Ártalmas az indokolatlan jódfogyasztás
megjelent:
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szerint az indokolatlan jódfogyasztás ártalmas, ezért mindenkit óva int attól, hogy orvosi ellenőrzés nélkül jódtartalmú készítményt szedjen.
Az ÁNTSZ az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a Népszabadság internetes oldalán előző nap megjelent "Idáig ér az atompánik: megrohamozták a hazai patikákat jódtablettáért" című írásra reagált; a cikk szerint a japán katasztrófa nyomán a gyógyszer lassan országszerte hiánycikké válik. Az ÁNTSZ közlése szerint nincs pánik, és nem tudnak arról, hogy megnövekedett volna a jódtartalmú készítmények iránti igény.
A tisztiorvosi szolgálat ugyanakkor hangsúlyozta: nem is ajánlják, hogy bárki indokolatlanul jódtartalmú tablettát szedjen, mivel következményeként előfordulhatnak pajzsmirigy, illetve gyomor-és bélrendszeri mellékhatások, valamint túlérzékenységi reakciók, például láz, ízületi fájdalmak, ödémák, vagy légszomj. Krónikus túladagolás esetén pedig akár súlyosabb hatása is lehet a pajzsmirigy működésére. Kiemelték továbbá, hogy a mellékhatás-kockázat felnőtteknél nagyobb, mint a gyermekeknél.
Nem várható radioaktív szennyeződés
Az ÁNTSZ újólag hangsúlyozta, hogy a magyar lakosságra nincs egészségkárosodási kockázata a fukusimai atomerőmű által okozott sugárzásnak, mivel a japán atomerőművekből kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége nagyságrendekkel kisebb, mint Csernobilban volt, másfelől a radioaktív anyagot a Csendes-óceán fölé fújta a szél. Ha változna is a szélirány az ázsiai kontinens felé, akkor sem várható radioaktív szennyeződés Magyarországon a hatalmas, mintegy 12.000 kilométernyi távolság miatt - írták.
A tisztiorvosi szolgálat közlése szerint a környezeti dózisteljesítmény és sugárszennyezettség mértéke jelenleg az atomerőművektől 30 kilométer sugarú zónáján kívül Japánban csak jelentéktelen mértékben növekedett meg, amely "kimutatható sugárkárosodás kiváltására nem képes".
Az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet folyamatosan méri a sugárszennyezettség mértékét. Az eddigi mérések eredményei kivétel nélkül a normál tartomány határain belüliek voltak - emelte ki az ÁNTSZ.
A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei |
| A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő, a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között. A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei |
(MTI)
