A rendszeres kávézás csökkenti a stroke esélyét

Azok, akik rendszeresen mérsékelt mennyiségű kávét fogyasztanak, alacsonyabb stroke-kockázattal néznek szembe, mint azok, akik egyáltalán nem kávéznak. Az összefüggést számos vizsgálat megerősítette, ugyanakkor a stroke és a kávéfogyasztás összefüggése komplex, azt számos tényező befolyásolja.

Régebben az orvosok általában óvták betegeiket a rendszeres kávéivástól, mondván: a benne lévő koffein emeli a vérnyomást, gyorsítja a szívműködést. Az elmúlt évtizedekben aztán számos publikáció látott napvilágot, ami megerősítette: a rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztás általánosságban előnyös hatású a stroke előfordulására nézve.

• Agyi érkatasztrófa (stroke) 22-25 százalékkal ritkábban fordult elő azok körében, akik naponta akár csak egyszer, vagy többször, de rendszeresen kávéztak, azokhoz képest, akik soha nem ittak kávét. Svéd kutatók 34 670, 49-83 éves nő 10 éven keresztül történő megfigyelésével végzett tanulmányát a kérdés szakfolyóirata, a Stroke közölte.
• Azok a nők, akik naponta legalább négy alkalommal kávéztak, 20 százalékkal ritkábban kaptak stroke-ot, mint akik legfeljebb havonta egyszer ittak kávét. A Nurses' Health Study 83 076 amerikai hölgy adatait dolgozta fel, a kávézás és az egészségi állapot 24 éven keresztül történő nyomon követésével.
• Napi 0,5-3 csésze kávé elfogyasztása 21 százalékkal csökkentette a stroke kialakulásának, továbbá 17 százalékkal a szív-érrendszeri betegségek miatti összhalálozás kockázatát is. Ezt a Semmelweis Egyetem (Budapest) és a Queen Mary Egyetem (London) közös vizsgálata állapította meg, amit a European Journal of Preventive Cardiology orvosi szaklapban publikáltak.
• Hasonló eredményre jutott az eddigi legnagyobb, 365 ezer 50-74 éves ember adatait több mint egy évtizedig követő kutatás. A brit UK Biobank adatain alapuló elemzés eredménye szerint a naponta 2-3 csésze kávét fogyasztóknál 32 százalékkal kisebb volt a kockázata a stroke bekövetkezésének.

A kávéfogyasztás és a stroke összetett kapcsolata

Az általános kedvező hatás ellenére nem jelenthető ki, hogy minden esetben előnyös a koffeines ital hatása a stroke megelőzésének szempontjából. Nem mindegy, milyen mennyiségben és milyen rendszerességgel fogyaszt valaki kávét, milyen az általános egészségi állapota, milyen egyéb káros szenvedélyekkel él. Bizonyos esetekben a kávé ellentétes hatású is lehet, azaz növeli az agyi vérrögképződés kockázatát, ezért fontos megismerni a részleteket is.

A rendszeresség szerepe

Azok, akik csak kevés kávét isznak általában, kétszer gyakrabban keletkezik vérrög az agyukban, ha 1-2 csészével többet fogyasztanak ennél. A veszély az alkalmankénti koffein-túladagolásban rejlik, így a kockázatnövekedés főként azoknál áll fenn, akik a szokásos kis mennyiségű kávéadagjukat túllépik. A bostoni Harvard Egyetem orvosi karának szakértői szerint a betegség leggyakrabban a kávézást követő egy órában alakul ki, két óra elteltével a kávé hatása elmúlik, és vele együtt az agyvérzés esélye is.

Azok a kávékedvelők azonban, akik naponta több csészével is magukhoz vesznek az italból, megszokják a koffein hatásait, így szervezetük nem reagál rosszul az újabb adag kávéra.

Kizárólag a mérsékelt kávéfogyasztás előnyös

Az eddigi legnagyobb, brit kutatás alapján a kedvező hatás napi 2-3 csésze elfogyasztása esetén jelentkezett. Körülben a stroke kockázata alacsonyabb volt azokhoz viszonyítva, mint akik egyáltalán nem ittak kávét. Ezen kávémennyiség után a kockázat azonban ismét növekedni kezdett: a napi 7-8 csésze kávét fogyasztók körében az agyvérzés kockázata már magasabb, mint a nem kávézóknál, és jóval magasabb a napi 2-3 csészét fogyasztóknál.

A Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése is napi 0,5-3 csésze kávé mennyiségnél figyelte meg a legkedvezőbb hatást. Ennél valamivel nagyobb mennyiség sem volt egyértelműen negatív hatással a szív-érrendszeri betegségekre, ugyanakkor a pozitív hatás már nem volt kimutatható.

Magas vérnyomás esetén egy csésze számít mérsékeltnek

Súlyos magas vérnyomás (160/100 fölötti vérnyomásérték) esetén ugyanakkor a kardiovaszkuláris betegségek (a stroke mellett a szívinfartktus, trombózis) kockázata napi 2-3 kávé elfogyasztása esetén a duplájára nő. Ezen betegek számára napi egy csésze kávé a megengedett, ahol még nem mutatható ki a rizikónövekedés.

Dohányzás és kávé

Az eddigi kutatások szerint a rendszeres kávézás kedvező hatása akkor is érvényesült, ha figyelembe vették az esetleges dohányzást, testsúlyt, cukorbetegséget, magas vérnyomást vagy alkoholfogyasztást. Az előnyök mértékében azonban jelentős különbség figyelhető meg: a Nurses' Health Study eredményei szerint átlagosan 20 százalékkal csökkenti a stroke esélyét a mérsékelt kávéfogyasztás, a nem dohányzó hölgyek esetében azonban ez az előny már 43 százalékos. Ez azt jelenti, hogy a dohányzás nagyrészt megakadályozza a kávé kedvező egészségügyi hatását is, vagy megfordítva: a cigaretta káros befolyását a kávé sem tudja visszafordítani.

Milyen kávétípus esetén érvényesül a hatás?

Nem mindegy az sem, hogy milyen típusú kávét fogyasztunk. A Queen Mary Egyetem és a Semmelweis Egyetem közös kutatása az őrölt kávé mértékletes fogyasztása esetén mutatta ki a halálozási esélyek csökkenésát, ugyanakkor az instant kávét fogyasztók körében ez már nem volt megfigyelhető. A két kávétípusnak eltérő az összetétele az eltérő feldolgozási eljárás miatt.

A tea is ugyanolyan hatásos

A kutatások jelentős része a kávézás mellett a résztvevők teázási szokásait is vizsgálta, és hasonló összefüggést mutatott ki a rendszeres teafogyasztók esetében is. A brit kutatás az ideális mennyiséget naponta 2-3 csésze kávéban vagy 3-5 csésze teában, továbbá vegyesen 4-6 csésze teában és kávéban határozták meg. Ráadásul az alkalmi nagyobb mennyiségű fogyasztás vérrögképződést növelő kockázata csak a kávé esetében volt kimutatható, míg a szintén koffeintartalmú tea esetében sem az alkalmi nagyobb mennyiség, sem 2-3 csésze rendszeres fogyasztása nem járt rizikónövekedéssel.

A kutatások egy csésze kávét 80-100 mg koffeinnek, egy csésze zöld vagy fekete teát 30-50 mg koffeinnek feleltetnek meg.

Az összefüggés okai még nem világosak

A kutatók hangsúlyozzák, hogy statisztikai kapcsolatot vizsgáltak a kávézás és a stroke között, amely nem adnak választ az ok-okozati összefüggésekre. Ennek tisztázásához további vizsgálatok szükségesek.

A kedvező hatást a legtöbben nem a koffeinnek, hanem a polifenoloknak tulajdonítják, amelyeket korábbi kutatások különféle egészségügyi előnyökkel társítottak, ideértve a szív- és érrendszeri egészséget is.

A mérsékelt kávéfogyasztás jótékony hatásait más betegségek megelőzése kapcsán is kimutatták már.

WEBBeteg összeállítás
Források: MTI, American Stroke Association, Semmelweis Egyetem, Harvard Medical School