktív jód szervezetben való felhalmozódása pajzsmirigy rákot eredményezet.

Sajnos nincsenek epidemiológiai adatok arról, milyen mennyiségű sugárzás okoz statisztikailag kimutatható rák kockázatot. Elméletileg bármilyen mértékű sugárzás hatással van a szervezetre, de az egyéb hatások miatt az egyéni kockázatokat nem lehet bizonyítani. Így az sem megállapítható, milyen mértékű sugárzás az, aminél még abszolút nulla a kockázat. A lélektani hatások csökkentése érdekében fontos a nyílt kommunikáció.

Milyen hatással lehet a Japánon kívül élőkre?

Ez a légkörbe jutott radioaktív anyagok mennyiségétől és a meteorológiai tényezőktől függ. Nehéz megjósolni, hogy a felhők meddig jutnak, hiszen az a széljárástól és egyéb tényezőktől is függ. Jelenlegi információk alapján a szomszédos országoknak nem kell tartaniuk jelentős hatástól.

Milyen szerepe van a WHO-nak nukleáris vészhelyzet esetén?

A WHO felelős a az egészségügyi kockázatok felméréséért, technikai konzultációért, tanácsadásért és segítségnyújtásért (ha kérik, vagy felajánlás érkezik). Emellett egy 40 intézményből álló globális hálózattal rendelkezik, melyek a sugárzással kapcsolatos sürgősségi betegellátásra, közegészségügyi beavatkozásra, hosszú távú gondozásra és követésre szakosodtak. Ez a WHO technikai segítsége vészhelyzet esetén.

A japán reaktorok robbanása hogyan hasonlítható össze a korábbi nukleáris katasztrófákkal?

A Fukusima atomerőmű nukleáris balesete a legsúlyosabb, ami Csernobil óta történt.

Leginkább az 1979-es, pennsylvaniai Three Mile Island katasztrófájához hasonlítható, ahol szintén a hűtőfolyadék elvesztése okozott részleges összeomlást. A japán atomerőmű környékén észlelt sugárzás mértéke sokkal közelebb van a Pennsylvaniában mért értékhez, mint a csernobilihez.

Az amerikai hatóságok kevés bizonyítékát találták a katasztrófa utáni, azzal közvetlen összefüggésben álló egészségkárosodásnak. Ugyanakkor azok között, akik a baleset idején voltak magzatok vagy csecsemők, 26-54%-kal magasabb a betegségekben való elhalálozás aránya, mint a sugárzásnak kevésbé kitetteknél tapasztalható.

(WEBBeteg - Cs.K. fordító, lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)