Tudósok a sugárzás egészségügyi következményeiről
megjelent:
Pajzsmirigyrák - biztosan. Leukémia - talán. A túl nagymértékű sugárzás növeli a rák évekkel későbbi kialakulásának kockázatát, s leginkább a legfiatalabbak veszélyeztetettek. Ám az, hogy milyen mértékű és milyen hosszú ideig tartó expozíció káros, nem egyértelmű. A japán atomerőmű válság kibontakozásával mindez egyre nagyobb vitatéma a tudósok között.
Japán nukleáris katasztrófa - Egyes helyeken az ivóvíz sem alkalmas a fogyasztásra
Milyen radioaktív elemek szabadultak ki a Fukusima erőműből? |
| Számos különböző radioaktív elemmel kell számolni, melyek toxikus hatása eltérő. A korábbi atomerőmű balesetek alapján valószínű, hogy olyan inert gázok kerültek a légkörbe, mint a xenon és a kripton, emellett jód-131, két cézium izotóp, esetleg stroncium, tellúr és rubídium. A radioaktív jód felezési ideje 8.3 nap, ami azt jelenti, hogy körülbelül 3 hónap múlva majdnem minden radioaktív jód eltűnik. A cézium-137 felezési ideje mintegy 30 év, a csapadék radioaktivitásától függően tisztítási eljárásokra lesz szükség a mezőgazdaságban, erdészetben, stb. Milyen radioaktív elemek szabadultak ki a Fukusima erőműből? |
Japánban, a hivatalos közlemények szerint a fukusimai erőműtől 35 kilométerre a sugárzás szintje nem volt magasabb óránként, mint ami egy mellkasröntgen alatt éri az embert.
Ám ez az érték folyamatosan változik, s bizonyos helyeken már az ivóvíz is fogyasztásra alkalmatlan, annak sugártartalma miatt.
Hosszú távon a sugárzás rákot okoz, de a kutatók nem tudják megállapítani, hogy egyes katasztrófák után milyen mértékű daganatos megbetegedésért felelős a sugárszennyezettség.
A baleset előtti és utáni állapotokat kell összehasonlítani a kockázat megállapításához. Ez lehet az oka annak is, hogy még 25 évvel a csernobili katasztrófa után mindig vitatott a szakértők körében, hogy a 6000 pajzsmirigyrákos megbetegedés közül mennyiért volt közvetlenül felelős a sugárzás.
A vitatott esetek közül csak 15 bizonyult végzetes kimenetelűnek, annak ellenére, hogy a szovjet hatóságok késlekedtek az áldozatok kezelésével. A nyilvántartások, melyek szükségesek lennének a kutatáshoz, sajnos eléggé hiányosak, szegényesek.
Létezik "biztonságos" sugárzás?
Orvosi diagnosztika és sugárterhelés |
| A megsérült japán atomerőmű kapcsán rengeteg hírt olvashatunk a radioaktiv szennyeződés szervezetre gyakorolt hatásairól. Sugárterhelés azonban néhány orvosi diagnosztikai módszer esetén is érheti testünket, sokakban ezért alakul ki megalapozatlan félelem a vizsgálatokkal kapcsolatban. Cikkünkben a sugárterheléssel járó vizsgálatokról (CT, röntgen, mammográfia) olvashat részletesen. Orvosi diagnosztika és sugárterhelés - Kell-e félnünk a vizsgálatoktól? |
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala szerint semmilyen sugárzás nem biztonságos évi 3-6 millisieverts (mSv) felett – ezt a mennyiséget kapjuk legtöbben a mindennapi élet során. Ugyanakkor a Nukleáris Szabályozó Bizottság (NRC) állítja, hogy a kisebb dózis –évi 100 millisieverts – nem ártalmas. A Mayo Klinika sugárzási fizikusa, Kelly Classic szerint ilyen alacsony dózisú sugárzásról nem bizonyított, hogy veszélyes lenne.
Nagy dózisban – évi 500 mSv felett – a sugárzás növeli a leukémia, mell-, hólyag-, vastagbél-, máj-, tüdő-, nyelőcső-, petefészek- és gyomorrák valamint a myeloma multiplex kockázatát.
Az alacsony és a magas dózis közötti expozíció általi hatásokról csak homályos elképzelések vannak. A közepes mértékű sugárzás hatása függ a sugárzás típusától, az érintett személy életkorától, illetve attól, hogy annak szervezete milyen mértékben képes a sugárzás által sérült DNS-ek helyreállítására.
Nincs lineáris kapcsolat a sugárzás mértéke és a rákos megbetegedések kockázatának százalékértéke között, állítják a szakemberek. Noha a gyerekek esetében a legnyilvánvalóbb a sugárzás és a pajzsmirigyrák közötti összefüggés, kálium-jodid tablettával minimálisra csökkenthető a kockázat, ám ehhez maximum 12 órával az expozíció után be kell adni őket.
Milyen mértékű sugárzás a veszélyes?
Átlagosan évi 6 mSv sugárzásnak vagyunk kitéve, háttérsugárzás és orvosi vizsgálat által. Néhány tény a sugárzásról:
- Évi 100 mSv sugárzásnak való kitettség felett megnő a rákos megbetegedés kockázata
- A teljes test CT vizsgálat kb. 10 mSv
- A CT kolonográfia kb. 5-8 mSv
- A szív CT kb. 12 mSv
- A mammográfia 0.7 mSv
- Egy átlagos mellkasröntgen kb. 0.02mSv
- Fogászati röntgen kb. 0.01 mSv
Pajzsmirigydaganat: a betegség és tünetei |
| A pajzsmirigy rosszindulatú folyamatai ritkán fordulnak elő - az összes rosszindulatú daganat mindössze 1-2 százaléka - és nagy többségük jól kezelhető betegség. A pajzsmirigyben sokszor találnak göböket, és ez a betegekben riadalmat kelthet. Pedig a göbök túlnyomó többsége ártalmatlan, egy részük változást okozhat a pajzsmirigy működésében (pl. hormontúltermelés) és kis részük csak az, amelyik szövettani vizsgálattal rosszindulatúnak bizonyul. Pajzsmirigydaganat: a betegség és tünetei |
Csernobil után a gyerekek a szennyezett füvet legelő tehenek tejét itták, ami növelte a betegségek kockázatát – több mint 6000 pajzsmirigyrákos megbetegedésről számoltak be azoknál, akik a katasztrófa idején voltak gyerekek Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban. Lengyelországban azonban, ahol kálium-jodid tablettákat adtak, nem tapasztaltak nagyobb arányú megbetegedést, mint korábban.
A megfelelően kezelt pajzsmirigyrák az egyik legkevésbé halálos kockázatú daganatos betegség, és alacsony dózisú radioaktív jód expozíció esetén nem igazolt a pajzsmirigyrák kockázatának növekedése. Az atombomba túlélők esetén ugyan tanulmányok bizonyították a magasabb rákkockázatot, ám ott egészen más típusú radioaktív elemek kerültek a légtérbe, mint most, a fukusimai erőmű katasztrófája esetén.
2007-ben, az International Agency for Research on Cancer 400 000 nukleáris ipari munkavállalót vizsgált, összesen 15 országban, hogy megbecsülje a rák kockázatát az elhúzódó, alacsony dózisú sugárzás esetében. Noha összefüggést találtak a magasabb dózis és a rákos megbetegedés között, kérdések merültek fel a tanulmány módszereivel kapcsolatban, és a kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy a dohányzás és egyéb tényezők mennyire befolyásolják az eredményt.
Csernobil tanulságai fontos tudományos információt jelentenek
A nukleáris balesetek hatásait illetően tehát még mindig a csernobili eset ad a legpontosabb információt. Akkor a katasztrófa nagy mennyiségű sugárdózisa 5 millió embert érintett 10 napon keresztül.
A cézium expozíció volt a nagyobb probléma, mivel az az egész testet érinti, nem csak a pajzsmirigyet. Az expozíciónak kitett katasztrófavédelmi és takarító munkásokban a balesetet követő években is pár száz mSv magas sugárzást mértek.
A sugárbetegség első tünetei |
|
Ezeknél a munkásoknál magasabb arányú volt a leukémiás megbetegedés, ugyanakkor azoknál a felnőtteknél, akik a katasztrófa idején voltak gyerekek, nem tapasztaltak magasabb arányú leukémiás, mell-, tüdő-, gyomor- vagy egyéb daganatos megbetegedést ( a pajzsmirigyrákos eseteket kivéve). Hozzá kell azonban tennünk, hogy Csernobil után, illetve a Szovjetunió felbomlását követően a lakosság körében meglehetősen nagy volt a migráció, így az arányokat nehéz megállapítani, ráadásul a baleset előtti rákos megbetegedésekre vonatkozó adatok sok esetben nem is ismertek.
Ugyanakkor a fertőzött területen élők átlagos sugárdózisa 20 éven át viszonylag alacsony volt, évi 9 mSv, ami a test CT sugárzásával megegyező mértékű. Ebből egyes szakemberek arra következtetnek, hogy a teljes lakosság körében Japánban sem kell jelentős, sugárzás okozta egészségügyi hatástól tartani.
Az NRC számításai szerint átlagos sugárterhelés 18 nappal rövidíti meg a várható élettartamot, míg egy atomerőműben történő, átlagos körülmények közötti munka (nem a japán katasztrófához hasonló) 51 nappal. Összehasonlításképpen jó tudni, hogy a 15%-os túlsúly két évvel, míg a naponta egy doboz cigaretta elszívása 6 évvel rövidíti az életet.
A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei |
| A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő, a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között. A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei |
(WEBBeteg - Cs.K. fordító, Forrás: msnbc; lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)
